Andrej Septyicki, az ukrajnai görögkatolikus egyház vezetője zsidókat mentett a holokauszt során. Most a Vatikán archívumából kerültek újabb információk napvilágra arról, hogy miként segítette az üldözötteket.
A holokauszt időszakának pápája, XII. Pius neve nem cseng jól a zsidó közösségek fülében, különösen, mióta nemrégiben újabb bizonyítékok kerültek elő a második világháborúban betöltött, nem éppen dicsőséges szerepéről. Bár kétségtelen, hogy néhány zsidót templomokban rejtegetett a vészkorszakban, egyre több történelmi bizonyíték kerül elő azzal kapcsolatban, hogy a pápa „elbagatellizálta a holokausztot annak ellenére, hogy tudott annak valódi természetéről” – írta John Cornwall történész 1999-es könyvében, mely a „Hitler pápája” címet viseli. A név rajta ragadt XII. Piuson.
Pius vatikáni archívumait egy rövid időre megnyitották ez év márciusában, ám a koronavírus-járvány miatt nem sokkal később be is kellett zárni az értékes információkat tartalmazó levéltárat. A rövid időszak alatt azonban további bizonyítékok kerültek elő arra nézve, hogy a pápa tudott a szörnyűségekről, és semmit, vagy majdnem semmit nem tett ellenük. Az archívumokból azonban más is előkerült. Nevezetesen az Andrej Septyicki görögkatolikus egyháztartományi püspök szerepéről szóló dokumentumok, melyek azt bizonyítják, hogy ő, a pápával ellentétben megpróbált zsidókat menteni.
Az elmúlt fél évszázad során többször szóba került, hogy a görögkatolikus egyházi vezetőt a Világ Igazai közé választják. Erre azonban eddig még nem került sor, mivel a Jád Vásem, az izraeli holokauszt-múzeum ezt mindeddig elutasította. Az újonnan előkerült információk alapján azonban ismét felvetik ennek a lehetőségét. Testvére, a II. János Pál pápa által boldoggá avatott Klimentij (Klement) már korábban bekerült a Világ Igazai közé. Együtt több mint száz zsidó embert bújtattak különböző apátságokban, és olyan csoportokat szerveztek, melyek segítettek a zsidóknak a megfelelő búvóhelyek megtalálásában. A püspök nyilvánosan tiltakozott a zsidók meggyilkolása ellen, és kitagadta egyházából azokat, akik részt vettek az erőszakos cselekedetekben. Mint ismeretes, az ukrán lakosság köréből sokan nagy lelkesedéssel és kegyetlenséggel vettek részt zsidó szomszédjaik kirablásában és lemészárlásában.
Andrej Septyicki 1865-ben született egy Ukrajnában élő lengyel nemesi családban. Apja tiltakozása ellenére lett szerzetes. Később öccse, a nála négy évvel fiatalabb Klimentij (Klement) is a nyomdokaiba lépett. Andrej folyékonyan beszélt héberül, és a Lviv (Lvov/Lemberg) környékén élő zsidók számára gyakran adakozott is, ha a szükség úgy kívánta. Ugyanakkor örömmel üdvözölte a németek invázióját 1941-ben és tábori lelkészeket küldött, hogy elkísérjék azokat az ukrán katonákat, akik a nácik oldalán harcoltak a galíciai Waffen-SS csapattest tagjaiként. A püspök ugyanis igen erősen ellenezte a vallásellenes Szovjetuniót. Így az „ellenségem ellensége a barátom” gondolatától vezérelve a németeket felszabadítóknak látta. Ez a tény az, amely megakadályozta eddig azt, hogy a Világ Igazai közé válasszák Septyickit, akinek boldoggá avatása is függőben van részint ezen okból kifolyólag, részint pedig a lengyel-ukrán politikai kapcsolatok bonyolultsága miatt.
Az 1960-as évektől kezdve a Jád Vásem tucatnyi alkalommal utasította el Septyicki elismerését, bár korábban voltak olyan náci aktivisták, akiknek elismerték a működését. A legismertebb ezek közül Oskar Schindler volt. A Rágalmazásellenes Liga a Jan Karski Bátor törődés díjjal tüntette ki 2013-ban.
A Vatikán archívumaiban a Münsteri Egyetem kutatói egy levelet találtak, melyet Septyicki a pápának írt. Ebben beszámolt arról, hogy Ukrajnában 200 ezer zsidót mészároltak le a „nyíltan ördögi” német megszállók rendelete nyomán. Bár a levelet még nem tették teljes egészében nyilvánossá, annyi bizonyos, hogy egy ilyen tartalmú levél főben járó bűnnek számított a náci Németországban, és bizonyítékot jelenthet arra nézve, hogy a püspök életét kockáztatta a zsidók megmentéséért, így megnyithatja az utat a Világ Igazai elismerés felé is.
Angelo Dell’Acqua, aki abban az időben a Vatikán titkárságának tagja volt, és később kardinális lett, arról írt, hogy nem szabad elhinni a Zsidó Ügynökség holokauszttal kapcsolatos beszámolóit, mert „a zsidók könnyen túloznak”. Septyicki beszámolóját pedig azzal intézte el, hogy „a keletiek nem igazán az őszinteség mintaképei” – számoltak be német kutatók.
A Jád Vásem illetékese így kommentálta az új fordulatot: „Azt reméljük, hogy a krízis elmúltával visszatérhetünk a munkába, és első kézből vizsgálhatjuk meg e dokumentumokat.”
zsido.com
Forrás: Jpost