1. Ki olyan, mint a bölcs, s ki tudja a dolog megfejtését? Az embernek bölcsessége megvilágositja arczát és arczának keménysége megváltozik.
2. Én azt mondom: a király parancsát őrizd meg, és pedig az Isten eskűje kedveért,
3. Ne hirtelenkedjél elmenni tőle; ne állj meg rossz dologban, mert mindent, amit akar, megcselekszik.
4. Mivelhogy a király szava hatalmas s ki mondja neki: mit cselekszel?
5. Aki megőrzi a parancsot, rossz dolgot nem ismer; és időt és itéletet ismer a bölcs szíve.
6. Mert minden dolognak megvan a maga ideje és itélete, mert nagy az embernek rosszasága ő rajta.
7. Mert nem tudja azt, ami lesz, mert amidőn lesz, ki mondja meg neki?
8. Nincs ember, ki úr a szél fölött, hogy elzárja a szelet; s nincs uralom a halál napja fölött, s nincs elbocsátás a háborúban s meg nem menti a gonoszság az ő gazdáját.
9. Mindezt láttam és rá adtam szívemet minden dologra, mely történik a nap alatt, oly időben, amidőn úr lett az ember az emberen annak kárára.
10. És azután láttam gonoszokat, kik eltemettettek és betértek, míg szent helyről eltávoznak és a városban elfelejtetnek azok, kik helyesen cselekedtek. Ez is hiúság!
11. Mivel nem történik itélet a rossz tett ellen gyorsan, azért van tele az ember fiainak szíve azzal, hogy rosszat cselekedjenek;
12. mivel a vétkes százszorta cselekszik rosszat és hosszúéletű – bár tudom én azt is, hogy jó dolguk lesz az istenfélőknek, mivel tőle félnek.
13. De jó dolga nem lesz a gonosznak s nem lesz hosszú életű, úgy mint az árnyék, mivel nem fél az Istentől.
14. Van egy hiúság, mely történik a földön: vannak igazak, kiknek jut a gonoszok cselekedete szerint és vannak gonoszok, kiknek jut az igazak cselekedete szerint. Mondtam, hogy ez is hiúság!
15. Tehát dicsértem én az örömöt, mivel nincs jó az ember számára, hacsak nem az, hogy egyék és igyék és örüljön, és az kiséri majd őt fáradsága mellett életének napjaiban, melyeket adott neki Isten a nap alatt.
16. Midőn ráadtam szívemet, hogy megismerjek bölcseséget s hogy lássam a bajlódást, mely történik a földön; hogy sem nappal, sem éjjel álmot a szemeiben nem lát:
17. láttam az Istennek minden cselekvését, hogy nem bírja az ember megtalálni a dolgot, mely történt a nap alatt, bármennyire fáradjon is az ember, hogy keresse, de nem találja; ha mondja is a bölcs, hogy ismeri, nem bírja megtalálni.
