Ez nem szentségtörés, hanem az élő hagyomány jele. Miután fáradságos munkával kitakarítottuk az egész lakást, és sehol nem maradt egy szemernyi morzsa sem, nekiülünk a széder estének – és csinálunk egy kis rendetlenséget. A borral és az ünnep jelképeivel megrakott asztalra kerül a hágádá is, mely tartalmazza az Egyiptomból való kivonulást ünneplő este folyamatának leírását,… Tovább Borfoltok a hágádán?

Köztudomású, hogy peszách ünnepén nem eszünk kenyeret sőt még csak a tulajdonunkban sem lehet semmi, ami a Tórában említett ötféle gabonából készült kovászos termék. Annak érdekében, hogy egy-egy szigorú tórai előírást ne szegjünk meg véletlenül se, bölcseink a Tóra törvényeinél szigorúbb előírásokat hoztak, így biztosítva, hogy a tórai szabályokat ne hágjuk át. Ezt úgy nevezik:… Tovább Mi az a kitniot?

 Időtálló-e a szeretetünk? Kiállja-e a kihívások és a visszaesések próbáját? Az élet emelkedőit és lejtőit. Milyen mértékben állunk készen arra, hogy harcoljunk azért a szeretetért, amink van? Van-e a szeretetünkben lelkesedés és erény? Ezen a napon ezeken a kérdéseken érdemes gondolkoznunk, hogy a bennünk élő szeretetet állhatatossá és kitartóvá tegyük.

Amint a neve is mutatja, a félünnep, vagy az ünnep hétköznapja egyesíti magában az ünnepet és a hétköznapot, a szentet és a profánt, az emelkedettet és a mindennapit. Peszách ünnepe a tórai előírás szerint hét napos. A gálutban, vagyis Izraelen kívül azonban nyolc napon át ünneplik.   Míg Izraelben az első és az utolsó nap… Tovább Miért tart tovább peszách ünnepe Izraelen kívül?

Létezik a szeretet, és létezik a csodálatos szeretet. A valódi szeretetben empátia és együttérzés van, és ezek alkotják a csodálatos szeretetet. A szeretetet gyakran hozzák összefüggésbe a kölcsönösség elvárásával. A valódi szeretet akkor fejeződik ki, amikor az ember semmit nem kap viszonzásképpen, és még akkor is, ha a másik nem is érdemel szeretetet. A tiferet… Tovább Ómer harmadik nap: a kedvesség harmóniája (tiferet sebecheszed)

Péntek este köszönt be peszách hét-, Izraelen kívül nyolcnapos ünnepe. Az ünnep jellegzetessége a kovásztalan kenyér, vagyis a macesz. Joel és Saul ezen a héten az egykor a Templom-hegyen elfogyasztott széder esti lakoma három fogását mutatja be, ezek: peszách (áldozati bárány), macesz és máror (keserűfű, torma), majd egy autentikus kézi maceszsütő üzembe vezetik a nézőket… Tovább Saul és Joel tóramagyarázatai: peszách

Oberlander Báruch rabbi Pe­szách­ra való felkészülés­ként a széder-est legmélyebb rejtelmeiről, a Hágádá kabbalisz­ti­kus magyarázatairól tartott előadást.    

Maceszsütés gyerekszemmel. Peszách ünnepének jelképe, egyben legfontosabb élelmiszere a kovásztalan kenyér, héberül mácá vagy macesz, magyarul a pászka. A macesz kizárólag lisztből és vízből áll, semmiféle más összetevőt nem adnak hozzá. Ahhoz, hogy peszáchra kóser legyen, nem szabad, hogy meginduljon az erjedés folyamata, vagyis attól a pillanattól fogva, hogy a liszt a vízzel érintkezett, 18… Tovább Saul és Joel maceszt süt

Rendhagyó módon peszách ünnepének kellékei között most bemutatunk valamit, amire kifejezetten nincs szükségünk a kovásztalan kenyér ünnepén. Ez pedig a chámec, vagyis a kovászos, melyet nemcsak nem ehetünk, de nem is birtokolhatunk az ünnep folyamán. Olyannyira nem, hogy még a háziállatainkat is kovászostól mentes, megfelelő kósersági pecséttel ellátott táppal etethetjük csak, melyen többnyire – furcsa… Tovább Ami az ünnephez nem kell: a chámec

A zsidó ünnepek közül kétséget kizáróan Peszách kósersági törvényei a legszigorúbbak, melyek betartása háztartási szinten sem könnyű, nem beszélve a gyártásról! Cikkünkben néhány peszáchi élelmiszergyártás körüli vitás ügyet idézünk, melyek most már kellemes olvasmányul szolgálhatnak a macesz ropogtatása közben.    Bevezető helyett Az írás forrásául szolgáló Egyenlőség hetilap kétségtelenül a 19–20. századforduló meghatározó zsidó hetilapja… Tovább Hajcihő a peszáchi liszt, tej és zsír körül – Peszáchi élelmiszergyártás Judapesten

Annak érdekében, hogy a széderezők valóban úgy érezhessék, mintha ők maguk vonultak volna ki Egyiptomból, a peszách első (Izraelen kívül első két) estéjén megült széder estét bölcseink az érzékeket leginkább megmozgató zsidó szertartások egyikévé tették. Ennek fontos kelléke a szédertál (héberül keárát széder), mely lehet átvitt értelemben a széderhez szükséges kellékek összessége, illetve egy fizikai… Tovább Az ünnep kellékei: szédertál

Miután a zsidók kivonultak Egyiptomból, és átkeltek a Nádas-tengeren, Mózes a férfiakkal diadaléneket énekelt az Örökkévalónak, a nők pedig – a prófétanő, Mirjám  vezetésével – zenével, dallal és tánccal, méghozzá körtánccal dicsőítették Istent.    És vette Mirjám, a prófétanő, Áron nővére a dobot kezébe, és kimentek mind a nők utána dobokkal és körtánccal. És Mirjám elkezdte nekik:… Tovább Mirjám tánca 

A zsidó könyvespolc kiemelt helyén szerepel a peszáchi hágádá, mely a széder este megkerülhetetlen kelléke. Neve annyit jelent: elbeszélés, és elsődleges célja az, hogy segítse az Egyiptomból való kivonulás történetének elbeszélését, valamint a szimbólumokban és rituálékban gazdag széder este levezetését. Azt mondják, hogy a hágádá a legtöbbször kiadott zsidó könyv. Ennek az lehet az oka,… Tovább Az ünnep kellékei: a hágádá

A peszách ünnepét megelőző szombatot sábát hágádolnak, nagy szombatnak nevezik. A névadásnak, amint azt lentebb látni fogjuk, többféle oka van. Az első sábát hágádolt még Egyiptomban ünnepelte a nép, niszán hónap 10-én, öt nappal a kivonulás előtt, amikor az Örökkévaló megparancsolta nekik, hogy minden család vegyen magának egy bárányt. Ez a parancs csupán arra az… Tovább Sábát hágádol – nagy szombat

Sorozatunk második részében a kimchá depiszchával foglalkozunk, amely lehetővé teszi, hogy a rászorulók is méltóképpen ünnepelhessenek. A zsidó közösségekben világszerte pénzt gyűjtenek a közösség azon tagjai számára, akiknek nehézséget okozna az ünnepre szükséges macesz és bor megvásárlása. Ez a pénzalap a kimchá depiszchá („peszáchi liszt”), más néven a máot chitim („búzapénz”). A pénzből koronként és… Tovább Az ünnep kellékei: a peszáchi pénzalap

Peszách ünnepének főszereplője a kovásztalan kenyér, vagyis a mácá – jiddisesen macesz. A macesz kizárólag lisztből és vízből áll, semmiféle más összetevőt (pl. só, olaj) nem adnak hozzá. Ahhoz, hogy peszáchra kóser legyen, nem szabad, hogy meginduljon az erjedés folyamata, vagyis attól a pillanattól fogva, hogy a liszt a vízzel érintkezett, 18 percen belül készen… Tovább Az ünnep kellékei: a macesz

Idén is színes program-kavalkáddal örvendeztette meg a hazai zsidó közösséget Purim alkalmából az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség. Múlt héten szerda este köszöntött be ádár hó 14-e, vagyis a zsidó világ legvidámabb ünnepe, Purim. Az EMIH fővárosi közösségei szerda este grandiózus estét szerveztek a Kazinczy utcai Tesla nevű szórakozóhelyen, melynek hatalmas, emeletes terei kizárólag az ünnepre… Tovább A bőség zavara: purimi programok a fővárosban és vidéken

Kinek és hogyan kell ezen a napon ünnepelnie? Purimot ádár hónap 14-én ünnepeljük. A zsidók ádár 13-án küzdöttek meg gyűlölőikkel és győzték le őket két és félezer éve, Perzsia-szerte, ám a fővárosban, Susánban, ahol a legtöbb ellenségük élt. Két napig tartottak a harcok, ádár 13-án és 14-én. Így az ország zsidó lakosságának nagy része a… Tovább Mi az a susán purim?