1. Térj vissza, térj vissza Sulammit, térj vissza, térj vissza, hadd nézzünk téged. Mit akartok nézni Sulammiton? Olyat mint a máchanájimi tánczot!
 
2. Mily szépek a te lábaid a sarukban, nemesnek leánya te; csipőid fordulatai mint ékszerek, művész kezeinek a munkája.
 
3. Köldököd mint a kerek medencze – ne legyen híján a kész italnak; hasad búzahalmaz, bekerítve liliomokkal.
 
4. Két emlőd mint két gida, szarvasünőnek ikrei;
 
5. nyakad mint elefántcsont-torony, szemeid ama tavak Chesbónban, a népes város kapuja mellett; orrod mint a Libánon tornya, mely Damaszlcus felé tekint.
 
6. Fejed te rajtad mint a Karmel, s fejed hajzata olyan, mint a bíbor: király, megkötve fürtökben.
 
7. Mily szép vagy és mily kedves vagy, szerelem, a gyönyörűségekben!
 
8. Ez a te termeted hasonlít a pálmához és emlőid szőlőfürtökhöz;
 
9. azt mondtam: hadd megyek föl a pálmára, megragadom galyait; s legyenek a te emlőid mint szőlőtőnek fürtjei és orrod illata, mint az almáké,
 
10. és ínyed mint a jó bor – mely simán folyik barátomnak, megszólaltatja az alvók ajkait.
 
11. Én barátomé vagyok s hozzám van vágyakozása.
 
12. Jer, barátom, menjünk ki a mezőre, háljunk meg a falvakon;
 
13. korán induljunk a szőlőkbe, lássuk, vajjon kivirult-e a szőlőtő, megnyílt-e a szőlővirág, kivirágoztak-e a gránátfák: ott adom neked szerelmemet.
 
14. A nadragulyák illatot adnak és ajtóink mellett mindenföle drága gyümölcsök, újak is, régiek is: számodra, barátom, tettem el.