A Chabad-Lubavitch Könyvtár több ezer értékes kézirat nagy felbontású, színes, digitalizált változatát tette elérhetővé a nagyközönség számára – írja a chabad.org.

„A Chábád könyvtára a világ egyik leggazdagabb gyűjteménye, már ami a zsidó szövegeket illeti. Többek között több ezer ritka könyvet és kéziratot is tartalmaz” – mondta Elly Moseson professzor, kutató, a hászid mozgalom irodalmának és történelmének nagyra becsült szakértője.

A könyvtár eddig is sokat tett azért, hogy minél többek számára váljon elérhetővé a gyűjtemény számos darabja. Shalom Dovber Levine rabbi, a könyvtár igazgatója elmondta, hogy a gyűjteményben majdnem háromezer kézirat található, amelyek közül többet különös előszeretettel tanulmányoznak az érdeklődők.

Az ikonikus brooklyni Chábád-székház, a házszám után után 770-nek nevezett épület mellett létesített könyvtár régóta kutatók, könyvbarátok és történészek kedvelt helye, mivel itt található a világ egyik legnagyobb judaika-gyűjteménye, ezen kívül számtalan fényképet és más dokumentumot is őriznek. Mindez elérhető a szélesebb közönség számára is, annak ellenére, hogy magánkönyvtárról van szó. A kéziratok digitalizálása és szabadon olvashatóvá tétele még szokatlanabb lépés egy magángyűjtemény részéről.

Ezt a New York-i épületet másolják a legtöbbet

Tudta, hogy az Eastern Parkway 770-et nem vallási célokra tervezték? Több érdekesség a cikkben.

Nagy érdeklődésre tarthat számot például a Báál Sém Tov imakönyve, amelyet nemcsak a szakemberek, hanem az egyszerű érdeklődők is előszeretettel tanulmányozhatnak majd. A hagyomány szerint ezt a szidurt a Báál Sém Tov sógora, Gerson rabbi írta és a hászidizmus alapítója használta.

A könyv betekintést adhat számunkra a Báál Sém Tov imádkozásának menetébe. Az oldalakon kabalista tartalmú jegyzetek találhatók, a ros hásánái imát pedig a nagy mester vére és könnye áztatta. A lapszéleken a rebbe tanítványai és családtagjaik által lejegyzett nevek láthatók azzal a kéréssel, hogy a Báál Sém Tov járjon közben az érdekükben imádkozása során. Nők és férfiak nevét olvassuk, akiknek áldást kérnek különféle helyzetekre.

Egy asszony neve mellett ez szerepel: ne vetéljen el. „Imádkozzon Chájimért, Dvorá fiáért és feleségéért, Chánáért, Kreina lányáért, hogy gyermekáldásban részesüljenek” – így szól egy kérés. Egy másik tanítvány arra kéri mesterét, hogy „vezettessen ki a diaszpórából és minél hamarabb eljuthasson a Szentföldre”.

322 éve, ezen a napon született a hászidizmus megalapítója

A mai nap, cháj elul – elul hónap 18. napja (ebben az évben szeptember 7.), a hászid kalendárium egyik legjelentősebb ünnepnapja. Ezen a napon született 1698-ban a hászidizmus alapítója, Jiszráel ben Eliézer rabbi, közismert nevén a Báál Sém Tov, majd később, 1745-ben az ő „szellemi unokája” a chábád hászidizmus alapítója, a ljádi Sneur Zálmán rabbi, … Olvass tovább

Az imakönyv pontos története nem ismert. Annyit tudunk róla, hogy a Báál Sém Tov egyetlen fiától, Cvi rabbitól annak fia, a „hallgatag” Jiszráel rabbi örökölte. Jiszráel rabbi utazásai során eljutott Jarivicsbe (ma Fehéroroszország) és ott hirtelen megbetegedett. Tudta, hogy közel van a halála, ezért maga köré gyűjtötte a falubelieket és arra kérte őket, hogy halála után a tulajdonában lévő értékes imakönyvet juttassák el a csernobili Mordecháj rabbinak (1770-1837).

Így is történt, csak annyi feltétele volt a falubelieknek, hogy a rabbi egy szombatot velük töltsön, aminek örömmel eleget is tett. Később a kötet valamilyen módon egy gazdag ember, Jicchák Lipszon rabbi tulajdonába került, talán öröklés útján. Ő valamikor az 1920-as években eladta a könyvet a hatodik rebbének, Joszef Jicchák Schneersohn rabbinak, aki szintén a csernobili Mordecháj rabbi egyik leszármazottja volt. Ő a nácik elől menekülve New Yorkba vitte magával a szidurt és a saját könyvtárában tartotta. A digitalizálásának köszönhetően most először láthatják az értékes tárgyat a maga teljességében az érdeklődők.

A csernobili rebbe tartozása

Minden nemzedékben él 36 rejtett igaz ember, és ha ők nem lennének, akkor már nem lenne a világ sem.

Egy másik értékes és ritka kézirat Mose Cordovero rabbi, rövidebb nevén a Rámák (1482-1570) kabalisztikus könyve, az Or Jákár. A Rámák korának legnagyszerűbb kabalistája volt. A Sulchán Áruchot összeállító Joszef Káro rabbi tanítványaként tanult kabalát sógorától, Slomó Álkábec rabbitól. Utóbbi szerezte a péntek este énekelt Lechá dodi dalt.

A könyvtárban megtalálható még a cfáti kabalisták legnagyobbika, Jicchák Lurija rabbi (1534-1572) tanításainak gyűjteményéből több kötet is. A szent Árinak nevezett mester nem írt ugyan könyvet, ám tanítványa, Chájim Vital rabbi (1543-1620) lejegyezte a magyarázatait. A nyolckötetes kéziratból hat található a Chábád könyvtárában.

Egy további híres kézirat Jiszráel Meir Kagan rabbi, a Cháfec Chájim (1838-1933) Misna Brurájának kéziratos példányának 13 fejezete. Ezek a magyarázatok a mai napig nagyon fontos forrást jelentenek a zsidó törvényekben való eligazodás szempontjából. A könyv, természetesen nyomtatott formában, 1884-ben jelent meg először.

Új szárnnyal bővült a 300 ezer kötetes Chábád-könyvtár

Megnyitották a Központi Chábád Könyvtár új szárnyát a „könyvek ünnepén”.

A digitalizált kéziratok között felbukkant a Chábád hászidizmus alapítója, az Álter Rebbe egy eddig ismeretlen kézirata, csakúgy, mint a harmadik rebbe, a Cemách Cedek (1789-1866) eddig ki nem adott, kéziratos responzuma.

A könyvtár katalógusa ezen a linken érhető el. 

A zsidó könyvek napja

Tévét hónap ötödike (ebben az évben január 2., vagyis a mai nap) a zsidó könyvek napja a Chábád naptárában. 1987-ben ezen a napon döntött úgy a New York-i kerület bírósága, hogy a hatodik lubavicsi rebbe, Joszef Jicchák Schneerson rabbi hatalmas könyvtára a Chábád mozgalom tulajdonát képezi. A döntést végül is az alapján hozták meg, hogy … Olvass tovább

Nyitókép: Chabad.org