A Tóra titkos nyelve: megtörtént a teremtés hat napja, vagy minden szó mögött más jelentés rejtőzik?

A Tóra hat nap alatt teremtett világról beszél. De vajon szó szerint kell értenünk a történetet, vagy mélyebb jelentést hordozó metaforával találkozunk? És ha metafora, akkor valóban megtörtént a teremtés? Köves Slomó rabbi a „Kövesd a rabbit” podcast Berésit-sorozatának ötödik részében a Rámbám magyarázatain és a kabbala négy világának tanításán keresztül mutatta meg, hogyan hordozhatnak ugyanazok a tórai szavak egyszerre többféle, egyaránt valóságos jelentést.

Ha a teremtés felfoghatatlan, hogyan beszélhetünk róla?

Az Óbudai Kolelben zajló tanulás korábbi alkalmain Köves Slomó rabbi már eljutott ahhoz a gondolathoz, hogy a végtelen Istent az emberi értelem képtelen teljesen felfogni. A teremtés pillanata, amikor a végtelenből létrejön a véges világ, ugyancsak meghaladja értelmünk határait.

A Rámbám, Maimonidész ezért A tévelygők útmutatójában arról tanít, hogy az ilyen mély igazságokat példázatok, metaforák segítségével lehet megközelíteni. A Tóra teremtéstörténete is ilyen különleges elbeszélés.

Ez azonban rögtön felvet egy kényes kérdést: ha a hatnapos teremtés metafora, akkor vajon megtörtént-e?

Köves Slomó rabbi ennek megválaszolásához először magának a nyelvnek a működését vizsgálta meg.

Egy szó, több jelentés

A Rámbám szerint a Tóra értelmezésénél különbséget kell tenni a többértelmű kifejezések és az egész történeteket átfogó példázatok között.

A magyar nyelvben is találkozunk azonos alakú, eltérő jelentésű szavakkal. A „vár” lehet épület, de jelentheti azt is, hogy valaki várakozik. Máskor egy szót átvitt értelemben használunk: a tenger hullámzik, de az ember hangulata is hullámozhat.

A héber szöveg értelmezésénél is figyelembe kell venni ezeket a lehetőségeket. A rabbi szerint már maga a „szó szerinti jelentés” fogalma is összetettebb annál, mint elsőre gondolnánk.

A példázatoknak szintén több fajtája van. A Rámbám különbséget tesz azok között, amelyeknek minden részlete jelentést hordoz, és azok között, amelyek elsősorban egy központi tanítást közvetítenek.

Jákob álmában például a föld és az ég között álló létra, valamint a rajta fel- és lejáró angyalok minden részletének jelentősége van. Más példázatoknál a történet egésze közvetít egy tanítást, és az egyes apró részleteknek nincs feltétlenül külön szimbolikus értelmük.

A Rámbám ezt az aranyalma és az ezüstdísz hasonlatával szemlélteti: a külső forma is értékes, miközben rajta keresztül a belső tartalom ragyog fel.

A micvákat komolyan kell venni

A résztvevők egyik kérdése arra irányult, hogy ha a Tóra történeteinek metaforikus jelentése lehet, akkor honnan tudhatjuk, mit kell szó szerint értelmezni.

Köves Slomó rabbi fontos különbségre hívta fel a figyelmet. A micvák, a vallási törvények esetében a kiindulópont a gyakorlati, kötelező jelentés.

A hús és a tej fogyasztásának tilalma például valódi étkezési szabály. A szülők tiszteletének parancsolata is konkrét emberi kötelességet jelent. A halacha szabályait nem lehet pusztán jelképes tanításként félretenni.

A tórai elbeszéléseknél viszont mindig keresnünk kell azt is, hogy miért éppen az adott történetet örökítette meg a Tóra, és milyen tanítást közvetít számunkra.

Ez a kérdés vezetett át az óra második nagy témájához: a kabbala világképéhez.

A kabbala négy világa

A zsidó misztikus hagyomány szerint a teremtett valóságnak több szintje van. A széder histálselut, az isteni kiáradás és a világok egymásra épülő rendje azt írja le, hogyan jelenik meg a végtelen isteni valóság egyre inkább befogadható formákban.

A kabbala négy alapvető világot különböztet meg:

• Acilut – a közelség vagy kiáradás világa.

• Briá – a teremtés világa.

• Jecirá – az alkotás világa.

• Ászijá – a cselekvés világa.

Köves Slomó rabbi egy tanár példájával érzékeltette a gondolatot. Ugyanazt az összetett tudást egészen másként lehet elmagyarázni egy óvodásnak, egy általános iskolásnak, egy gimnazistának és egy egyetemistának. A tanárnak mindegyik szinten más mélységben, más fogalmakkal kell megszólalnia.

A kabbala szerint a teremtés is több szinten jelenik meg. A fizikai világ, amelyben élünk, az Ászijá világához tartozik, de a létezésnek magasabb, spirituális dimenziói is vannak.

Ezek a dimenziók Köves Slomó magyarázatában ugyanannak a valóságnak a különböző szintjei.

A Tóra olyan, mint egy programkód

A rabbi egy mai hasonlattal is közelebb hozta a témát. Képzeljünk el egy számítógépes programot, amelynek kódja hétköznapi szövegként is értelmes történetet alkot. Aki csak olvassa, történetet lát benne. Aki a programozási nyelvet ismeri, ugyanazokból a sorokból egy összetett működő rendszert ért meg.

Köves Slomó szerint a Tóra nyelve is több szinten hordoz jelentést.

„A Tóra nyelve, a Tóra története, a Tóra minden egyes szava, az mind a négy dimenzión át megjelenik.”

Amikor a Berésitben azt olvassuk, hogy Isten világosságot teremtett, a fénynek lehet fizikai jelentése, de spirituális szinten további tartalmakat is hordozhat. A magasabb világokban a fogalom egészen más, mélyebb valóságra utalhat.

A tórai kifejezések így egyszerre több szinten igazak.

Megtörtént-e tehát a teremtés?

A tanulás végén Köves Slomó rabbi visszatért a kiinduló kérdéshez. Ha a teremtéstörténet metaforikus, vajon csak egy elképzelt történetről beszélünk?

„De megtörtént. Csak lehet, hogy az elsődleges történése az nem a fizikai dimenzióban van, hanem a magasabb dimenzióban van.”

Ez a gondolat a Berésit olvasásának egészen új lehetőségét kínálja. A Tóra szavai a fizikai világban is hordoznak jelentést, miközben a teremtés spirituális szintjeire is utalnak. Egyetlen történetben több valóságréteg találkozhat.

Köves Slomó rabbi tanításából az is következik, hogy a Tóra tanulmányozása folyamatos felfedezés. Ugyanazt a mondatot egy gyermek, egy kezdő tanuló és a zsidó filozófiában jártas ember is olvashatja, és mindannyian találhatnak benne számukra hozzáférhető igazságot.

A Berésit első fejezete ezért újra és újra tanulásra hív. A szavak ismerősek maradnak, miközben jelentésükből egyre többet érthetünk meg.

A Tóra szövegét mondatról mondatra olvassuk és elemezzük. Történetek, törvények, parancsolatok, fogalmak és szabályok – alaposan, összefüggéseiben, a zsidó hagyomány évezredes értelmezésein keresztül.

Az előadások az **Óbudai Kolel** keretében hangzanak el, Köves Slomó rabbi vezetésével.