Ahol Jáákov az álmát látta: Bét-Él

Hetiszakaszunk, a Vájécé Jáákov ősapa életének néhány részletét meséli el. A szakasz története legnagyobb részt Bét-Élben játszódik, ezt a helyet mutatjuk be az olvasóinknak.

 

És fölkelt Jákob kora reggel, vette a követ, melyet feje alá tett és tette azt oszlopnak és öntött olajat a tetejére. És elnevezte azt a helyet Bét-Élnek (Isten háza); azonban Lúz volt a város neve azelőtt. (M.I.28:18-19)

Ezek közül talán az egyik leghíresebb a Jáákov álma történet, melyre Bét-Élben került sor: a harmadik ősapa Beer Sevából Cháránba (mai Törökország) tartott, nagybátyja, Láván házába, részben, hogy menedéket nyerjen testvére, Észáv haragja elől, részben pedig, hogy feleséget találjon magának. Jobb híján kövekből vett a feje alá párnát, és amikor elaludt, akkor került sor az égbe felmenő, illetve onnan aláereszkedő angyalokról szóló álmára. Isten is beszélt vele az álomban:

Én vagyok az Örökkévaló, Ábrahámnak, a te atyádnak Istene és Izsák Istene; a földet, melyen te fekszel, neked adom és magzatodnak. 14. És magzatod lesz, mint a föld pora és kiterjeszkedsz nyugatra és keletre, északra és délre, és megáldatnak általad a föld összes nemzetségei, meg magzatod által. 15. És íme, én veled vagyok és megőrizlek, bárhol jársz és visszahozlak erre a földre, mert nem hagylak el, amíg meg nem tettem, amit neked mondtam. (M.I. 28:13-15)

Az álomból felébredvén Jáákov a Bét-Él nevet adta a helynek, és ez azt jelenti: Isten háza. A dombtetőről tiszta időben széles körben belátni az Ígéret Földjét.

Bét-Él azon kevés helyszín közé tartozik, melyről szinte bizonyosan lehet tudni, hogy a ma ezzel a névvel illetett település ott van, ahol több ezer évvel ezelőtt a bibliai Bét-Él volt, Jeruzsálemtől 20 km-re északra. Mivel a történelmi hagyomány folyamatos volt a területtel kapcsolatban – muszlimok és keresztények számára is olyan fontos volt a hely, hogy muszlim imaházat, illetve a keresztesek kápolnát építettek Jáákov tiszteletére a dombtetőn -, nem veszett el a helyszín pontos ismerete, ezért feltételezhető, hogy a ma Bét-Élnek nevezett terület az, amit a Tóra is említ hetiszakaszunkban, a Vájécében, illetve számos más helyen:

 

  • Ávráhám oltárt épített, és az Örökkévaló nevét szólította
  • Jáákov álma: a létrán fel- és lemenő angyalok
  • Isten elmondta Jáákovnak, hogy a világ népeit az ő családján keresztül áldja meg
  • Az Örökkévaló Ávráhámnak, Jáákovnak és utódaiknak ígérte örökségül a Szentföldet
  • Zsidók nemzedékei imádkoztak itt, ahogy Jáákov megjövendölte: „… nem más ez, mint Isten háza és ez az ég kapuja.”

 

 

A történelmi Bét-Él dombját a mai Bét-Él zsidó településen keresztül közelíthetjük meg; a helyszínen az érdekességekről és tudnivalókról táblák adnak felvilágosítást. Ez volt az a hely, ahol az Örökkévaló, Jáákov álmában, ígéretet tett, ahogy a hetiszakaszban olvassuk: „S íme, én veled vagyok és megőrizlek, bárhol jársz és visszahozlak erre a földre”. Kétezer éves száműzetés után újra itt vagyunk az Ígéret Földjén.

A Jáákov sziklájának nevezett hatalmas, lapos kő a fennsík tetején fekszik. Mellette áll Izrael legöregebb tölgyfája – korát ezer évre becsülik a kutatók. A férgek tölgyének – álon hátoláá – nevezik, mivel olyan rovarok élnek rajta, melyeknek a bőrcserzésben vették hasznát elődeink. A fát – a muszlim imaházhoz való közelsége miatt – szentnek tartják a muszlimok, csakúgy, mint a dombtető többi öreg fáját.

Jáákov sziklája

A tölgyfa

Nem sokkal távolabb találták meg régészek – Zeev Vilnai kutató vezetésével – Jerovám király (i.e. X. sz.) szentélyének a szentnek tartott területet jelző, alacsony fallal is körbevett romjait. Jerovám, Nevát fia az északi királyság, Izrael fölött uralkodott, a főváros, Jeruzsálem azonban riválisa, Rechávám területe volt, aki a déli királyság, Júdea uralkodója volt. Ezért, attól való féltében, hogy a nép mégiscsak Rechávámhoz pártol majd, hiszen az ő területén volt a Szentély, alternatívaként két templomot építtetett, az egyiket Bét-Élben, a másikat Dánban, és egy-egy aranyborjút és egy-egy oltárt állíttatott bennük, abban a reményben, hogy népének tagjai majd ezekre a helyekre mennek imádkozni, nem a Szentélybe:

Jerovám temlpomának maradványai

És mondta Járobeám a szívében: Most majd visszatér az uralom Dávid házához: ha fölmegy e nép, hogy áldozatokat készítsen az Örökkévaló házában Jeruzsálemben, akkor visszatér e nép szíve urukhoz Rechabeámhoz, Jehúda királyához, megölnek engem és visszatérnek Rechabeámhoz, Jehúda királyához. Tanácsot tartott tehát a király és készített két arany borjút. Így szólt hozzájuk: Elég volt nektek Jeruzsálembe fölmenni; itt az istened, Izraél, a ki fölhozott téged Egyiptom országából! És elhelyezte az egyiket Bét-Élben, a másikat pedig Dánba adta. (I. Kir. 12:26-29)

A templomot toronnyal ellátott erődítés védte; a torony maradványai a domb déli oldalán állnak. A templomot és az oltárt 300 évvel felállításuk után rombolta le Josijáhu király, és a sírokban levő csontokat is eltávolíttatta:

 

A Bét-Élben levő oltárt is, a magaslatot, melyet készített Járobeám, Nebát fia, aki vétkezésre indította Izraélt, azt az oltárt is és a magaslatot lerombolta; elégette a magaslatot, porrá törte és felégette az ligetet. Akkor fordult Jósíjáhú, meglátta a sírokat, melyek ott a hegyen voltak, küldött és kivette a csontokat a sírokból, elégette az oltáron és megtisztátalanította azt az Örökkévaló szavai szerint, melyet hirdetett Istennek embere, aki hirdette ezeket a dolgokat. (II. Kir. 23:15-16)

A torony maradványai

A Hasmóneusok korának emlékét sírbarlangok őrzik; területen továbbá több mint száz sírbarlang található. Ez a feltűnően nagy szám szintén a hely szentségére utal, és egyben a régi izraeli temetkezési szokásokról is tanúskodik. A területen a legtöbb sírbarlang a második Szentély korából származik, de feltártak néhányat az első Szentély korából is. Található itt egy olajprést magában foglaló barlang, a második Szentély korából. Azt is tudjuk, hogy Bét-Él volt az, ahol Jehuda Mákábi megszervezte a seregét, és számos egyéb történelmi eseménynek is színhelye volt a település. Nemrégiben egy, a második Szentély felépítése előtti időszakból, a Cionba való visszatérés – Ezra és Nechemja – korából származó település romjait is feltárták. A romok között a számos cseréptöredék mellett Jánáj király nevével ellátott pénzérmékre bukkantak.

Egy sírbarlang nyílása

A terület szabadon látogatható, érdemes látogatást tenni e történelmi jelentőségű helyen!

Az olvasmány mellé ajánljuk az előző két hetiszakaszban (Chájé Szárá és Toldot) megismert, bár micvájukra készülő ikerfiúk helyszíni közvetítésért is, a kisfilmért kattintsanak ide

 

zsido.com

  • Küldés emailben