1. Jobb a név a jó olajnál és a halál napja a születés napjánál.
2. Jobb menni a gyásznak házába, mint menni a lakomának házába, mivelhogy az minden embernek a vége s az élő szívére veszi.
3. Jobb a bánat a nevetésnél, mert szomorú arcz mellett felvidúl a sziv.
4. A bölcsek szíve a gyász házában van, a balgák szíve pedig az öröm házában.
5. Jobb hallgatni a bölcsnek dorgálását, mint hogy valaki hallgatja a balgák énekét;
6. mert amilyen a tövisek ropogása a fazék alatt, olyan a balgának nevetése. S ez is hiúság! –
7. Mert az elnyomás megtébolyítja a bölcset s a szívet elveszíti az ajándék.
8. Jobb a dolog vége mint kezdete; jobb a türelmes lelkű a büszke lelkűnél.
9. Ne hírtelenkedj lelkedben boszankodásra, mert a boszúság a balgák ölében nyugszik.
10. Ne mondd: hogy van az, hogy az előbbi napok jobbak voltak emezeknél? Mert nem bölcsességből kérdezted ezt!
11. Jó a bölcsesség a birtokkal és nyereség a napot látóknak.
12. Mert árnyékúl van a bölcsesség, árnyékúl az ezüst, de a tudás elsőbbsége: a bölcsesség életben tartja gazdáját.
13. Nézd az Isten művét; mert ki egyenesítheti ki azt, amit ő meggörbített?
14. A jónak napján légy jóban és a bajnak napján lásd: emezt is megfelelően amannak alkotta Isten, annak okából, hogy az ember nem talál maga után semmit.
15. Mindet láttam hiúságom napjaiban; van igaz, aki elvész igazságában, és van gonosz, ki sokáig él gonoszságában.
16. Ne légy szerfölött igaz, s ne mutatkozzál bölcsnek túlságosan; minek pusztúlnál el?
17. Ne légy szerfölött gonosz s ne légy balga; miért halnál meg időd előtt?
18. Jó, hogy megragadod ezt is és amattól sem vonod meg kezedet; mert az Istenfélő mindannyitól szabadúl.
19. A bölcsesség erejévé válik a bölcsnek, inkább mint tíz hatalmas, kik a városban vannak.
20. Mert ember nincs igaz a földön, ki jót cselekszik és nem vétkezik.
21. Mind azon beszédekre, melyeket beszélnek, ne add szívedet, nehogy halljad szolgádat, amint átkoz tégedet.
22. Mert bizony sok ízben úgy tudja szíved, hogy te is átkoztál másokat.
23. Mindezeket megkisérlettem bölcseséggel; mondtam hadd leszek bölcs, de ő távol van én tőlem!
24. Távol van az, ami van, s mély, mély: ki találhatja meg?
25. Fordúltam én és arra volt szívem, hogy tudjak és vizsgálódjam, keressek bölcsességet meg számítást és tudjam, hogy a gonoszság balgaság, a balgatagság pedig eszelősség.
26. És találtam én a halálnál keserűbbnek az asszonyt, aki olyan, hogy csupa tőr, és háló a szíve és bilincsek a kezei; aki Isten előtt jó, megmenekül tőle, de a vétkes megfogatik általa.
27. Lásd, ezt találtam, mondja Kóhélet, egyet egyhez adván hogy megtaláljam a számítást.
28. Amit lelkem még keresett, de nem találtam: férfit egyet találtam ezer közt, de asszonyt mindezek közt nem találtam.
29. Csupán, lásd, ezt találtam: hogy Isten az embert egyenesnek alkotta, de ők sokféle mesterkedést kerestek.
