Érdekes kérdést tettek fel Aron Moss rabbinak a napokban, amely arról szólt, hogy eltitkolhatja-e valaki azt, hogy zsidó, mert attól fél, hogy antiszemita támadások célpontja lesz ha ez kiderül róla – olvasható a chabad.org oldalán.

„Vitába keveredtem egy közeli barátommal. Jó állása van egy nagy cégnél, de egyik munkatársának sem merte elmondani, hogy zsidó. Úgy gondolja, hogy a főnöke antiszemita és nem akar konfliktushelyzetet teremteni. Ezért inkább más megoldásokat választ: péntekenként, amikor munka után a kollégák elmennek inni egyet, azzal menti ki magát, hogy nem szereti az alkoholt. Biztos benne, hogy ha a sábátra hivatkozna, nem hagynák békén. Szerintem hibát követ el azzal, hogy rejtegeti identitását, csak hogy ne legyen gondja a munkahelyén. Jól gondolom?”

Esztert Mordecháj kérte arra, hogy titkolja el zsidóságát

Rabbiként még sohasem kellett egyik munkahelyemen sem eltitkolnom, hogy zsidó vagyok. Talán furán is venné ki magát… De úgy vélem, a barátja sem ezt teszi. Elképzelhető, hogy nem azért rejtegeti vallását, hogy megtartsa munkahelyét, hanem azért, hogy megőrizze zsidóságát. Van erre is precedens.

Nézzük meg Esztert, a purimi történet hősnőjét. A szegény zsidó lányt erőszakkal vitték Achasvéros király palotájába. Unokatestvére, a fontos rabbiként működő Mordecháj arra utasította, hogy senkinek se árulja el, hogy mely népből származik.

Vajon miért döntött így?

Vannak, akik úgy magyarázzák, hogy Mordecháj ezzel akarta biztosítani, hogy Eszter királyné lehessen. Ez azonban nem illik a történetbe. Eszter mindent megtett azért, hogy ne kelljen hozzámennie Achasvéroshoz. Ha ezt el tudta volna érni azzal, hogy elárulja származását, nyilván örömmel megtette volna. Mordecháj azonban tudta, hogy a palotában nem engedik majd neki, hogy  hitét gyakorolja. Így azonban, hogy senki sem tudta, hogy zsidó, titokban nyugodtan élhetett a Tóra törvényei szerint.

 

Eszter, aki megmentette a zsidó népet

Eszter bölcs volt és vakmerő, el is nyerte Áhásvéros király tetszését. Azonban története ennél sokkal többről szól.

 

Eszter persze nem kérhetett magának kóser kosztot. Ezért aztán azt állította, hogy különleges diétát tart és csak babot meg különféle magvakat ehet. Így megtarthatta a kóserság előírásait anélkül, hogy erre bárki felfigyelt volna. Azt sem kérhette, hogy szombatot tarthasson. Ezért úgy intézte, hogy hét szolgálólánya legyen, minden napra egy másik. A hetedik napra rendelt szolgálólány nem látta, hogy Eszter másképpen viselkedik, mint a hét többi napján, így gyanakodni sem kezdett rá. A hétköznapi szolgálólányok nem tudták, hogy szombaton nem dolgozik, a szombatinak pedig természetes volt, hogy a királyné nem tesz arrébb semmit.

Eszter egy olyan környezetben őrizte meg a vallási törvényeket, ahol hivatalosan erre nem lett volna módja. Ő vált mindazon zsidók példaképévé, akik a történelem folyamán identitásuk rejtegetésére kényszerültek, ám titokban megőrizték azt.

Talán az Ön barátja is éppen ilyen helyzetben van. Könnyű lenne azt mondania neki, hogy fedje fel magát vagy lépjen ki a cégtől. Talán, Eszterhez hasonlóan, nincs választási lehetősége.

Ezzel együtt az is világossá válik Eszter történetéből, hogy az efféle színjáték nem tarthat örökké. Amikor Achasvéros király beleegyezett a zsidó nép kiirtásába, Eszter megértette, hogy miért került ebbe a helyzetbe. Mordecháj a következőt mondta neki:

„Talán azért lettél te a királyné, hogy megmenthesd a népedet”.

Eszter ekkor felhagyott a rejtőzködéssel és elmondta férjének, hogy zsidó. Ez a bátor tett kellett ahhoz, hogy a zsidók végül megmeneküljenek.

Minden zsidó életében eljön az a pillanat, amikor nyíltan és büszkén vállalnia kell, hogy hová is tartozik.

A barátja számára is eljön majd. Egy ideig persze titkolózhat, sőt még az is lehet, hogy így tudja jobban megőrizni identitását, így maradhat hű saját magához. Az a bizonyos pillanat azonban mindenképpen elérkezik, talán egy kolléga rosszindulatú, zsidókat gyalázó megjegyzése, egy állásra jelentkező elutasítása, mert zsidó, vagy egy Izraelt gyalázó kijelentés formájában.

Ha akkor is csendben maradna, az már azt jelentené, hogy többé nem hű önmagához. De bizonyára úgy tesz majd, mint egykor Eszter királyné:

„Zsidó vagyok és kiállok a népemért”.

Talán éppen ezért került eleve arra a munkahelyre.

Címlapkép: Andrea Piacquadio from Pexels

 

Eszter böjtje

A héberül táánit Eszter „félnapos”, vagyis az esthajnalcsillag feljövetelétől az éj beálltáig tartó böjt. A purimot közvetlenül megelőző napon, ádár hónap 13-án (idén március 9., hétfő) tartják. Amennyiben purim vasárnapra esik (ez viszonylag gyakori eset), Eszter böjtjét előrehozzák csütörtökre. Szombaton nem szabad böjtölni, és pénteken is csupán tévét tizedikének böjtjét tartják meg, minden más ilyen … Olvass tovább