1. Halált hozó légy büzhödtté, erjedővé teszi a kenőcskeverőnek olaját; nyomósabb bölcsességnél, dicsőségnél egy kevés balgaság.
2. A bölcsnek szive jobbja felől van, és a balgának szíve balja felől.
3. Az úton is, amidőn a balgatag jár, hiányzik a szíve, és mindenkinek azt mondja, hogy balgatag ő.
4. Ha az uralkodónak indulata fölgerjed ellened, helyedet el ne hagyd, mert a szelídség nagy vétségeket enyhít.
5. Van egy baj, melyet láttam a nap alatt, – mint egy tévedés, mely a hatalmastól ered:
6. a balgaság nagy magasságba helyeztetett, míg a gazdagok alacsonyságban ülnek.
7. Szolgákat láttam lovakon, míg vezérek a földön jártak, miként szolgák.
8. Aki vermet ás, belé esik; s aki falat áttör, azt kígyó marja meg.
9. Aki köveket szakít ki, megsérül általuk, aki fát hasogat, veszélyeztetik általa.
10. Ha megtompult a vas s ő nem köszörülte meg az élét, akkor meg kell feszíteni az erőt, s ügyes eljárás nyereségét a bölcsesség adja.
11. Ha mar a kígyó, nem lévén igézés, akkor nincsen nyeresége a nyelv emberének.
12. A bölcs szájának szavai csupa kellem, de a balgának ajkai megrontják őt;
13. szája szavainak kezdete balgaság, szájának vége pedig gonosz eszelősség.
14. S a balgatag szaporítja a szókat; nem tudja az ember azt, ami lesz, és ahogy lesz ő utána, ki mondhatja meg neki?
15. A balgának fáradsága kifárasztja őt, aki nem tud a városba menni.
16. Jaj neked ország, te melynek királya gyermek, míg vezéreid reggel étkeznek!
17. Boldog vagy ország, te melynek királya nemesek fia, míg vezéreid a maga idején étkeznek – erőben és nem ivásban.
18. Renyheség folytán süllyed a gerendázat és a kezek tunyasága folytán csepeg a ház.
19. Vígságra készítenek lakomát és a bor megörvendezteti az életet; a pénz módot ad mindenre.
20. Még gondolatodban se átkozd a királyt és hálószobáidban se átkozd a gazdagot; mert az ég madara elviszi a hangot és a szárnyas tudtúl adja a szót.
