Nyolc nap – nyolc vers. Chanuka ünnepének minden napjára egy-egy verssel készültünk, melyeket a 20. század eleji magyar-zsidó költészet tárházából válogattunk. A mai napon dr. Kiss Arnold (szül.: Klein, 1869–1940) az emblematikus budai főrabbi versrészletével kívánunk meghitt ünnepet!
És száll a tűz…
Ködök homályán láng lobog,
Egy pislogó kis mécses,
S a téli éjben dal zokog,
Halk, lágyan ringó ének,
Kicsiny a tűz, a dal avult,
Ki hallgatja e nótát?
Öreg zsidók hajlonganak,
Motyognak héber strófát.
De lássad csak! Ez csodatűz!
Túlélt ezer más lángot,
Mert Veszta-tűz és Titusz-tűz,
S a spanyol máglyalángok,
És minden poklok rőt tüze,
Mit gyújtott ezer sátán:
Elhamvadott – de ég e tűz
Egy kicsiny fa hasábján.
[…]
Majd csonkig ég az élet-tűz
A szívünk korsójában,
Halkabban zeng az ősi dal
Majd alkonyati árnyban –
De általadjuk fáklyáink
Jövendő nemzedéknek,
És újra száll és újra zeng
A halhatatlan ének.
[…]
És el nem alszik sohasem,
Virraszt magányos fáklyánk,
Őrtüzek mellett dalaink
A Messiás-dalt várják,
Mi árva lángunk égre csap,
A mécsek egybeforrnak,
S a bércek, ormok, tengerek
Egyetlen dalt dalolnak:
Az Isten egy! Az ember egy!
Az ördög ajka néma,
Gyehennák tüze holt kohó,
A sátán karja béna –
És száll a dal és száll a tűz,
Mint sólyom a hegytetőkre –
Makkabi-láng! Ragyogj nekünk,
Örök, szent jövendőkbe…
Cseh Viktor gyűjtéséből. Forrás: Kiss Arnold, „És száll a tűz…”, Mult és Jövő, 1936. 26. évf. 12. szám, 329. old. |