1. És abban az időben támad Mikháél, a nagy vezér, aki mellettük áll a te néped fiainak és lészen szorongatás ideje, milyen még nem volt, amióta nemzet létezik, egészen addig az időig; és abban az időben meg fog menekülni a te néped, mindenki, aki fölírva találtatik a könyvben.
2. És sokan a föld porában alvók közül föl fognak ébredni: ezek örök életre s amazok gyalázatra, örök undorodásra.
3. De a belátók fényleni fognak, mint az égboltozat fénye, s azok, akik sokakat igazságra visznek, mint a csillagok mind örökké.
4. Te pedig, Dániél, zárd el a szavakat s pecsételjed le a könyvet a vég idejéig: buzgólkodni fognak sokan és gyarapodik a tudás.
5. És láttam én, Dániél, s ime más ketten állnak, az egyik a folyó partján innen, a másik a folyó partján tulnan.
6. És mondta a lenbe öltözött férfiúnak, aki a folyó vizein fölül volt: Meddig a csodák vége?
7. És hallottam a lenbe öltözött férfiút, ki a folyó vizein fölül volt s fölemelte jobbját s balját az ég felé s esküdött az örökké élőre: egy időszak, két időszak s egy félnek multáig; s midőn végkép szétzúzzák a szent nép hatalmát, bevégződnek mindezek.
8. Én hallottam ugyan, de nem értettem meg; és mondtam: Uram, mi ezeknek utólja?
9. Mondta: Menj, Dániél, mert bezárva, lepecsételve vannak a szavak a végnek idejéig.
10. Meg fognak válogattatni s fehérittetni s olvasztatni sokan és gonoszul cselekesznek; mind a gonoszok nem fognak érteni, de a belátók fognak érteni.
11. És attól az időtől kezdve, hogy elvitetik az állandó áldozat és hogy elhelyezik a pusztitó undokságot ezerkétszázkilenczven nap.
12. Boldog az, aki vár s megéri az ezerháromszázharminczöt napot.
13. Te pedig menj a vég felé, s nyugodni fogsz és fel fogsz támadni sorsodra a napok végén!
