A 2022-es falinaptárt nézegetve egy furcsaságra figyelhet fel az ember. Az egyik lap tetején ez áll: niszán-sziván. Hova lett a kettő közé eső ijár hónap?
Alaposabb megfigyelés után kiderül, hogy ijár is megvan, csupán egy ritka naptári jelenségről van szó: egy polgári hónapra a zsidó naptár három hónapja esik.
A zsidó naptár hónapjai nem azonosak a polgári naptár hónapjaival, mivel előbbiek a hold, utóbbiak a nap járását követik. A zsidó naptár hónapjai 29 vagy 30 naposak (részletesebben itt és itt lehet olvasni az okokról), és a polgári naptárhoz képest „mozognak”. Idén úgy alakult, hogy niszán hónap utolsó, harmincadik napja (egyben ijár kétnapos újholdjának első napja) május elseje, ezt követi a 29 napos ijár hónap, május 31. azonban már a következő zsidó hónap, sziván újholdja és első napja.
Hét tudnivaló ijár hónappal kapcsolatban
1. Ijár a tórai számítás szerint a második, az évek számítása szerint pedig a nyolcadik hónap
A Királyok könyvében a sugárzás hónapjának (ziv) is nevezik. A hónap kilencedik napján kezdett hullani a manna a pusztában az Egyiptomból való szabadulás után, így a hónap neve kapcsolódik a fény (or) szóhoz is.
2. Ijár a gyógyulás hónapja
Nem sokkal az Egyiptomból való kivonulás után a zsidók keserű vizet találtak. Mózes az Örökkévaló utasítására egy darab fát dobott a vízbe és az édesvízzé változott. Ekkor ezt mondta Isten:
„Ha hallgatni fogsz az Örökkévaló, a te Istened szavára és azt, ami helyes az ő szemeiben teszed, figyelsz parancsolataira, megőrzöd mind a törvényeit: mindama betegséget, melyet Egyiptomra bocsátottam, nem fogom rád bocsátani, mert én vagyok az Örökkévaló, a te gyógyítód.” (2Mózes 15:26)
Az utolsó szavak – áni Hásem roféchá – kezdőbetűi az ijár (אייר) szó akronímáját adják ki, utalva arra, hogy ez a hónap igencsak alkalmas a gyógyulásra.
3. Ijár minden napja különleges spirituális tartalommal bír, mert ez az egyetlen hónap, amikor minden nap számolják az ómert
Bár maga a hónap nem tartalmaz tórai ünnepnapokat, mégis egyedülálló abban a tekintetben, hogy a zsidók minden egyes napján számolják az ómert, és így emelkednek egyre magasabb lelki szintekre, ahogy közelednek a következő, sziván hónapban rájuk váró sávuothoz, a tóraadás ünnepéhez.
Ijár hónap minden egyes napja új lépcsőfokot jelent a spirituális utazásukban a rabszolgaságból való szabadulástól a tóraadásig vezető úton.
4. Semmi sincsen veszve, mindent ki lehet javítani
Ijár hó 14. peszách séni, a második peszách, a második esély napja. Akik niszán 14-én önhibájukon kívül (pl. távollét, tisztátalanság) nem tudták bemutatni Jeruzsálemben a pészah áldozatot, azok ezen a napon mutathatták be azt. Ekkor senkinek nem kell megszabadulnia a tulajdonában levő kovászostól, viszont emlékezésként szokás maceszt enni ezen a napon.
Ez a nap arra hívja fel a figyelmet, hogy soha nem késő, mindig érdemes belefogni abba, amit esetleg egy korábbi alkalommal elszalasztottunk vagy valami miatt nem tudtunk megtenni.
5. Ebben a hónapban százezrek zarándokolnak Meronba, Simon bár Jocháj rabbi sírjához
Ijár hó 18-án emlékezünk meg a nagyszerű misnai bölcs, rabbi Simon bár Jocháj halálának évfordulójáról. Ez a nap lág báomer, az ómerszámlálás 33. napja, amikor megszűnt a rabbi Akiva tanítványai közt pusztító járvány. Nagy tábortüzekkel, közös ünnepléssel és mulatozással ülik meg általában ezt a napot. Százezrek vándorolnak a Gálilban fekvő Meronba, rabbi Simon bár Jocháj sírjához imádkozni és a hároméves kisfiúk haját levágni ezen a napon.
E napon megengedettek az ómerszámlálás időszakában egyébként tiltott, örömteli események: házasságkötés, hajvágás, stb. A közös mulatozással a zsidó egységet hangsúlyozzák, hiszen a járvány éppen az ellenségeskedés miatt tört ki a tanítványok között.
6. Erre a hónapra esik egy fontos emléknap és a zsidóság legújabb ünnepnapjai
Izraelben három fontos nappal gazdagodott ijár. A hónap 4. napja jom házikáron, az emlékezés napja, amikor az Izrael háborúiban elesett és a terrortámadások áldozataivá vált hősökre emlékezik a zsidó állam. Az ezt követő napon a szomorúság örömmé változik, mert kezdetét veszi jom háácmáut, a függetlenség napja, mely a modern Izrael Állam kikiáltását ünnepli.
A vallásos-cionista közösség e napra vallási ünnepként tekint, mert a bibliai próféciák megvalósulását látják a szórványok egybegyűjtésében és a független, katonailag, gazdaságilag és politikailag erős zsidó állam újjászületésében, amely a közelgő megváltás előhírnöke. A napot ünnepi öltözékkel és különleges imádkozással ünneplik meg. Az imában elhangzik az ünnepekkor szokásos Hálél imafüzér is. Így van ez ijár 28-án, jom Jerusálájimkor, azaz Jeruzsálem napján is, amikor a szent város 1967-es újraegyesítéséért mondanak hálát.
Mostanra hagyománnyá vált, hogy az izraeliek jom háácmáutkor a szabadban grilleznek. Ehhez itt és itt találhatók receptek.
7. Dolgos hétköznapok és az emberben rejlő állati lélek – ijár hónap spirituális jellemzői
Ahogy a megelőző, niszán hónap az egyiptomi kivonulásra emlékezik, és a születést, valamint a megújulást szimbolizálja, úgy képviseli ijár hónap a normalitásba, a hétköznapiba aló visszatérést. Mintha a hosszú szünet után ismét visszatérnénk a munkába, a mindennapokba, úgy vált niszán hónap emelkedettsége után a naptár újra a munkával teli ijár hónapba.
A hónap csillagjegye a bika, mely az emberben rejlő állati lelket szimbolizálja. Ahogyan a bika féktelen ereje is járomba hajtható és megfelelő irányba terelhető, hogy az állat produktív és hasznos módon használja fel testi adottságát, úgy hajlíthatják az emberek a bennük megbúvó állati lelket is a kívánatos irányba. Ahogyan ijár minden napján haladnak előre az ómerszámlálásban, úgy válik a lelkük egyre inkább alkalmassá arra, hogy az ötvenedik napon befogadja a Tórát.
Adja az Örökkévaló, hogy ez a hónap valóban a gyógyulás és a dolgos hétköznapok hónapja legyen mindenki számára!
Fotó: Naftali Deutsch