Vegyes

A biztonságosabb és büszkébb Izraelért

Egy hagyományőrző zsidó családban nőttem fel Londonban. A University College-ben, majd a jeruzsálemi Héber Egyetemen tanultam. 1969-ben Izraelbe települtünk át. Sok éven át szolgáltam katonai ügyészként a Gáza-övezetben és a Színáj-félszigeten, majd az izraeli hadsereg jogi tanácsadója lettem nemzetközi és emberi jogi területen. Ezt követően a Külügyminisztériumban alkalmaztak jogi tanácsadóként, ahonnan New Yorkba küldtek és… Tovább A biztonságosabb és büszkébb Izraelért

Bővebben »

Cincinnati rebecenje

1955 tavaszán a Rebbe elindította a nőket tanulásra ösztönző programját és arra kérte női küldötteit, hogy aktívan vegyenek részt a felnőttoktatásban. Akkoriban még fiatal házas voltam és férjemmel nem sokkal korábban kezdtük el a küldötti munkát az Ohio-beli Cincinnatiban. Mivel még kezdő voltam ezen a területen, nem hittem, hogy alkalmas lennék a tanári szerepre. Ezzel… Tovább Cincinnati rebecenje

Bővebben »

A váratlan áldás

1936-ban születtem az ukrajnai Dnyepropetrovszkban (korábban: Jekatyerinoszláv), a Lubavicsi Rebbe édesapjának, Lévi Jicchák rabbinak a szülővárosá­ban. Sajnos sohasem találkoztam vele, mert még csak három éves voltam, amikor letartóztatták és Kazahsztánba száműzték. A szovjet hatóságok azért ül­dözték, mert Tórát tanított a zsi­dóknak. A második világháború után édesanyámmal egy németorszá­gi menekülttáborba szöktünk. Apám a Vörös Hadsereg tagjaként… Tovább A váratlan áldás

Bővebben »

A kétkezes audiológus

Hagyományőrző brooklyni zsidó családban nőttem fel. Nem voltunk ortodoxok, de a legtöbb tórai előírást betartottuk. Amikor azonban önálló életet kezdtem, eltávolodtam a vallásos élettől. Ez 1973-ban változott meg, amikor a Rochester Egyetemen a doktorátusomra készültem, kísérleti pszichológiából. Ott találkoztam a Chábáddal, Nosson Gurary rabbi személyében. Előadást tartott az egyetemen, s utána lehetőségem volt kérdéseket feltenni… Tovább A kétkezes audiológus

Bővebben »

Az újszülött, aki megmentette édesanyja életét

Ez a történet akkor kezdődik, amikor édesanyám állapotos volt velem. Egyszer hatalmas fájdalom hasított belé. Tudta, hogy valami nincs rendben, ezért azonnal orvoshoz fordult. A vizsgálat után az orvos a következőt mondta: „Nem a terhesség okozza a fájdalmat, hanem egy növekvő daganat. Meg kell szakítanunk a terhességet, hogy ki tudjuk vágni a tumort”. Hozzátette azt… Tovább Az újszülött, aki megmentette édesanyja életét

Bővebben »

A pszichoanalízis és a haszid filozófia

Sydney-ben nőttem fel, egy val­lásos családban. A gimnázium után egy izraeli jesivában tanultam, majd visszatértem Ausztráliába, és beiratkoztam az or­vosi egyetemre. Diplomázás után megházasodtam. Az esküvő előtt írtam a Rebbének egy levelet, melyben megkérdeztem, hogy kinek a városában kezdjük el a közös életünket. Ezt válaszolta: „A lakóhely legyen a ház oszlopa [a feleség] akarata szerint”.… Tovább A pszichoanalízis és a haszid filozófia

Bővebben »

A fiú, akinek a Rebbe a barátja volt

A szüleimet Lengyelországból hurcolták el, majd a háború után egy németországi hontalanok táborában házasodtak össze, München közelében. Sajnos apám nem élt sokáig. Akkor halt meg, amikor anyám az első gyermekét várta. Én tehát egy özvegyasszony fiaként születtem meg. Anyám később újraházasodott, és kivándoroltunk az Egyesült Államokba. A nagymamámmal és egy nagynénémmel együtt New Yorkban telepedtünk… Tovább A fiú, akinek a Rebbe a barátja volt

Bővebben »

Egy jószívű csecsemő

A Rebbe dél-afrikai küldötteinek, Mendel Lipskar rabbinak és feleségének, Mashinak köszönhetem, hogy a Tóra útjára léptem. Ők javasolták, hogy tanuljak a Brooklynban működő Machon Chana lányiskolában, ahol végül két felejthetetlen évet töltöttem. A legnagyszerűbb él­mény az volt, hogy a Rebbe közelében lehettem. Bár személyes találkozóra nem került sor, minden általa vezettet hászid összejövetelem részt vettem… Tovább Egy jószívű csecsemő

Bővebben »

A jótékonyság otthon kezdődik

Amikor tíz éves voltam, a családomnak – sok más lubavicsi családdal együtt – sikerült elhagynia a Szovjetuniót. Ez nem sokkal a háború után, 1946-ban történt. Először egy európai hontalanok táborába kerültünk, és onnan utaztunk tovább Ausztráliába. Egy melbourne-i chábád jesivában kezdtem tanulni, majd később ott is tanítottam, de mindvégig arra vágytam, hogy elutazhassak jó messzire.… Tovább A jótékonyság otthon kezdődik

Bővebben »

Dupla borravaló a Rebbétől

1950-ben születtem Brownsville-ben, a Chábád köz­pont­já­nak otthont adó Crown Heights negyed tőszomszédságában. A szü­leim, akik mindketten holokauszttúlélők voltak, nehezen tudták előteremteni a megélhe­té­sünkre valót, ezért már egészen fiatalon én is munkát vál­laltam az iskola után, hogy le­gyen pénzem játékokra, édességre, biciklire vagy mondjuk egy öltönyre. Az egyik ilyen munka az árukihordás volt. Egy babakocsiba pakoltam… Tovább Dupla borravaló a Rebbétől

Bővebben »

Tőzsdei tanácsok a Rebbétől

Apám, Shlomo Perrin szűcs volt. Családja már nemzedékek óta közeli kapcsolatban állt a lubavicsi közösséggel. Egy alkalommal, amikor az Egyesült Államokba látogatott, találkozott a Rebbével, és azonnal a követőjévé vált, ahogy később én is. Az alábbi történetekben a Rebbétől kapott bölcs tanácsokról szeretnék írni, melyeket apám kapott tőle az üzleti ügyeivel kapcsolatban. 1956-ban apám tudomására… Tovább Tőzsdei tanácsok a Rebbétől

Bővebben »

Mi egy zsidó munkája?

A Londoni Egyetemen tanultam társadalmi antropológia szakon, és ennek keretében a világ számos távoli sarkába jutottam el. Voltam Thaiföldön, Szingapúrban, Malajziában, Szumátrán, Jáván és Balin, ahol a helyi kultúrákat és vallásokat tanulmányoztam. Mindeközben lassan arra a megállapításra jutottam, hogy bizonyára létezik valamilyen egyetemes igazság, és talán a zsidóságnak is köze lehet ehhez. 1971-ben, miután visszatértem… Tovább Mi egy zsidó munkája?

Bővebben »

A Szentföld építése

1987-ben, három évvel azután, hogy az izraeli Áriel város polgármesterének választottak, New Yorkba utaztam, ahol alkalmam volt találkozni a Rebbével. Élénken él bennem az a vasárnap. A Rebbe dollárokat osztogatott, hogy az embereket jótékonyságra buzdítsa, és hosszú sor kígyózott előtte. Mégis, amikor sorra kerültem, szakított rám né­hány percet. Nagyon barátságos volt. Amikor elmosolyodott, az egész… Tovább A Szentföld építése

Bővebben »

Fekete öv és fekete kalap

Brooklynban, egy főleg zsidók lakta városrészben születtem, de 1967-ben, amikor 11 éves voltam, a Vermont államban fek­vő South Royaltonba költöztünk. Mi voltunk ott az egyetlen zsidó család, és az iskolakezdés után nem sokkal kiderült, hogy elég erős az antiszemitizmus a helyiek között. Gyakran váltam a gyerekek céltáblájává, és az is­kola vezetése semmit sem tudott tenni,… Tovább Fekete öv és fekete kalap

Bővebben »

A megtalált rokonság

Mintegy tíz évvel ezelőtt találkoztam Bernard Cytrynnel, a holokauszttúlélővel, aki végig­har­colta a koreai háborút. Reb Ba­ruch, ahogy a családban hívtuk, a városunkban él és korábban masszázsterápiával foglalkozott. A belőle áradó energia és életöröm miatt remek dolog a közelében lenni, s mára egyfajta nagypapa szerepet tölt be nálunk. Amikor először találkoztam vele, éppen lubavicsi küldött-karrierem nehéz… Tovább A megtalált rokonság

Bővebben »

Vigyázzon magára!

A szüleim guri hászidok voltak, akik Lengyelországból ván­doroltak ki, és Brooklyn Wil­liamsburg negyedében tele­ped­tek le. Apám, Chanoch He­nech Rosenfled rabbi összebarát­kozott a szomszédunkkal, Mor­de­chai Groner rabbival, aki lu­bavicsi hászid volt. Az ő hatá­sá­ra lettünk mi is lubavicsiak. Az 1940-es évek végén a Chábád-mozgalom oktatási alapítványánál kezdtem dolgozni, melynek igazgatója, J. J. Hecht rabbi úgy gondolta,… Tovább Vigyázzon magára!

Bővebben »

„Jó hírekről fognak beszámolni”

1987-ben Dél-Afrikából az Egye­sült Államokba költöztünk, ahol nagy szerencsénkre összeismerkedtünk a kaliforniai Tar­za­nában élő lubavicsi küldöttel, Mordy Einbinder rabbival, és csatlakoztunk a zsinagógájához. Egy évvel később felfigyeltünk arra, hogy Ryan, a két és fél éves fiunk, elkezdett furcsán viselkedni. Zúzódások borították a testét és hólyagok a nyelvét. Elvittük egy gyerekorvoshoz, aki azonnal vérvizsgálatok és röntgenfelvételek… Tovább „Jó hírekről fognak beszámolni”

Bővebben »