Címke archívuma: Zsidó szokások

Zsidó ünnepek – Peszách

Zsidó ünnepek Peszách – A szabadulás ünnepe   A hivatkozások a Sámuel Imája – Zsidó Imakönyv (Chábád Lubavics Egyesület, Budapest 1996) kiadványra utalnak, ha más nincs megjelölve. Április 2-án estétől április 10-én estig ünnepljük a Peszáchot, a három zarándokünnep egyikét. — A nyolcnapos ünnep a felszabadulás emlékét őrzi, és azt idézi, hogy Izrael gyermekei a… Tovább Zsidó ünnepek – Peszách

Bővebben »

Zsidó liturgia – Dallamok széder estére

Zsidó liturgia Dallamok széder estére   מַה נִשְׁתַּנָּה מַה נִשְׁתַּנָּה הַלַּיְלָה הַזֶּה מִכָּל הַלֵּילוֹת. שֶׁבְּכָל הַלֵּילוֹת אֵין אָנוּ מַטְבִּילִין אֲפִילוּ פַּעַם אֶחָת, הַלַּיְלָה הַזֶּה שְׁתֵּי פְעָמִים. שֶׁבְּכָל הַלֵּילוֹת אָנוּ אוֹכְלִין חָמֵץ אוֹ מַצָּה, הַלַּיְלָה הַזֶּה כֻּלוֹ מַצָּה. שֶׁבְּכָל הַלֵּילוֹת אָנוּ אוֹכְלִין שְׁאָר יְרָקוֹת, הַלַּיְלָה הַזֶּה מָרוֹר. שֶׁבְּכָל הַלֵּילוֹת אָנוּ אוֹכְלִין בֵּין יוֹשְׁבִין וּבֵין מְסֻבִּין, הַלַּיְלָה… Tovább Zsidó liturgia – Dallamok széder estére

Bővebben »

Zmirojsz – Sábeszi dalok

Zmirojsz – Sábeszi dalok Péntek esti ének Jo ribojn olám vöolmájo, ánt Hu málko melech málchájo, ojvád gövurtéch vöszimchájo, söfár kodomoch löháchávájo. Jo ribojn olám vöolmájo, ánt Hu málko melech málchájo. יָהּ רִבּוֹן עָלַם וְעָלְמַיָּא, אַנְתְּ הוּא מַלְכָּא מֶלֶךְ מַלְכַיָּא, עוֹבַד גְּבוּרְתֵּךְ וְתִמְהַיָּא, שְׁפַר קֳדָמָךְ לְהַחֲוָיָּא. יָהּ רִבּוֹן עָלַם וְעָלְמַיָּא, אַנְתְּ הוּא מַלְכָּא מֶלֶךְ מַלְכַיָּא.… Tovább Zmirojsz – Sábeszi dalok

Bővebben »

Zsidó filozófia – Maimonidész: A megtérés szabályai

Zsidó filozófia Maimonidész, Mose ben Máimon, a Rámbám:   Széfer Mádá: Az tudás könyve Hilchot Tesuvá: A megtérés szabályai   Ide tartozik 1 tevőleges micvá: A vétkes térjen meg az Örökkévalóhoz, és vallja meg bűneit!  2. fejezet Melyik az igazi megtérés? §. Mit nevezhetünk igazi megbánásnak? Ha valaki olyan helyzetbe kerül, hogy alkalma kínálkozik egy már… Tovább Zsidó filozófia – Maimonidész: A megtérés szabályai

Bővebben »

A főpap szentélyszolgálata az Engesztelés Napján

Zsidó liturgia A főpap Szentélyszolgálata az Engesztelés Napján …a hozzád hű Lévit választottad szolgálatodra, annak sarjából eredt a szentnél is szentebb, hogy a szentség homlokdíszét meg az Urimot (Tumimot) viselje és avatása hét napját a legbelső Szentélyben töltse. Avatásához hasonlóan hét nappal tizedike (Engesztelőnap) előtt a törvény őrzői elkülönítették a főpapot, tisztítás vizét hintették rá,… Tovább A főpap szentélyszolgálata az Engesztelés Napján

Bővebben »

Egy római szemtanú a peszáchi áldozatról

Egy római szemtanú a peszáchi áldozatról   Egy Jeruzsálemben székelő római konzul – valószínűleg második Agrippa király uralkodása idején (i.sz. I. század) – a második Szentély utolsó éveiben, részt vett egy peszách-áldozati szertartáson. Személyes élményeit és észrevételeit örökíti meg az utókornak a Sévet Jöhudá című könyv (szerzője Slomo Ibn Verga, aki a 15–16. század élt… Tovább Egy római szemtanú a peszáchi áldozatról

Bővebben »

Misna: Pszáchim traktátusa

Misna: Pszáchim traktátusa   A Pszáchim (peszáchi bárány, peszách ünnepe) traktátusa a peszách ünnep törvényeivel foglalkozik, amely magában foglalja a macesz (a kovásztalan kenyér), a keserűfű, illetve a kovászosneműek eltávolításának törvényeit; a peszáchi bárányáldozat törvényeit. Az a rész tárgyalja a peszách séni törvényeit is. A traktátus tizedik fejezete a peszách-esti istentisztelet rendjéről szól. Ennek a… Tovább Misna: Pszáchim traktátusa

Bővebben »

Zsidó liturgia – Kol nidré: A fogadalmak imája

Zsidó liturgia Kol nidré: A fogadalmak imája   Annak ellenére hogy a Kol nidré rövid szövege nem tartozik a jom kipuri esti – Árvit – mégis rányomja bélyegét az egész szertartásra, és az egész est neve Kol Nidré estje. Hiszen ha nem is tartalmánál, de szellemiségénél és szívbemarkoló dallamánál fogva – ez az egyik legmegrázóbb,… Tovább Zsidó liturgia – Kol nidré: A fogadalmak imája

Bővebben »

Chászid filozófia – Kabbalisztikus útmutató a Nagyünnepekhez

Chászid filozófia Kabbalisztikus útmutató Elul havához és a Nagyünnepekhez (Részletek egy hamarosan megjelenő könyvből)   Az idő energiája A zsidó naptárhoz hasonló nem létezik a világon. Ez nem valamiféle országút, mint a mindnyájunk számára ismerős nyugati naptár, amely egyszerűen a múltból a jövőbe halad. A zsidó naptár egy csigalépcső, amely csavarodik, ciklikusságot adva a történelem eseményeinek,… Tovább Chászid filozófia – Kabbalisztikus útmutató a Nagyünnepekhez

Bővebben »

Biblia – A Jom Kipuri szentélyi szolgálat

Biblia  A Jom Kipuri szentélyi szolgálat 3Mózes 16. fejezet 1. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, Áron két fiának halála után, mikor közeledtek az Örökkévaló színe elé és meghaltak. 2. És mondta, az Örökkévaló Mózesnek: Szólj Áronhoz, a te testvéredhez, hogy ne menjen be minden időben a szentélybe, a kárpiton belül, a födél elé, mely a… Tovább Biblia – A Jom Kipuri szentélyi szolgálat

Bővebben »

Peszáchi gondolatok

Peszáchi gondolatok a lubavicsi rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi nyomán Az ízetlen macesz és a négy pohár bor Bölcseink szerint a Széder esten elfogyasztott négy pohár bor a Bibliában az egyiptomi szolgaságból való megszabadulásra használt négy kifejezésnek felel meg (2Mózes 6:6-7.): „kivezetlek…, megmentelek…, megváltalak…, magamhoz fogadlak benneteket”. Joggal kérdezhetjük: a négy pohár borhoz hasonlóan miért… Tovább Peszáchi gondolatok

Bővebben »

Ros HáSáná a pokolban, Auschwitz, 1944

Holokauszt Ros HáSáná a pokolban, Auschwitz, 1944 Ahogyan azt a néhai váci rabbi elbeszélte   Rabbi Cvi Hirs Meisels, a váci rabbi, a második világháborút követően érkezett Chicagóba, és a közösség egyik legprominensebb és legszeretettebb rabbija lett. Meisels rabbi már a háború előtt és alatt is hírneves rabbi volt Vácon, és azóta is nagyra tartják,… Tovább Ros HáSáná a pokolban, Auschwitz, 1944

Bővebben »

Zsidó ünnepek: Sorba álltam mézeskalácsért…

Zsidó ünnepek Sorba álltam mézeskalácsért…   Félelmetes Napok a New York-i Lubavicsban Írta Naftali Kraus    Pár nappal Ros HáSáná előtt közel hatvanfőnyi chábád chászid csoport utazott az ünnepekre Amerikába, hogy a Félelmetes Napokat a lubavicsi rebbe közvetlen környezetében töltse. E sorok írója az első csoporttal utazott a rebbéhez.  * Minden chászid vágyainak netovábbja a… Tovább Zsidó ünnepek: Sorba álltam mézeskalácsért…

Bővebben »

Zsidó ünnepek: Száz hang a Sátán megzavarására

Zsidó ünnepek Száz hang a Sátán megzavarására   Széles körben elterjedt szokássá vált Ros HáSánákor százszor megfújni a sófárt – megszólaltatni a tekiá, a sevárim és a teruá hangzatokat. E száz hang a hagyomány szerint azt a százegy betűt szimbolizálja, amelyet Sisera anyjának fia csatából való hazatértét várva eljajgatott siráma tartalmazott, ahogyan arról a Debóra… Tovább Zsidó ünnepek: Száz hang a Sátán megzavarására

Bővebben »

A dallamok világa

A dallamok világa   A chászid életvitelnek nagyon lényeges része, a dal világa. A chászid dallamok a lelket röppentik a magasba és így egyben az istenszolgálat szerves részei. A különbféle diaszpórákban kialakult chászid irányzatoknak meg vannak a maguk különleges énekei. Az allábiakban két ismert magyar chászid népdalt közölünk. Mindkettőt a híres nagykállói rabbi költötte, és… Tovább A dallamok világa

Bővebben »

A Sulchán Áruch kivonata: A temetőlátogatás szabályai

A Sulchán Áruch kivonata A temetőlátogatás szabályai Az allábiakban a Kicur Sulchán Áruchból közlünk egy pár olyan pontot, mely a temetőlátogatással kapcsolatos. Ganzfried Slomó rabbi (Ungvár, 1804–1886), aki Magyarországon élt és alkotott. Érdekes például, hogy mikor világhírű könyvében a „szokásunk” vagy „ebben az országban” kifejezést használja akkor Magyarországra gondol. fejezet 13. §. Amikor a temetőbe… Tovább A Sulchán Áruch kivonata: A temetőlátogatás szabályai

Bővebben »

Talmud – A chánuka ünnepe

Máj Chánuká: A chánuka ünnepe  A Talmud szövege Sábát, 21. lap második oldalának vége  A csoda története [A Gömárá feltárja a chánuka ünnepének eredetét:] Mi az oka, hogy a chánukát a Bölcsek ünnepnappá minősítették? Milyen csoda alapján rendelték el? Úgy van, ahogyan a Bölcsek tanították egy Brájtában (amit a Mögilát Táánit-ban szerepel): Kiszlév 25. napján… Tovább Talmud – A chánuka ünnepe

Bővebben »

A virágzó Izrael jelzi a közeledő megváltást

Miért éppen svát hónapban van a fák újéve? Rási, a középkori Franciaországban élt híres tóramagyarázó azt mondja, hogy azért, mert „azok a szelek, melyek az esős napokon, vagyis a termékenység időszakában fújnak, elmúltak, a nedvek megemelkednek a fákban, és ettől fogva kezdenek érni a gyümölcsök”. Más szavakkal: a tu bisvát után termett gyümölcsök bizonyosan az… Tovább A virágzó Izrael jelzi a közeledő megváltást

Bővebben »