1968 nyarán, amikor a montreá­li lubavicsi jesivában tanultam, egy közeli barátomat nevezték ki a bostoni lubavicsi iskola egyik tanárának. Ő a segítségemet kérte a költözéshez. Autóba ültünk az egész családjával, és megtettük a Montreáltól Bostonig tartó ötórás utat. Ezek után nekem még vissza kellett vezetnem Montrealba, majd nem sokkal később Chicago felé vettem az irányt, […]

Dél-Afrikában nőttem fel. Apám a neves Ruch családból származott, akik lubavicsi haszidok voltak a litvániai Rokiskis városában. Náluk szállt meg az előző lubavicsi rebbe 1930-ban, amikor az ott élő követőit látogatta meg. A családi hagyományokhoz híven apám is erősen kötődött az előző rebbéhez, és gyakran kérte ki a tanácsát. 1950-ben elhunyt az előző rebbe. Apámat […]

1989-ben, a férjem, Scott úgy döntött, hogy a Republikánus Párt színeiben indul az amerikai kongresszusi választásokon. Amikor az egyik lubavicsi barátunk, Yossi Biston rabbi meghallotta, mire készülünk, rögtön azt tanácsolta, hogy kérjük a Lubavicsi Rebbe áldását és útmutatását az ügyben. Bár mi magunk nem tartoztunk a lubavicsi haszidok közé, mégis erősen kötődtünk a Chábád-mozgalomhoz, így […]

Hollandiában születtem, egy askenáz családban. Az őseink Lengyelországból vándoroltak be. A szüleim holokauszttúlélők voltak, akik bujkáltak a háború alatt, majd a felszabadu­lás után találkoztak, és összeháza­sod­tak. A Chábáddal akkor ke­rül­tek kapcsolatba, amikor Yi­tzchak Vorst rabbi vezetésé­vel 1964-ben megjelent a lu­ba­vi­csi mozgalom Hollandiában. Én Vorst rabbi tanácsára a fran­cia­or­szágbeli Brunoyba utaztam, hogy az ottani Chábád jesivában […]

A Rebbe több módon is meghatározta az életemet. Az 1950-es évek elején, amikor a brooklyni Chábád jesiva tanulója voltam, komoly dilemmával kellett szembenéznem. Az emberek folyamatosan különböző házassági ajánlatokkal zaklattak, és a szüleim sem mulasztottak el egyetlen alkalmat sem, hogy figyelmeztessenek: ideje lenne végre megnősülnöm. Én azonban nem voltam biztos ebben. Így tehát a 23. […]

Amikor a Yeshiva University hall­gatója voltam az intézmény rab­binikus képzési szakán – melyet Rabbenu Yitzchak Elchanan Jesivának is neveznek –, összebarátkoztam egy tanulótársammal, aki lubavicsi haszid volt. Az ő biztatására csatlakoztam egy csoporthoz, mely a Tánja cí­mű könyvet tanulmányozta. Ez a Chábád mozgalom alapműve, melyet az első rebbe, Snéur Zál­mán rabbi írt a XVIII. század­ban. […]

Egy misznáged, azaz a haszidizmust ellenző családból származom, mégis az előző lubavicsi rebbe áldásának köszönhetően vagyok életben. Abban az időben, amikor a Rebbe Rájác a lettországi Rigában tartózkodott, a nagyszüleim a város szélén éltek. 1932 januárjában nagyanyámnál beindult a szülés, és komplikációk adódtak. Az orvosok azonnal abortuszra küldték, mert úgy ítélték, hogy másképpen nem menthetik […]

Az áldott emlékű lubavicsi reb­be, Menachem Mendel Schneer-son rabbi minden évben írt egy, a közelgő újévre felkészítő levelet „Népünk, Izrael fiainak és leányainak, szerte a világon” címmel. Alább egy ilyen levél szabad fordítását olvashatják.   Isten kegyelméből elul 18. (1978. szept. 20.) Brooklyn, N.Y.   Népünk, Izrael fiainak és leányainak, szerte a világon Üdvözlet és […]

A történet, melyet el szeretnék mesélni 1969. támuz 8-án történt, a kora reggeli órákban. Ez június 24. keddre esett abban az évben. Elchanan Geisinsky rabbi meghívott minket az esküvőjére, melyet Bostonban tartottak hétfő este. A Chábád jesivában tanuló barátaimmal természetesen elfogadtuk a meghívást. Kilencen zsúfolódtunk be egy kombiba. Az esküvő nagyon vidám volt, és jóval […]

Egy torontói Chábád-csa­lád­ban nőttem fel, és a Rebbe már egészen kis koromban is nagy hatással volt rám. Már mielőtt megismertem volna, tudtam, hogy a Rebbe ad erőt a családunknak. Emlékszem a Rebbe le­veleire, melyeket apámnak küldött. Apám mindig alaposan felkészült, mielőtt elolvasta volna a Rebbe szavait. Kezet mosott, felvette a gártliját – a haszidok által […]

1935-ben, nem sokkal a második világháború kitörése előtt születtem Brooklyn Wil­liams­burg nevű negyedében. Gyermekkoromban tanúja voltam a különböző haszid csoportok – Szatmár, Belz, Lubavics – és reb­béik beköltözésének, így alkalmam nyílt megismerni a haszid életmódot. Én azonban nem ezt az utat vá­lasztottam. Amikor jesivába irat­koztam, a clevelandi Telz je­si­vára esett a választásom, és 13 éven […]

Amikor gyermek voltam, apám, aki a lengyelországi Bialystokból vándorolt be, elfogadott egy rabbiállást a brooklyni Borough Park egyik zsinagógájában. Ez a negyvenes évek elején történt, és én ekkor kerültem először kapcsolatba a Chábád-Lubavics mozgalommal. A Dean utcában működő Chábád általános iskolába jártam, ahol a tanárom, és későbbi sógorom, Meir Greenberg rabbi nagyon aggódott a hallásom […]

1975-ben, hat év kapcsolatot követően Rodney (Dr. Rodney Unterslak) és én összeházasodtunk. Abban az időben semmilyen kapcsolatunk nem volt a zsidósággal. Három évvel az esküvőnk után Rodney-t be akarták sorozni a dél-afrikai hadseregbe. Akkor már terhes voltam az első gyermekünkkel, így úgy döntöttünk, hogy a sorozás elől Londonba emigrálunk. Londonban közösen béreltünk házat egy házaspárral, […]

Shmuel Levin a nevem. Németországban születtem a háború után, holokauszttúlélő szülők gyermekeként. 1949 tavaszán az Egyesült Államokba települtünk át. Bár nem emlékszem semmire az egészből, nekem így mesélték. Arra viszont emlékszem, hogy a Rebbe mentette meg apám életét. A háború után apám meggyötört emberként élt. Akkoriban a nagybátyáméknál laktunk Worcesterben, Massachusetts államban. Apámat nem érdekelte, […]

Dél-Afrikában élek, ahol 1964-óta biztosításokkal foglalkozom. Itt kerültem kapcsolatba a Chábád mozgalommal is. Ré­geb­ben nem voltam vallásos, de a zsidóság fontos volt a számomra. Amikor 1976-ban megházasodtam, a feleségemmel el­döntöttük, hogy kóser háztartást fogunk vezetni. A Rebbével először 1977-ben találkoztam. New Yorkba kellett utaznom, mert a biztosító cég, ahol alkalmaztak, ott tartott konferenciát. A cégnél […]

Először az ötvenes évek elején találkoztam a Rebbével, nem sok­kal azután, hogy átvette a Chá­bád-Lubavics mozgalom ve­­­zetését, engem pedig kinevez­tek az Amerikai Rabbitanács Iz­rael-bizottságának élére. A meg­bí­za­tásom miatt sokat foglalkoztam a vallási élettel összefüggő ügyekkel Izraelben, me­lyek rendkívüli módon foglalkoztatták a Rebbét. Emiatt gyakran találkoztunk, és az aktuális, nagy vitákat kiváltó esetekről tanácskoztunk, mint pél­dául […]

Amikor a brooklyni Chábád jesivában tanultam a nyolcvanas évek elején, igyekeztem a Rebbe közelében lenni, amennyire csak lehetett. Nagyszerű dolgokat láttam és tanultam tőle. Leginkább a Rebbe a gyermekek felé mutatott különleges érzékenysége és szeretete ragadott meg. A Rebbének szokása volt minden két hétben ellátogatni apósa, az előző rebbe sírjához. Mindig egyedül ment a sírhoz […]

Amikor 21 évesen végeztem a Yeshiva University-n, elhatároztam, hogy néhány barátommal együtt Izraelben töltök egy évet, és Tórát fogok tanulni a Hár Ecion jesivában. Indulás előtt ellátogattam a Rebbéhez, hogy az áldását kérjem és megkérdezzem, hogy milyen karriert javasol a számomra. Meglehetősen érdekelt a pszichológia, a bátyám is azt tanulta, de a zsidó oktatás is […]