Címke archívuma: Zsidó szokások

Az őszi ünnepek tartozékai: bűnbak

Jom kipur napján, amíg még állt a jeruzsálemi Szentély, két teljesen egyforma kecskebakot vezettek a főpap elé. Sorsot húztak: az egyik az Örökkévalóé lett, és a főpap feláldozta a zsidó nép nevében Istennek, a másikat pedig, miután a fejére olvasta a zsidó nép bűneit, elküldte a Jeruzsálemtől nem messze eső sivatagba „Ázázelnek”, ahol letaszították egy […]

Bővebben »

Az újévi ünnep tartozékai: Máchzor (imakönyv)

A zsidók eredetileg könyv nélkül, fejből imádkoztak. Csak később, miután szétszóródtak az egész világon, vált nehézzé az imák pontos megtanulása és szöveghű továbbadása. Ekkor foglalták őket írásba. Érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy az egyik legrégebbi, máig is meglevő könyv egy körülbelül a polgári időszámítás szerinti 840-ben íródott zsidó imakönyv. Az imakönyvet kezdetben szidurnak nevezték, ami rendet, […]

Bővebben »

Az újévi ünnep tartozékai: tsuvá (megtérés)

Rosszul csinált valamit? Mindannyiunkkal előfordult már. Megmutatjuk, hogyan javíthatja ki a hibát. Az ünnepi sorozat következő darabja a nagyünnepi gondolatkör egyik legfontosabb fogalmával, a megtéréssel foglalkozik. Sokan félreértik a bűn fogalmát, és azt gondolják, hogy aki bűnt követ el, az csakis rossz ember lehet. Azonban a héber „chet” – bűn szó valójában nem bűnt jelent. […]

Bővebben »

Az újévi ünnep tartozékai: kerek ünnepi kalács

A ros hásánái asztalon található, szimbolikus ételekről korábban már többször írtunk. Most egyet tekintünk át közülük részletesebben: a kerek bárcheszt, vagyis fonott ünnepi kalácsot. Vannak, akik csak ros hásánákor tesznek kerek kalácsot az asztalra, mások pedig egészen hosáná rábáig, a végső ítélet napjáig kizárólag kerek bárcheszt fogyasztanak. E kalácsokat gyakran mazsolával gazdagítják, fahéjjal ízesítik, és […]

Bővebben »

Az újévi ünnep tartozékai: szlichot

Sorozatunk következő darabja a szlichot imával foglalkozik. A szlichot – jiddis kiejtéssel szlichesz – közösségi imák összessége, melyekben az Örökkévaló megbocsájtását kérjük. Nevének eredete a „szlichá” – bocsánat szó, és magában foglalja az egész nagyünnepi időszak üzenetét: gondoljátok át tetteiteket, és térjetek meg, hogy az Örökkévaló megbocsásson nektek! A szlichot a nagyünnepi időszak, illetve az […]

Bővebben »

Az újévi ünnep tartozékai: a sófár

Közeleg a zsidó újév, ros hásáná. Az elkövetkező napokban az ünneppel kapcsolatos tárgyakat-fogalmakat mutatunk be olvasóinknak. Sorozatunk első tárgya a sófár, amely már a ros hásánához vezető napokon is szerepet kap minden reggel a zsinagógákban. Mi a sófár? A sófár egy kóser állat kitisztított szarva. Ros hásáná, a zsidó újév központi micvája a sófárfújás meghallgatása […]

Bővebben »

A mai ünnep üzenete: sohasem késő megtérni

Ijár hónap 14., idén április 29. peszách séni, azaz a második peszách napja. A jeruzsálemi Szentély fennállásának idején azok az emberek, akik egy hónappal korábban valamilyen ok miatt nem tudtak felzarándokolni a szent városba, e napon kaptak még egy lehetőséget, hogy bemutassák a peszáchi áldozatot. Manapság azzal emlékezünk peszách sénire, hogy ismét maceszt fogyasztunk. Vannak, […]

Bővebben »

Peszáchi forgatagban a háború előtti Budapesten

  Nem túlzás azt állítani, hogy Peszách a legnehezebb zsidó ünnep, hiszen köré csoportosul a legtöbb és legszigorúbb rituális szabály. Peszách ugyan „csak” nyolc napos, de ha a felkészülést is beszámítjuk, akkor egy hónapot vagy akár még többet is kitesz az egész folyamat. Cikkünkben a „szabadság ünnepének” a két világháború között megjelent Zsidó Ujság (1939-től […]

Bővebben »

Kóser gasztro: 8-féle chároszet

Ismerjék meg a spanyol, olasz, marokkói, jemeni, kínai és indiai változatot is! A zsidó nép történetének évezredei során sokszor kényszerült száműzetésbe, különböző csoportjainak rendszeresen el kellett hagynia előző otthonát, hogy más országban újrarendeződve ott folytathassák az életüket, ahol az előzőben abbahagyták. Mindig és minden korban segítette őket ebben az, hogy a Tóra tanításai által bárhol […]

Bővebben »

13 tény, amit feltétlenül tudni kell peszáchról

  1.Peszách a legszélesebb körben megült zsidó ünnep. Az egyiptomi kivonulásról megemlékező, hét (a diaszpórában nyolc) napos és a széder estével megkoronázott ünnepet tartja meg a legtöbb zsidó, vallásosságától, világnézetétől, lakóhelyétől függetlenül az egész világon. Az amerikai Pew Intézet felmérése szerint többen vesznek részt a peszáchi széderen, mint ahányan megtartják a jom kipurt, vagy a […]

Bővebben »

Peszáchi készülődés az egész világon

A Chábád mozgalom küldöttei már hetek óta a közelgő peszáchra készülődnek. Világszerte sok ezer résztvevőt várnak a különböző lubavicsi széderekre, ahol összesen több millió maceszt osztanak ki a résztvevőknek. Yossi Grossbaum rabbi és felesége, Goldie már hetek óta kézzel készült smura maceszt szállít ki a közösség tagjainak Kalifornia déli régiójában. A pénteken kezdődő ünnepig összesen […]

Bővebben »

A cödáká legemelkedettebb formája – Adakozás Peszáchkor

  A zsidósághoz elválaszthatatlanul hozzátartozik a cedáká, az adakozás micvája. Az adakozás mindig dicséretes, egyes formái azonban kifejezetten ünnepekhez kapcsolódnak: ilyen a jom kipur előtti kápárá szertartása, a purimhoz kapcsolódó mátánot leevjonim (a szegények megajándékozása), és ebbe a csoportba tartozik a peszáchot megelőzően adott cedáká, a máot chitim (búza alap), más néven kimchá depiszchá (peszáchi […]

Bővebben »

Miről szól peszách ünnepe?

Egyiptom nem csupán földrajzi hely, hanem a saját korlátaink szimbóluma. Az ember személyes egyiptomi kivonulása azt jelenti, hogy megszabadítjuk magunkat természetes határainktól. A hágádában azt olvassuk, hogy az embernek minden nemzedékben úgy kell tekintenie önmagára, mintha ő maga vonult volna ki Egyiptomból, vagyis mintha mi magunk lettünk volna Fáraó szolgái, és váltunk volna szabad emberré […]

Bővebben »

Biztonságos peszáchot!

Ezek a tipikus veszélyforrások az izraeli mentőszolgálatosok tapasztalata szerint. A zsidó családokban már nagyban folyik a készülődés a közelgő peszáchra, mely idén március 30-án este köszönt be. Az ünnep előtt alaposan áttakarítják az egész lakást, a pincétől a padlásig, hogy sehol ne maradjon egy szem kovászos ételmorzsa sem, majd ezt követően hatalmas mennyiségben készülnek a […]

Bővebben »

A félünnep szabályai

A félünnep, avagy héberül chol hámoéd (az ünnep hétköznapja) peszách és szukot ünnepének első és utolsó (a diaszpórában az első kettő és az utolsó kettő) napjai közötti időszak neve. Mit tehetünk és mit nem ezeken a napokon? Az első (két) nap és az utolsó (két) nap jom tov, azaz ünnep, és így a szombathoz hasonló […]

Bővebben »

Peszách A-tól Z-ig

A zsidó ünnepek közül a közelgő peszách igényli a legtöbb felkészülést és a legnagyobb felkészültséget. A számtalan tennivaló és a rengeteg szabály között elveszhet az ember, ezért összeállítottunk egy átfogó listát, melynek pontjait követve méltó módon fogadhatjuk a szabadág ünnepét. A – A peszáchra való felkészülés sok ismeretet igényel, ezért ajánlatos  jóval az ünnep beállta […]

Bővebben »

Oroszos purimtól az ugrálóvárig

A purimi programsorozatot már napokkal az ünnep előtt megkezdték az EMIH-nél. Elsőként az Eleven parkban, Magyarország legnagyobb fedett játszóterén ünnepeltek a jelmezbe öl­tözött gyerekek. Ezen a napon – nagyvonalú támogatók jóvoltából – órákon keresztül csak a purimozó gyerekek vehették birtokba a hatalmas játszóházat, ahol kóser finomságokkal, bábszínházzal és még megannyi izgalmas programmal egészítették ki a […]

Bővebben »

Kóser gasztro: hámántáska

Purim ünnepén hagyományosan megajándékozzák egymást az emberek: a háztól házig küldött csomagokban különféle finomságok lapulnak. „Aztán elkezdődött a kindli- és tortaküldés, a cselédek vitték el mindenkinek a tálakat. Egyszer valóban visszakaptuk a sajátunkat az unokatestvéreméktől. Megérkezett a cseléd, és azt mondta: a nagyságos asszonyék küldték. Kinyitottuk, és láttuk, hogy a miénk, de addigra már vagy […]

Bővebben »