Minden előre el van rendelve? A szabad választás és a mindentudó Isten
Ha a gének, a neveltetés és a fizika törvényei mindent meghatároznak, marad-e hely a szabad döntésnek? És ha Isten előre tudja, mit választunk, valóban mi választunk? Köves Slomó rabbi a „Kövesd a rabbit” podcast Berésit-sorozatának kilencedik részében a második fejezet nyomán a szabad választás kérdését járta körül, a Mátyás-hegyi kiránduláson, egy tegnapi rántottán és a kamasz gyerek szabadságán keresztül, a résztvevők kvantumfizikai és logikai ellenvetéseivel együtt.
A föld pora és Isten lehelete
Az előző órán az Óbudai Kolel a második fejezetet olvasta. A rabbi felidézte: ez a fejezet a teremtést az ember perspektívájából mondja el. Az ember egyszerre a föld pora és Isten lehelete, és ezért folyamatos belső harcban él: a lelke az égbe húzza, a teste lehúzza a földre. Ez a kettősség identitásának lényege, különlegessége és egyben kockázata is.
Kezdetben az ember az Édenkertben élt. A rabbi szerint nem véletlen, hogy a Tóra fákkal teli ligetként írja le: a föld teremtményei közül a növény az egyetlen, amely folyamatosan érzi, hogy a forrására van utalva. Kinő a földből, de nem tud elgyalogolni, és ha kivágják, kiszárad. A spirituális dimenzióban minden teremtmény így érzi a függését Istentől. Az ember ott teljesen az isteni valóságra figyelt, és bűntelen volt. Mégis volt egy különlegessége: ő az egyetlen lény, akinek Isten azt mondja, ezt ne tedd. Ha meg lehet tiltani neki valamit, akkor választhat.
Az előző óra arra is kitért, hogy ez a képesség a beszédben fejeződik ki: aki a belső világát egy kívülállónak meg tudja fogalmazni, önmagát is kívülről tudja nézni, és egy objektív szempont szerint dönthet jóról és rosszról.
Négy kérdés
A rabbi négy kérdést tűzött ki: logikus-e egyáltalán a szabad választás; ha az ember kívülről is látja az igazságot, miért marad meg benne mégis a késztetés a bűnre; mi a viszony a férfi és a nő között, és miért teremtett Isten előbb egyetlen embert; végül mi változik meg a bűn után. Az órán az első kérdésre jutott idő.
Ha nincs Isten, nincs szabad választás
Bruno, az egyik résztvevő rögtön a lényegre tapintott: Isten előre tudja, mit választunk, és a születésünk körülményei, az agyunk fejlődése is meghatároz bennünket. A rabbi ebből indult ki, de először tegyük fel, mondta, hogy nincs Isten. Akkor több szinten is erős érvek szólnak amellett, hogy a szabad választás csak benyomás, és valójában minden el van rendelve.
Társadalmi szinten: aki egy indiai vagy szabolcsi zsákfaluban születik, annak lényegesen kevesebb választása van, mint annak, aki Budapesten, a körúton belül nő fel. Biológiai és lélektani szinten: a személyiség nagy része a génekben van kódolva, és a legmeghatározóbb nevelés az első két-három évben történik, amikor a gyereknek még szabad választása sincs. A Tóra is ismeri ezt: Jákob és Ézsau már az anyaméhben viaskodott, és a Midrás szerint ha az anyjuk egy tanház mellett ment el, Jákob akart kijönni, ha egy bálványtemplom mellett, Ézsau.
Végül a fizika. A rabbi a vele szemben ülő Székely Pétert hozta példának: az ősrobbanás óta eltelt tizenhárommilliárd év elvezetett odáig, hogy ő most az Óbudai Kolelben ül. Ha egy teljesen zárt laborban minden változót ismernénk, előre megmondhatnánk, mi történik egy rázúdított anyaggal.
Kvantumfizika és Gödel
Az egyik résztvevő tiltakozott: ez a világkép száz éve megdőlt, a kvantumfizika szerint létezik valódi véletlen, amit Einstein nem akart elfogadni, mondván, Isten nem kockázik. A rabbi tréfásan kérte, nézzék el neki, hogy száz éve járt fizikaórára, aztán két lehetőséget vázolt. Ha a véletlenek csak nekünk tűnnek véletlennek, mert nem ismerjük a törvényszerűségüket, az érvelése áll. Ha valóban nem törvényszerűek, akkor az maga Isten jelenléte a létezésben.
Egy másik résztvevő Gödel első nemteljességi tételét idézte, amely szerint minden ellentmondásmentes formális rendszerben van olyan állítás, amely se nem bizonyítható, se nem cáfolható. A rabbi szerint ez megismerési kérdés: arról szól, hogy mi feltárhatjuk-e egy rendszer minden elemét, a valóság szerkezetén nem változtat. Egy harmadik résztvevő a földbe csapódó meteort hozta fel a véletlen példájaként; a rabbi szerint ha a robbanás után a fizika törvényei szabják meg a darabok irányát és sebességét, nem véletlen, mibe csapódnak. A beszélgetés végén abban egyeztek meg, hogy akár teljesen determinisztikus a világ, akár vannak benne véletlenek, a szabad választásnak egyikben sincs helye.
„Ha csak az anyag lenne, ha csak a természet lenne, ha csak az univerzum lenne, akkor nem lenne semmi okunk azt mondani, hogy van szabad választás. Ha pedig nincsen szabad választás, akkor nincs erkölcs.”
A címer, amelyet Isten az emberbe helyezett
Ezért fontos, amit a Tóra mond: minden más élőlény a földből vagy a vizekből jött létre, az embernek viszont csak a teste vétetett a földből, a lelkét Isten lehelte belé. A lélek a szabad választás képessége, és ez a rendszeren kívülről, Istentől jön. Ez a celem Elokim, az isteni képmás. A rabbi a Rámbámot idézte: a Tóra kifejezései közül a celem pontosabban formát, egyfajta címert jelent, a dmut hasonlóságot. Isten tehát a címerével, a saját egyediségével, a szabad választással ajándékozta meg az embert, és ezzel hasonlóvá tette magához.
A rabbi felidézte, hogy egy barátjuk, Dávid egy szombat reggeli beszélgetésen azt mondta, mekkora megkönnyebbülés volt ezt hallania, mert annyit gyötrődött azon, hogy nincs szabad választás, hogy már depressziós lett tőle.
A Mátyás-hegy fölött
Ha viszont van Isten, és mindent előre tud, hogyan lehet szabad a döntésünk? Isten húsz évvel ezelőtt is tudta, hogy Székely Péter 2026. október 17-én csatlakozik az Óbudai Kolelhez, ő mégis azt hitte aznap reggel, hogy ő döntött így.
A rabbi szerint ez a kérdés nem nehéz. Isten valójában állandóan tud: az idő nem korlátozza, ezért számára a jövő olyan, mint nekünk a múlt. Aki a Mátyás-hegyen kirándul, nem látja, hogy a túloldalon Raziel jön vele szembe. Aki egy kis repülőgépről nézi a hegyet, látja. Raziel mégis a saját döntése nyomán jön szembe; attól, hogy a pilóta látja, ez semmit nem változik.
Még egyszerűbben: a rabbi tudja, hogy Bruno tegnap rántottát evett. A rántotta az ok, a tudás az okozat; Bruno azért ette meg, mert szereti a rántottát. Isten jövőbeli tudása ugyanilyen: azért tudja, mit fogunk tenni, mert így fogunk dönteni, és nem fordítva.
A rabbi egy zárójeles megjegyzést is tett. A chászidut tanítása szerint szabad választás csak erkölcsi kérdésekben van. Hogy a Fradi nyer-e, az már az ősrobbanásban benne volt; hogy valaki kirabol-e egy bankot, az nincs eldöntve. Egy résztvevő ellenvetésére elismerte, hogy a határ nem mindig világos: az is erkölcsi kérdés, mennyire lojális valaki a csapattársaihoz.
Langyos szabadság
A legnehezebb kérdés még hátravolt. Ha Isten végtelen, és mindent kitölt, hol marad hely a mi döntésünknek? Ha valaki elgáncsolja Ferikét, és az beveri a fejét a falba, ezt Isten akarta vagy nem? Ha akarta, nincs szabad választás. Ha nem akarta, akkor valaki szembement Isten akaratával, és ezzel korlátoztuk Istent. Ha pedig ránk bízta, és bármikor megakadályozhatná, az csak látszólagos szabadság.
A rabbi a kisgyerek, a kamasz és a felnőtt hasonlatával felelt. A kisgyereknek eszébe sem jut, hogy választhat: hétkor kelés, zuhany, iskola. A tizennyolc éves felnőtt teljesen szabad. A kamasznak a szülei elhitetik, hogy rá bízzák a döntést, közben erősen irányítják, és bármikor visszavehetik a szabadságát.
A mi szabad választásunk ilyen enyhe, langyos szabadság. Isten ránk bízta a döntést, de nem vonta ki magát belőle. Ahogy a természetnek is szabályokat adott, hogy a tűz fölfelé törjön, a víz lefelé folyjon és száz fokon elpárologjon, úgy az embernek olyan természetet adott, hogy szabadon dönthessen.
Folytatás jövő héten
Az órán így körbejárták, miért alaptétele a Tórának a szabad választás, miért nem volna magától értetődő a Tóra állítása nélkül, és hogyan egyeztethető össze Isten időfelettiségével és végtelenségével. A négy kérdésből egyre jutott idő. A következő órán az a kérdés jön, amely a tiltott gyümölcs történetéhez vezet: ha ilyen szabad választásunk van, mi késztet mégis arra, hogy bűnt kövessünk el?
A Tóra szövegét mondatról mondatra olvassuk és elemezzük. Történetek, törvények, parancsolatok, fogalmak és szabályok – alaposan, összefüggéseiben, a zsidó hagyomány évezredes értelmezésein keresztül.
Az előadások az **Óbudai Kolel** keretében hangzanak el, Köves Slomó rabbi vezetésével.
