Cáfolja-e a tudomány az isteni teremtést?
A tudomány szerint az univerzum története több milliárd évre nyúlik vissza, a Tóra pedig hat napról beszél. Sokan már ebből is arra következtetnek, hogy a két világkép kizárja egymást. A „Kövesd a rabbit” podcast Berésit-sorozatának második részében Köves Slomó rabbi azonban arra mutatott rá: mielőtt ellentmondást keresünk, érdemes tisztázni, hogy a tudomány és a Tóra egyáltalán ugyanarra a kérdésre válaszol-e.
Az előző alkalommal a résztvevők végigolvasták a teremtés hat napjának történetét, majd hosszú kérdéssor gyűlt össze. Hogyan egyeztethető össze a teremtéstörténet a modern kozmológiával? Mit jelent a világ kora? Mi volt az ősrobbanás előtt? És szemben áll-e egymással Isten és a tudomány?
Köves Slomó rabbi ezen az órán egyetlen kérdésből indult ki, mert – mint magyarázta – ezen keresztül olyan alapfogalomhoz lehet eljutni, amely később számos további kérdés megértésében segít.
Két külön kérdés
A rabbi szerint a tudomány és a Tóra kapcsolatáról szóló vitában először két dolgot kell elválasztani. Az egyik az univerzum kora: hogyan viszonyul egymáshoz a teremtés hat napja és a tudomány által feltételezett több milliárd éves időskála? A másik kérdés ennél alapvetőbb: honnan ered maga a létezés?
A tudomány a megfigyelhető világból indul ki. Vizsgálja az univerzum jelenlegi állapotát, annak tágulását és működését, majd ezekből próbál visszakövetkeztetni a korábbi állapotokra. Így jut el egy kezdeti ponthoz.
De mi volt azelőtt?
Köves Slomó rabbi ezt egy helmi történettel szemléltette. A helmi bölcsek azon töprengtek, hogyan mozoghat egy vonat lovak nélkül. Egyikük előállt a megoldással: a huszonötödik vagont húzza a huszonnegyedik, azt a huszonharmadik, és így tovább egészen az elsőig. Már csak azt nem sikerült megfejteni, mi húzza az első kocsit.
A példa arra mutat rá, hogy attól, hogy egy folyamat belső összefüggéseit megértjük, még nem válaszoltunk arra, honnan származik maga a folyamat.
Ahol a fizika nyelve véget ér
Köves Slomó rabbi a modern kozmológia szingularitásfogalmát is segítségül hívta. A kezdeti állapot olyan pontként jelenik meg, amelyre a ma ismert tér- és időfogalmak már nem alkalmazhatók a megszokott módon.
„A tudomány mindent a tér és idő fizikai szabályok között értelmez” – fogalmazott.
Ha azonban a kezdeti állapot kívül esik a megszokott tér-idő kereteken, akkor a természettudomány módszerei is elérnek egy határhoz.
A rabbi innen kapcsolta össze a kérdést a zsidó istenfogalommal. A zsidó gondolkodás Istenről olyan létezőként beszél, aki nincs alárendelve a térnek és az időnek. Köves Slomó rabbi Isten négybetűs nevére, a Tetragrammatonra is utalt, amelynek értelmezésében a héber létige időalakjai – volt, van, lesz – is megjelennek. Ennek jelentése: Isten az idő fölött áll.
Isten és tudomány nem rivális magyarázat
Ebből következik Köves Slomó rabbi egyik központi állítása:
„Maga az alapkérdés, hogy Isten vagy tudomány, ez egy buta kérdés. Nem ugyanarról beszélünk.”
A tudomány azt vizsgálja, hogyan működik a fizikai univerzum, milyen folyamatokon ment keresztül, és milyen törvények írják le. A Tóra és a zsidó filozófia pedig arra kérdez rá, mi az alapja annak, hogy egyáltalán létezik valami.
Ebből a nézőpontból az ősrobbanás nem Isten alternatívája. Az ősrobbanás egy fizikai folyamat leírása lehet, míg Isten annak a létnek a forrása, amelyben fizikai folyamatok egyáltalán létezhetnek.
Arisztotelész kérdése sem új
Az egyik résztvevő felvetette azt az elképzelést is, hogy talán az univerzumnak soha nem volt kezdete. Köves Slomó rabbi erre emlékeztetett: ez régi filozófiai gondolat, már Arisztotelésznél is megjelent az öröktől létező világ elképzelése.
Arisztotelész ugyanakkor maga is feltételezett egy, a világon túlmutató mozgató elvet. Vagyis az örökké létező univerzum gondolata sem tünteti el azt a kérdést, honnan ered a világ működése.
Köves Slomó rabbi Maimonidészre, a Rámbámra is hivatkozott, aki A tévelygők útmutatójában részletesen foglalkozik ezekkel a filozófiai problémákkal. A létezés eredetének kérdése végső soron minden modellben elvezet az emberi felfogás határához.
A hat nap kérdése továbbra is nyitva marad
Mindez még nem oldja meg a teremtéstörténet összes problémáját. Köves Slomó rabbi külön is hangsúlyozta: továbbra is érvényes kérdés, hogyan viszonyul egymáshoz a Tóra hat napja és a tudomány által feltételezett kozmikus időskála.
Ez azonban már egy másik kérdés.
A podcast mostani része annak tisztázására vállalkozott, hogy a tudomány és az isteni teremtés gondolatát nem érdemes egyszerűen egymással szembeállítani. A fizika a világ működését vizsgálja. A Tóra pedig annak jelentését és forrását keresi.
Köves Slomó rabbi gondolatmenetében innen indulhat tovább a tanulás: ha már tudjuk, milyen kérdésre keresünk választ, akkor lehet pontosabban megvizsgálni azt is, mit jelent a Tóra hat napja, és hogyan olvasható a teremtéstörténet a modern világban.
A Tóra szövegét mondatról mondatra olvassuk és elemezzük. Történetek, törvények, parancsolatok, fogalmak és szabályok – alaposan, összefüggéseiben, a zsidó hagyomány évezredes értelmezésein keresztül.
Az előadások az **Óbudai Kolel** keretében hangzanak el, Köves Slomó rabbi vezetésével.
