A zsidó vallásos irodalomban gyakran találkozunk perzsa, arámi, görög, latin vagy arab személynevekkel. Gondoljunk a purimi történet hőseire: Eszter királynő, aki eredetileg a héber Hádászá nevet kapta, a babilóniai Istár női istenség nevét viselte a külvilág felé. Unokatestvére, Mordecháj neve pedig az akkád Mardukból ered, aki Babilónia főistene volt. Bár e nevek eredete cseppet sem kóser, a bibliai hősök emlékére mindkettő népszerű még a legvallásosabb körökben is.

 

 

A Talmud idejében arámiul beszéltek a zsidók, s így nem meglepő, hogy a talmudi bölcsek jelentős része is arámi nevet viselt. Ezt megelőzően a misnai korban a hellén kultúra hatása érződött a Szentföldön, ezért találkozhatunk görög nevet viselő rabbikkal. Közülük legfeltűnőbb az a Jeruzsálemi Talmud (Trumot 42a.) által említett bölcs, akinek apja a Titusz nevet viselte, akárcsak a szentélyt leromboló római hadvezér, majd császár… E különös jelenség több módon magyarázható: e nevek akkorra már beépülhettek a zsidó kultúrába, s nem számítottak idegennek vagy ezen bölcsek szülei éltek kevésbé hagyományhű életet, s ezért választottak gyermeküknek ilyen nevet, esetleg – mint Rabbi Akiva felmenői – más népből származó prozeliták voltak, s ez indokolta a névválasztást.

 

Jismáel

Furcsának tűnik az egyik legnagyobb misnai bölcs, a főpapi család­ból származó Jismáel rabbi neve is. Ez ugyan héber és tórai eredetű: Ávráhám ősatyánk első fiának a neve, ám tudjuk, hogy a bibliai Jismáel rendkívül gonosz volt. Hogyan kaphatta mégis e nevet a Misna bölcse? Egy midrás szerint Jismáel a halála előtt megbánta tetteit, s így igaz emberként hunyt el, azaz nem aggályos továbbörökíteni a nevét.

 

Alexander

Viszonylag gyakori zsidó név a görög eredetű Alexander, mely a nagy makedón hódító, Nagy Sándor emlékére terjedt el 2300 évvel ezelőtt. A hadvezér tisztelte Izrael bölcseit és a zsidó vallást, ezért a zsidók nevének használatával fejezték ki hálájukat a számára.

A Talmudból kiderül (Gitin 11b.), hogy abban az időben Izraelen kívül már elterjedt volt a nem zsidó nevek használata. Rés Lákis mondja egy válólevél hitelességével kapcsolatban: „Egy tengeren túlról érkező válólevél, melyet olyan tanúk írtak alá, akik idegen népek neveit viselik, érvényes, mert a külföldön élő zsidók többsége olyan nevet visel, mint az idegen népek”.

A középkori askenáz világban a gyermekek a közösségen belül használt nevük mellé kaptak egy, a külvilágnak szóló nevet is. Ez alkalomból egy Chol Kréjs nevű ünnepséget tartottak négy héttel a születésük után. Mivel a zsinagógai szertartásoknál – pl. a tóraolvasásnál – a lá­nyok nem kaptak szerepet, gyakran héber nevük sem volt. A XVI. század egyik legnagyobb askenáz bölcse, a Máhársál néven is ismert Slomo Luria rabbi egyik lányának például a Valentina nevet adta.

 

Zsidó név vagy idegen név?

Az idegen neveket ezzel együtt a legtöbb rabbi elutasítja, de kérdés, hogy tórai tilalmat vagy csupán helytelen gyakorlatot látnak-e a szokásban. Mose Schick rabbi, a XIX. századi magyar ortodoxia egyik vezetője például így fogalmaz (Sut Máhárám Schick, Jore Deá 169.): „Vannak, akik azt mondják, hogy elég zsidó nevet is adni [a fiúgyermeknek], mellyel felhívják majd a Tórához. Azonban ez hiábavaló és ostoba dolog, továbbá egyértelműen egy tórai tilalom áthágása… Ahogyan tilos [a népek] öltözködését, viselkedését és szokásait utánozni, ugyanúgy tilos a neveiket átvenni.”

A múlt század neves amerikai döntvényhozója, Moshe Feinstein rabbi megengedőbb volt (Igrot Mose, Even Haezer 3:35.): „Nem zsidó nevet adni igen helytelen, hiszen ez [a zsidó nevekhez való ragaszkodás] volt az egyik érdem, amiért őseink kiszabadultak Egyiptomból, azonban nincs szó valódi tilalomról”. Ezt a száműzetés során a hébert felváltó idegen nyelvek használatához hasonlította, amit szintén nem talált tilalmasnak. Azt is kihangsúlyozza, hogy az egyiptomi fogság még a tóraadás előtt történt, ma viszont, amikor a Tóra törvényei tartják meg a zsidó népet, egy olyan kulturális jellemző, mint a név, nem veszélyezteti a fennmaradásunkat.

 

Naftali Deutsch írása

A cikk az Egység 129. számában jelent meg. 

Megjelent: Egység Magazin 30. évfolyam 129. szám – 2020. április 1.