1. Harmadik évében Jehójákím Jehúda királya királyságának, Jeruzsálem ellen jött Nebúkadnecczár, Bábel királya s ostromolta azt.

2. S kezébe adta az Úr Jehójákimot, Jehúda királyát, meg egy részét az Isten háza edényei­nek s elvitte őket Síneár országába az õ istenének há­zába, az edényeket pedig bevitte istenének kincses há­zába.

3. És mondta a király Aspenáznak, udvari tisztjei fejének, hogy hozzon Izraél fiai közül és pedig a királyi nemzetségből és a főnemesek közül

4. fiúkat, akikben nincs semmi hiba s akik szép ábrázatuak és eszesek minden bölcseségben, ismernek tudást és értenek tudo­mányt, kikben van erő, hogy álljanak a király palotá­jában és hogy tanítsák őket könyvre és a kaldeusok nyelvére.

5. És kirendelte számukra a király a minden napra valót annak napján a király ételéből s az ő ivó borából, s hogy neveljék őket három évig; azoknak végén pedig álljanak a király előtt.

6. És voltak köztük Jehúda fiaiból: Dániél, Chananja, Mísáél és Azarja.

7. S adott nekik neveket az udvari tisztek nagyja; Dániélnek ezt a nevet adta: Béltsacczár, Chananjának Sadrák, Misáél­nek Mésák és Azarjának Abéd-Negó.

8. És föltette Dá­niél a szívében, hogy nem fertőzteti meg magát a király ételével és ivó borával; kérte tehát az udvari tisztek nagyjától, hogy ne kelljen magát megfertőztetnie.

9. És adta az Isten Dániélt kegyre és irgalomra az udvari tisztek nagyja elõtt.

10. És mondta az udvari tisztek nagyja Daniélnek: Félek én uramtól a királytól, aki ki­rendelte evésteket és ivástokat, hogy miért lássa arczo­tokat kedvetlenebbnek a veletek egyívásu fiúkénál s főbenjáró bűnbe vinnétek a királynál?

11. Erre szólt Dá­niél a kamarásnak, akit az udvari tisztek nagyja kiren­delt Dániél, Chananja, Mísáél és Azarja fölé:

12. Kíséreld csak meg szolgáidat tíz napig, hadd adjanak nekünk a veteményekből, hogy együnk és vizet, hogy igyunk;

13. s majd meglátszik előtted ami ábrázatunk és azon fiúk ábrázata, akik a király ételét eszik és a szerint, amit látni fogsz, cselekedjél szolgáiddal.

14. És hallgatott rájuk e dologban s megkísérlette őket tíz napig.

15. Tíz nap végén pedig ábrázatuk jobbnak látszott és húsban kövé­rebbek voltak, mint mindazon fiúk, kik a király ételét ették.

16. És a kamarás el szokta hordani ételüket és ivó borukat s adott nekik veteményeket.

17. E fiúknak pedig mindnégyüknek adott az Isten tudást és belátást minden könyvben és bölcseségben; Dániél pedig értett minden látomáshoz és álomhoz.

18. És azon napok végén, ami­korra mondta a király, hogy elhozzák őket, bevitte őket az udvari tisztek nagyja Nebúkadnecczár szine elé.

19. És beszélt velök a király, és nem találtatott valamennyiök közül olyan, mint Dániél, Chananja, Mísáél és Azarja; és álltak a király előtt.

20. És a bölcsesség és értelem min­den dolgában, amit kivánt tőlük a király, tízszerte ki­válóbbaknak találta õket mindaz irástudóknál, a jósok­nál, kik egész királyságában voltak.

21. És ott volt Dániél Kóres király első évéig.

Megszakítás