A Tóra parancsolatai nem mind egyformák. Általában három fő csoportra oszlanak, olyan fogalmak szerint, melyek fő jellemvonásaikra mutatnak. A következőkben ezt a három tipust világítjuk meg, aztán megkíséreljük annak vizsgálatát, hogy mi azok jelentősége egy mai zsidó számára.

 

1. Mispátim (igazságszolgáltatás) – az igazságtételre törekvő micvák. E micvák logikusak, jelentőségük magától értetődő, minthogy szükségességük és kívánatosságuk általánosan elismert. Ezek azok a törvények, melyek a társadalom zökkenőmentes működését biztosítják, s lehetővé teszik az emberek együttélését, anélkül hogy egyik tönkretenné a másikat. Ide tartoznak a gyilkosság és lopás tilalmai, a törvényhozás rendezése, törvények, melyek a társadalmi viselkedést akkor is megszabnák, ha nem a Tóra írná azt elő.

 

2. Édot (tanúságtevés) – a megemlékezést biztosító rendelkezések. Lehet, hogy eszünkbe sem jutna ilyesfajta micvákat kezdeményezni, de minthogy a Tórában már meg vannak írva, minden értelmes, történelmi érzékkel megáldott ember azokat elfogadhatónak találhatja. Ehhez a kategóriához tartoznak az ünnepek, melyek a zsidó történelem nagy eseményeit örökítik meg. A Peszách ünnepe például az egyiptomi kivonulásra emlékeztet, s ezt azzal kell jelképeznünk, hogy minden kovászost eltakarítunk házunkból, mácát (kovásztalan kenyeret) eszünk, és széderestét rendezünk. Ezeknek a micváknak történelmi és nevelő jelentőségük van, és bizonyára senki sem ellenezheti őket.

 

3. Chukim (parancsolatok) – isteni rendelkezések. Bölcseink úgy írták le e micvákat, mint „melyeket a nem zsidók kigúnyolnak, a zsidót pedig a gonosz ösztön arra csábítja, hogy ne tartsa be őket”. Ezeknek a micváknak nincs logikus magyarázatuk. Ha valaki ilyen micvára kér magyarázatot, általában vállvonogatásba ütközik, ami bizonyára nem elégíti ki. Ide tartoznak olyan rendelkezések, mint a „vörös tehén”, melynek hamvai megtisztítják a tisztátalant, de a tisztát tisztátalanná teszik (4Mózes 19.), vagy a sáátnéz – gyapjú- és lenfonal keverésének tilalma egyazon ruhadarabban (3Mózes 19:19.) -, s ami a legérdekesebb, a sertéshúsevés tilalma (3Mózes11:7. és 5Mózes 14:8.).

 

Az említett három micvákategória közül csak a harmadik, a chukim a hit igazi próbaköve. Nem kell valakinek kimondottan vallásosnak lennie, hogy a jogszolgáltatás szabályaihoz tartsa magát, ne lopjon és ne öljön; élvezheti valaki akár csak érzelmi alapon is a „tanúságtétel” rendelkezéseit, mint a széderestét. Csak a chukim betartásának lehet egyetlen oka: hogy azok Isten szavain alapulnak, mintha azt mondaná: „Így rendelkeztem, ezt kívánom tőletek, s itt nincs helye ellenvetésnek”.

 

Ezzel kapcsolatban eszembe jut egy érdekes megjegyzés. Manapság sok zsidó tűnődik azon, mért nem gondoltak szüleik és nagyszüleik soha arra, hogy világosan megmagyarázzák nekik, miért kell szombatot tartani és ügyelni a kóserságra. Nem jutott más eszükbe, csak azt mormolni, hogy ez így van megírva a Tórában. Látszólag ez naiv és leegyszerűsített módja a kérdés megválaszolásának, de az is lehet, hogy azok az „egyszerű” öregek ösztönszerűen is okosabbak voltak, mint okoskodó csemetéik, mert megéreztek valamit a micvák eredetét és az emberi ész korlátoltságát illetően, az isteni értelemmel szemben. Azok minden micvát megtartottak, nemcsak a chokokat, hanem a logikusabbnak tűnő édotot és mispátimot is, nem azért, mert értették őket, hanem egész egyszerűen, mert mind isteni eredetű. Egy olyan tényezőt láttak a micvákban, amelyet emberi értelem teljességében felfogni képtelen.

 

Ez némi betekintést nyújthat nekünk a micvák igazi felépítésébe. A chokok, és ebből kifolyólag a többi micvá is, az emberi értelem határán kívül állnak – de tudatában vagyunk annak, hogy betartásuk kapcsolatot teremt az ember és Teremtője között, megszegésük vagy elhanyagolásuk pedig válaszfalat emel ember és Isten között. Lehet, hogy a micvák betartása személyes kielégülést is jelent, az emberiség haladását és a civilizáció fejlődését is előmozdíthatja, de a Tóraparancsolatainak betartása független mindettől.

 

A micvák eggyé válása az igazságtevő törvények (mispátim) és emlékeztető tanúságok (édot) melegét és hevét átviszi a chukimra is, a micvák isteni eredetének tudata pedig a többi micvá betartását is a vallási élmény magaslatára emeli.

Megszakítás