Az első hitelv a Bibliában

 

Az első parancsolat: Isten uralmának elismerése

2Mózes 20:1-2., 5Mózes 5:6.

  1. És Isten elmondta mindezeket az igéket, mondván: 2. Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki kivezettelek Egyiptom országából, a rabszolgák házából.

 

Az Égi Szekér Ezékiel látomásában

Jechezkél 1.

  1. Volt a harmincadik évben, a negyedik hónapban, a hónap ötödikén – én pedig a számkivetettség között voltam a Kebár folyó mellett – megnyíltak az egek és isteni látomásokat láttam. 2. A hónap ötödikén – Jójákhín király számkivetésének ötödik éve volt – 3. lett az Örökkévaló igéje Jechezkélhez, Búzi fiához, a paphoz, Kaszdím országában, a Kebár folyó mellett, és volt ott rajta az Örökkévaló keze. 4. Láttam, íme szélvihar jött északról, nagy felhő egyre czikázó tűzzel és fény körülötte; közepéből pedig mintegy csillogó ércz színe, a tűz közepéből. 5. És közepéből négy állatnak alakja; és ez az ábrázatjuk: emberalakjuk volt nekik 6. és négy arcza mindegyiknek, és négy szárnya mindegyiküknek; 7. lábaik pedig egyenes lábak, és lábaik talpa olyan, mint borjú lábának a talpa és tündökölnek, mint a simított réznek színe. 8. És emberi kezek szárnyaik alatt négy oldalukon; és arczaik és szárnyaik mindnégyüknek – 9. szárnyaik egymáshoz voltak fűzve – nem fordultak meg mentükben, mindegyik arczának irányában mentek. 10. Arczuk alakja pedig: ember-arcz és oroszlán-arcz jobbfelől mindnégyüknek és ökör-arcz balfelől mindnégyüknek, és sas-arcz mindnégyüknek. 11. Ilyenek arczaik, szárnyaik pedig különválók felülről, mindegyiknek kettő, a másikhoz fűzve, meg kettő, mely befödte testeiket. 12. Mindegyik arczának irányában mentek; a hova indítja, a szellem, hogy menjenek, oda mennek, nem fordulnak meg mentükben. 13. És az állatok alakja: látszatuk olyan, mint égő tűznek parazsa, olyan mint fáklyák látszata; az mozgott az állatok közt és a tűznek fénye volt és a tűzből villám eredt. 14. És az állatok ide-oda futkostak, olyan mint a villám látszata. 15. És néztem az állatokat, és íme egy-egy kerék a földön az állatok mellett a négy arcz szerint. 16. A kerekek látszata és a művük: olyanok, mint a tarsís színe, és egy alakjuk mindnégyüknek, látszatuk és művük olyan, mintha kerék volna a kereken belül. 17. Négy oldaluk szerint mennek mentükben, nem fordulnak meg mentükben. 18. És talpjaik – azoknak fenségük van és félelmetességük – talpjaik szemekkel telvék köröskörül mind a négyüknek. 19. És midőn mennek az állatok, mellettük mennek a kerekek, és midőn emelkednek az állatok a földről, emelkednek a kerekek. 20. A hová indítja a szellem, hogy menjenek, oda mennek, oda indítja a szellem, hogy menjenek; a kerekek pedig emelkedtek velük együtt, mert az állatok szelleme van a kerekekben. 21. Mikor azok mennek, mennek, és mikor azok állnak, állnak, és mikor azok emelkednek a földről, velük együtt emelkednek a kerekek, mert az állatok szelleme van a kerekekben. 22. És boltozat alakja volt az állatok fejei felett, olyan, mint a félelmetes jégnek színe, kiterjedve fejeik felett felülről. 23. És a boltozat alatt szárnyaik egyenesen voltak egymáshoz érve, mindegyiknek kettő, mely befedte őket, mindegyiknek kettő, mely befedte őket, a testeiket. 24. És hallottam szárnyaik hangját, mint nagy vizek hangját, mint a Mindenható hangját, mentükben, tombolás hangját, mint tábor hangját; megálltukban lecsüggesztették szárnyaikat. 25. És hang hallatszott a fejükön levő boltozaton fölül – megálltukban lecsüggesztették szárnyaikat. 26. És a fejükön levő boltozaton fölül olyan, mint zafírkőnek a látszata trónnak alakja, és a trón alakján egy alak, mint embernek a látszata rajta felülről. 27. Láttam pedig mintegy csillogó ércznek színét; mint tűznek látszatát, melynek kerete van köröskörül, derekának látszatán fölül; derekának látszatán alul pedig láttam mintegy tűznek a látszatát, és fény volt körülötte: 28. mint a szivárvány látszata, mely a felhőben szokott lenni esőnek napján, olyan volt a fénynek látszata köröskörül. Az az Örökkévaló dicsősége alakjának látszata, Láttam és arczomra borultam és hallottam beszélőnek a hangját.

 

Az Égi Szekér Ézsaiás látomásában

Jesájá 6:1-4.

  1. Uzíjáhú király halála évében láttam az Urat, ülve magas és emelkedett trónon, szegélyei pedig betöltik a templomot. 2. Szeráfok állnak felette, hat-hat szárnya mindegyiknek, kettővel befödi arcát, kettővel befödi lábait és kettővel repül. 3. És szólt egyik a másiknak és mondta: Szent, szent, szent az Örökkévaló, a seregek ura, tele az egész föld az ő dicsőségével. 4. És meginogtak a küszöbök gerendái a szólónak hangjától, a ház pedig megtelt füsttel.

 

Isten a teremtésben

Jesájá 40:25-26.

  1. Kivel hasonlítotok össze engem, hogy vele egyenlő volnék, mondja a szent. 26. Emeljétek fel a magasba szemeiteket és lássátok, ki teremtette ezeket? Ő, ki, szám szerint vezeti ki seregüket, mindnyájukat néven szólítja, a nagy hatalmú és szilárd erejű előtt egy sem hiányzik.

 

Isten nevei

1Mózes 1:1.

Kezdetben teremtette Isten (אלהים) az eget és a földet.

Uo. 2:4.

Ez a keletkezése az égnek és a földnek, amidőn teremtettek, amely napon alkotta az Örökkévaló Isten (יהוה אלהים) a földet és az eget.

Uo. 14:22.

És mondta Ávrom Szodoma királyának: Fölemeltem kezemet az Örökkévalóhoz (יהוה), a fölséges Istenhez (אל עליון), aki teremtője égnek és földnek…

Uo. 15:2.

És mondta Ávrom: Uram (אדני), Isten (יהוה [pontozás szerinti kiejtése: אלהים])! mit adsz én nekem? hisz én járok magtalanul és házam birtokosa a damaszkusi Eliezer.

Uo. 17:1.

Midőn Ávrom kilencvenkilenc éves volt, megjelent az Örökkévaló (יהוה) Ávromnak és mondta neki: Én vagyok Isten (אל), a Mindenható (שדי), járj előttem és légy tökéletes.

2Mózes 20:5.

Ne borulj le előttük és ne szolgáld azokat; mert én az Örökkévaló (יהוה), a te Istened (אלהיך), buzgó Isten (אל קנא) vagyok, ki megbüntetem az atyák vétkét a gyermekekben, harmad- és negyedíziglen, akik engem gyűlölnek…

Uo. 34:6.

És elvonult az Örökkévaló (יהוה) előtte és kiáltotta: Az Örökkévaló (יהוה), az Örökkévaló (יהוה), irgalmas (רחום) és könyörületes [Isten] (וחנון), hosszantűrő (ארך אפים), bő kegyelmű (ורב חסד) és igazságú (ואמת)!

1Sámuel 1:3.

Évről-évre ama férfiú fölment a városából, hogy leboruljon és áldozzon az Örökkévalónak (ליהוה), a Seregek urának (צבאות) Sílóban; ott volt Éli két fia, Chofni és Pínechász, mint papjai az Örökkévalónak.

Megszakítás