Európa egyik legjelentősebb zsidó közössége szenved most az orosz agresszió miatt. De kik ők és mire számíthatnak? – a JTA összefoglalójából mindez kiderül.

Az orosz támadás alatt álló Ukrajna ma mintegy 350 ezer zsidó otthona. Az ukrajnai zsidóság hosszú történetét rendkívül sok nehéz epizód tarkította és a holokauszt előtt is mérhetetlen szenvedések sora sújtotta a közösséget. Nem véletlen, hogy a hivatalos adatok sokkal kevesebb zsidóról számolnak be, mint a fenti szám.

Egy 2020-ban végzett kutatás mindössze 43 ezer zsidóról és 160-170 ezer zsidó származású emberről tett említést. Annyi bizonyos, hogy a holokauszt előtt még 1,5 millió zsidó élt ebben a térségben. A magas szám oka, hogy az Orosz Birodalomnak sokáig csak egy bizonyos övezetében telepedhettek le zsidók, s ezen övezet szinte teljes egészében a mai Ukrajna területén helyezkedett el.

A holokauszt során legalább egymillió zsidót pusztítottak el ebben az országrészben a helyi lakosság egy részének aktív közreműködésével. Természetesen voltak olyanok is, akik önzetlenül segítették az üldözötteket: a Jád Vásem 2673 ukrán igaz embert tart nyilván, ami a negyedik legmagasabb szám Lengyelország, Hollandia és Franciaország után.

Eleinte felszabadítóként tekintett a németekre, aztán a zsidók mentését szervezte

Andrej Septyicki, az ukrajnai görögkatolikus egyház vezetője zsidókat mentett a holokauszt során. Most a Vatikán archívumából kerültek újabb információk napvilágra arról, hogy miként segítette az üldözötteket. A holokauszt időszakának pápája, XII. Pius neve nem cseng jól a zsidó közösségek fülében, különösen, mióta nemrégiben újabb bizonyítékok kerültek elő a második világháborúban betöltött, nem éppen dicsőséges szerepéről. … Olvass tovább

1989-ben, nem sokkal a Szovjetunió összeomlása előtt mintegy félmillió ukrajnai zsidóról tudtak, akiket számtalan korlátozás sújtott, legyen szó egyetemi felvételről, kivándorlásról vagy a vallás gyakorlásáról.

Nem csoda, hogy a határok megnyílása után a zsidók 80 százaléka a távozás mellett döntött.

A legtöbbjük Izraelbe költözött, de sokan választották Németországot, az Egyesült Államokat vagy Kanadát is. Voltak, akik családi okok vagy karrierlehetőségek miatt később visszatértek, ez magyarázza azt, hogy a háború előestéjén legalább tízezer izraeli állampolgár tartózkodott az országban, ahol a vallási és közösségi élet szervezését és a zsidó oktatás megteremtését elsősorban a Chábád mozgalom küldöttei vállalják régóta magukra.

Nem hagyják el Ukrajnát a Chábád-küldöttek

Helyiek és a városban ragadt külföldiek kérnek segítséget a rabbiktól és rebecenektől.

A legnagyobb zsidó lakossággal rendelkező ukrán települések

Az ukrajnai zsidók általában nagyvárosokban élnek, bár az idősebb generáció tagjai közül sokan laknak kisvárosokban vagy falvakban. Nézzük ezeket a településeket a lakosság nagysága szerinti sorrendben.

Kijev: A hárommilliós fővárosban 110 ezer zsidó él. Hat zsinagóga és számos zsidó közösségi és oktatási intézmény működik a városban.

Dnyipró (korábban Dnyepropetrovszk, még korábban Jekatyerinoszláv): A pezsgő zsidó élettel teli városban 60 ezer zsidó él, akiket több zsinagóga, kóser étterem, mikve és különböző szervezetek szolgálnak. 2012-ban adták át a 22 emeletes, menóra alakú közösségi központot.

Harkiv (oroszul Harkov): Az orosz határ közelében álló, éppen ostrom alatt álló ipari városban 45 ezer zsidó él.

Odessza: A dél-ukrajnai város szintén 45 ezer zsidó otthona, ahol négy zsinagóga, zsidó múzeum, hat zsidó iskola és óvoda, négy zsidó árvaház és több közösségi központ működik. A holokauszt előtt a város lakosságának egyharmadát zsidók tették ki.

Veszélybe került egy odesszai zsinagóga

Helyi zsidó aktivisták szerint egy új épület megépítése veszélyezteti a zsinagóga szerkezetét. A zsinagógában 1992 óta Migdal néven zsidó közösségi központ működik. Az épület 1909-óta áll, rossz állapotban van a beszámolók szerint. A szomszédos építkezés híre megdöbbentette és felháborította a zsidó közösséget – nyilatkozta a jewish-heritage-europe.eu-nak Polina Blinder a Migdal igazgató-helyettese. A sajtóhoz és a … Olvass tovább

Umán: A Kijevtől délre fekvő kisváros az egyik legismertebb hászid mester, a breszlávi Náchmán rabbi (1772-1810) sírjáról nevezetes. Az egykor virágzó közösséget a németek és ukrán szövetségeseik kiirtották, ám az elmúlt évtizedekben néhány száz breszlávi hászid ismét megtelepedett a városban. A Szovjetunió összeomlását követően egyre több zarándok érkezik a városba, elsősorban ros hásáná, a zsidó újév alkalmával. Számuk több tízezerre nőtt az utóbbi években.

Lviv (korábban Lvov, illetve Lemberg): A lengyel határhoz közeli nagyváros egykor virágzó zsidó központ volt, ma néhány száz zsidó otthona.

Menni vagy maradni?

Az ukrajnai zsidók annyi traumát éltek át az elmúlt évszázadokban, hogy az újabb csapást némi rutinnal, de annál több félelemmel élik át. Voltak, akik már átlépték a határt, de sokan a maradás mellett döntöttek és nem kevés azok száma sem, akik aktívan veszik ki a részüket az ellenállásból. Sokan számoltak be arról, hogy megtakarításaikból fegyvereket vásároltak.

Az idősek, akik közül sokan egyszerre küzdenek a betegségekkel, a nyomorral és a magánnyal, különösen nagy veszélynek vannak kitéve. Az amerikai JDC (Joint) alapítvány nagy részt vállal abban, hogy az elesettek minél több támogatáshoz jussanak.

Az Egyesült Államok hírszerzése szerint egy esetleges orosz győzelem esetén a zsidók is célkeresztbe kerülhetnek, mert állítólag már készülnek a listák az oroszellenes erőkről, akiket egy megszállás esetén letartóztatnának vagy elrabolnának. Ide elsősorban a nyugati értékekkel szimpatizálókat sorolják a szexuális és vallási kisebbségek tagjaival együtt.

Igaz, hogy Putyin elnök mindig a zsidó közösség barátjának mutatta magát, és Berel Lazarral, Oroszország főrabbijával közeli kapcsolatot ápol, ám az utóbbi időben a Chábád több rabbiját kiutasították az országból nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva, ami nyugtalansággal tölti el az embereket.

Fontos megjegyezni, hogy Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke zsidó, aki sosem rejtette véka alá az Izraellel való szimpátiáját.

Az egykori színész megválasztása sokakat meglepett, mert az antiszemitizmus továbbra is igen erős a lakosság körében. A második világháborús náci kollaboráns katonai vezető, Banedera emlékére tömeges felvonulást rendeznek minden évben. Az orosz propaganda egyébként éppen ezzel támadja Ukrajnát és nevezi a katonai akciót “nácitlanításnak”.

Százával vonultak Kijevben fáklyás tüntetők egy ukrán náci kollaboráns emlékére

Több mint ezer ember vonult fel az ukrán fővárosban, hogy tisztelegjenek az Ukrán Nacionalisták Szervezetének egykori vezetője, Sztepan Andrijovics Bandera előtt, akire sokan, mint náci árulóra tekintenek. A péntek esti, sokakban félelmet kiváltó fáklyás felvonulás után Ukrajna izraeli nagykövete, Joel Lion határozott szavakkal ítélte el az eseményt. A nagykövetnek ukrajnai állomáshelyén eddig ez volt a … Olvass tovább

A Putyin zsidópolitikájáról könyvet író Sam Sokol szerint az oroszok éppen a nemzetiségek közötti feszültség felszításával próbálkoznak a 2014-ben lezajlott zavargások óta, amikor leváltották Ukrajna oroszbarát elnökét, Viktor Janukovicsot.

“Az oroszok sok valótlan történetet terjesztettek el állítólagos ukrajnai zsidóellenes atrocitásokról, sőt, maguk is végeztek antiszemita provokációt. Putyin célja, hogy vallási és etnikai törésvonalak mentén ossza meg Ukrajnát és náci, fasiszta államként delegitimálja azt” – magyarázta Sokol.

Cserébe az ukrán vezetés Putyint egyenesen Hitlerhez, az orosz agressziót pedig a náci Németország háborús cselekedeteihez hasonlítja.

Izrael nincs könnyű helyzetben

A zsidó állam egyaránt jó kapcsolatokat ápol Ukrajnával és Oroszországgal is, ráadásul mindkét országban jelentős számú zsidó közösség él. A helyzetet nehezíti az orosz hadsereg szíriai szerepvállalása. A Szíriában állomásozó iráni erőket érő izraeli csapások miatt többször keletkezett súrlódás a zsidó állam és Oroszország között.

Ha Izrael Ukrajna mellett teszi le a voksát, az az izraeli hadsereg szíriai mozgásterének beszűkülését vonhatja maga után. Emiatt kritizálták sokan Jáir Lápid külügyminisztert, aki éles hangon ítélte el az orosz hadműveletet, amelyet egy igen barátságtalan hangú orosz üzenet követett. Ebben Tel-Avivot nevezték Izrael fővárosának és megszállókként utaltak a Golán-fennsíkon élő izraeliekre.

Náftáli Benett miniszterelnök ennél óvatosabban fogalmazott: együttérzéséről biztosította az ukránokat és jelentős humanitárius segélyt ígért nekik, de nem ítélte el Oroszországot. Mindeközben a zsidó államban nagy erőkkel készülnek az Ukrajnából érkező, hatalmas bevándorlási hullámra, illetve a többszöri figyelmeztetésre is Ukrajnában maradó, majd a háború miatt nehéz helyzetbe került 6-8 ezer izraeli állampolgár kimenekítésére. Az ukrán határállomások nagy részénél (Záhonyban is) az izraeli Külügyminisztérium képviselői várják a menekülő izraelieket és megszervezik a továbbutazásukat.

Az izraeliek közül sokan pánikszerűen próbálják elhagyni az országot, de lehetőségeik egyre szűkülnek. Az országban haditörvénykezés vette kezdetét, a tömegközlekedés nagy részben lebénult, az utakon hatalmas torlódások alakultak ki, a határállomások előtt akár 20 órát is várakozni kell, mert az ukrán hatóságok nem engedik ki az országból a 18 és 60 év közötti férfi állampolgáraikat.

Perec Krohn rabbi Umánból fordult kétségbeesett felhívással a világ zsidósága felé. A Chesed Fund alapítványon keresztül kér adományokat, hogy a menekülni kívánó családok kiutazását biztonsággal megszervezhessék. Ezen a linken segíthet Ön is az Umánban rekedt zsidókon.

Címlapkép: flickr