Ezen a héten két hetiszakaszt olvasunk:
Mátot (4Mózes 30:2–32:42.) szakasza elsősorban a fogadalmak érvényességéről, majd a Midján elleni büntetőexpdicióról szól. Utána összeszámolják a zsákmányt, és abból oadadják a kohanitáknak és a levitáknak a nekik járó részt. Ezek után a hadsereg tisztjei és katonái önkéntesen adakoznak az általuk zsákmányolt ékszerekből, mivel a harcok során egyiküknek sem esett bántódása. Ezután Reuvén és Gád törzsei azt kérik, adják nekik a Transzjordániában elfoglalt területeket, ahol dús legelők vannak, és ne kelljen átkelniök a Jordánon. Mózes először felháborodik kérésükön, majd beleegyezik kérésükbe azzal a feltétellel, hogy a két törzs harcképes férfiai vegyenek részt az honfoglaló háborúban.
A negyedik könyv utolsó szakasza – Mászé (4Mózes 33–36.) – a pusztaságbeli 40 éves vándorlás térképét rajzolja meg, felsorolja a vezetők névsorát, akik majd az Országot felosztják a törzsek között és megismétli a menedékvárosok kijelölésének kötelességét.
Mátot (4Mózes 30:2–32:42.) פָּרָשָׁת מַּטּוֹת
A hetiszakasz tartalmából
- Mózes közvetíti Izrael törzsfőinek a fogadalmak érvénytelenítését szabályozó törvényeket. – 4Mózes 30:2–17.
- A nép hadba vonul a midjániták ellen, így torolva meg rajtuk, hogy morálisan le akarták zülleszteni Izrael fiait, és a Tóra részletesen felsorolja, mennyi és miféle hadizsákmányt ejtettek, és azt hogyan osztották el a nép, a harcosok, a léviták és a főpap között. Ennek kapcsán a Tóra megadja az edények kóserításának „kóserolásának” szabályait. – 4Mózes 31.
- Reuvén és Gád törzse (amelyhez később Menásé fél törzse is csatlakozik) igényt nyújtanak be a Jordántól keletre eső területekre, mivel elsőrendű legelőnek ítélik azokat jószágaik számára. Mózest először feldühítik kérelmükkel, de aztán elnyerik beleegyezését, azzal a feltétellel, hogy először a többi fegyveressel együtt és azok élére állva meghódítják a Jordántól nyugatra eső területeket. – 4Mózes 32.
Mászé (4Mózes 33–36.) פָּרָשָׁת מַסְעֵי
A hetiszakasz tartalmából
- A hetiszakasz eleje felsorolja Izrael vándorlásának negyvenkét szakaszát és állomáshelyét az Egyiptomból való kivonulástól kezdve a Moáb síkságain elfoglalt táborhelyükig, a Kánaánt határoló folyó túlpartján. – 4Mózes 33:1–49.
- Isten megparancsolja a zsidóknak, hogy semmisítsék meg a Szentföldön található bálványokat. – 4Mózes 33:50–56.
- Kijelöltetnek az Ígéret Földjének határai, valamint azok a menedékvárosok, ahová a véletlenül gyilkossá lettek menekülhetnek. – 4Mózes 34–35.
- Celáfhád leányai saját törzsükből, azaz Menáséból házasodnak, hogy apjuktól örökölt birtokuk ne menjen át egy másik törzs birtokába. – 4Mózes 36.
