1. S visszajött az angyal, ki velem beszélt és felébresztett engem mint valakit, ki álmából fölébresztetik.
2. És szólt hozzám: Mit látsz? Mondtam: Láttam, és íme egy lámpás, egészen aranyból, csészéje pedig a tetején és a hét mécsese rajta, hét meg hét öntőcső a tetején levő mécsesek számára.
3. És két olajfa mellette, egy a csésze jobbjáról és egy a baljáról.
4. Megszólaltam én szóltam az angyalhoz, ki velem beszélt, mondván: Mik ezek, Uram?
5. Felelt az angyal, ki velem beszélt és szólt hozzám: Hát nem tudod, mik legyenek ezek? Mondtam: Nem, Uram!
6. Erre felelt és szólt hozzám, mondván: Ez az Örökkévaló igéje Zerubbábelhez, mondván: Nem hatalommal, sem nem erővel, hanem az én szellememmel, mondja az Örökkévaló, a seregek ura.
7. Mi vagy te, nagy hegy! Zerubbábel előtt síksággá! Fölteszi a csúcskövet örömzaj mellett: Bájt, bájt neki!
8. És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
9. Zerubbábel kezei alapították ezt a házat s az ő kezei fogják bevégezni; s megtudod, hogy az Örökkévaló, a seregek ura küldött engem hozzátok.
10. Mert ki csúfolja a csekély dolgok napját? Majd örvendve látják a mérő ón kövét Zerúbbábel kezében ezek heten – az Örökkévaló szemei – ők járják be az egész földet.
11. Erre megszólaltam és szóltam hozzá: Mi ez a két olajfa a lámpás jobbjánál és baljánál?
12. És megszólaltam másodszor és szóltam hozzá: Mi az a két olajfa-csokor, mely a két aranycsatorna oldalán van, amelyek öntik magukból az aranyat?
13. Szólt hozzám, mondván: Hát nem tudod, mik ezek? Mondtam: Nem, Uram.
14. És mondta: Az olajnak két fia ezek, akik ott állnak az egész föld Ura mellett.
