Az ősi héber írással írt levelet valószínűleg a Júdeai-sivatag számos barlangjának egyikében találták. Később Montanába került, most pedig több izraeli minisztérium, illetve az Izraeli Régészeti Hatóság lopásmegelőzési osztályának közös erőfeszítései nyomán visszakerült Izraelbe, olvasható a Jerusalem Post oldalán. A töredék a „Jismáel-tekercs” nevet viseli.

 

Fotó: SHAI HALEVI / ISRAEL ANTIQUITIES AUTHORITY

A papirusz az első jeruzsálemi Szentély idejéből, a polgári időszámítás kezdetét megelőző VII. század végéről – VI. század elejéről származik. A rendkívüli ritkaságnak számító töredék létéről egy könyv összeállítása kapcsán értesültek a szakemberek. Dr. Ada Járdeni, az ősi héber írás jeles kutatója 2018 nyarán hunyt el. A projektet, amin éppen dolgozott, Smuel Áchituv professzor vette át, aki meglepve talált rá elhunyt kollégája iratai között a töredék fényképére és leírására. Ezt követően hosszadalmas és bonyolult kutatás eredményeként rábukkantak arra a Montanában élő férfira, akinek a tulajdonában volt a papirusz. A férfi elmondása szerint édesanyjától örökölte a levéltöredéket, ő pedig a jeruzsálemi Rockefeller Múzeum igazgatójától kapta egy 1965-ös izraeli útján. Az intézmény vezetőjéhez valószínűleg a legendás betlehemi régiségkereskedőtől, Halil Iszkander Kandutól került, aki arról volt nevezetes, hogy hosszú évek során a megtalált holt-tengeri tekercstöredékek ezreit adta el.

A régészek meghívták a férfit, hogy látogasson el az Izraeli Régészeti Hatóság konzerválással foglalkozó jeruzsálemi laboratóriumába. Az ott tett látogatás meggyőzte a férfit arról, hogy a tulajdonában levő papirusztöredéknek is ott van a helye. A több ezer, a második Szentély periódusából származó, hasonló jellegű töredék mellett ezen az újonnan megszerzett darabon kívül mindössze két olyan szerepel a gyűjteményben, melyek az első Szentély idejéből származnak. Mindhárom dokumentum a Júdeai-sivatag barlangjaiból került elő, ahol a rendkívül száraz és forró klíma lehetővé tette a fennmaradásukat.

A feltehetőleg egy levélből származó részlet egy bizonyos Jismáelnek szól, ugyanis a töredék a „Jismáelnek” és a „küldj” szavakkal kezdődik.

„A Jismáel név gyakori név volt a korszakban; jelentése: Isten meg fog hallani. A Bibliában először Ávráhám és Hágár fiának neveként jelenik meg, és később néhány egyéb bibliai szereplő is ezt a nevet viseli, többek között az a Jismáel ben Netánjáhu, aki megölte Gedáljá ben Áchikám kormányzót [akinek az emlékére tartjuk Gedáljá böjtjét]. Olyan írásos emlékeken is megjelenik, melyeken tisztségviselők neve olvasható, például agyagbullákon (vagyis pecsétnyomókon), melyekkel a királyi küldeményeket zárták le Jehuda királyságában. Ilyen például a ’Jismáelnek, a király fiának’ feliratú bulla”

– mondta el Áchituv.

Dr. Joe Uziel, aki a Régészeti Hatóság Júdeai-sivatagban talált tekercseinek osztályát vezeti hozzátette: „Az első Szentély korának vége felé az írásbeliség rendkívül elterjedt volt. Ez sok leletből nyilvánvaló, ide tartoznak többek között az osztrakonok (feliratos cseréptöredékek) és a felirattal ellátott pecsétnyomók, melyekre ősi városokban bukkantak rá”.

A különleges papiruszt a jövő héten kezdődő, évente megrendezett régészeti konferencián mutatják be számos más érdekességgel együtt. Megtekinthetők lesznek például azok az elefántcsontból készült lapok, melyeknek felfedezéséről a napokban adtunk hírt.