A feltárt mikve valószínűleg a helyi lakosokat és a Jeruzsálembe zarándokló látogatókat szolgálta.
A Siratófal területe alatt, a sziklába vájt mikve falain a második Szentély pusztulására utaló hamu nyomai láthatók.
A mikve méretei és elhelyezkedése
A mikve téglalap alakú: hossza 305 cm, szélessége 135 cm, magassága 185 cm. A medencét az alapkőzetbe vájták, falait vakolták. Déli részén négy lépcső vezet a fürdőbe.
Az ősi létesítményt a második Szentély pusztulásának rétege takarta, i.u. 70 körüli datálással.
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szerint ebben a rétegben, amely a Szentély hamuját tartalmazza, számos kerámia- és kőedényt találtak. Ezeket jellemzően a Szentély pusztulása előtti jeruzsálemi zsidó lakosság használta.
A mikve a Szentély helyszínéhez és két fő bejáratához közel került elő, amelyeket kb. 2000 évvel ezelőtt használtak. A környéken további rituális jeleket is találtak: más mikvéket és kőedényeket.
Miért kőedényeket használtak?
Ari Levy, az ásatások vezetője elárulta, hogy „a mindennapi életet a vallási szabályokhoz igazították, különösen a rituális tisztaság törvényeit. A lakók és a vezetők nagy gondot fordítottak ezek betartására.”
„Ebben a kontextusban született a mondás: ‘a tisztaság elterjedt Izraelben’. A rituális fürdők és a kőedények jól reprezentálják ezt a jelenséget. Sok ilyen leletet tártak fel Jeruzsálemben és környékén.”
„A kőedények használata haláchikus okokra vezethető vissza.
A kő nem lesz rituális tisztátalan, ellentétben a kerámiával vagy a fémedényekkel.
Így hosszú időn át, ismételten lehetett használni őket” – tette hozzá Levy.
Örökség és rituális élet
Amichai Eliyahu, örökségügyi miniszter szerint: „A Siratófal területe alatti mikve feltárása segít megérteni, mennyire összefonódott a vallás és a mindennapi élet a második Szentély idején.”
Mordechai Eliav, a Siratófal Örökség Alapítvány igazgatója hozzátette: „A Második Szentély-kori mikve feltárása, a pusztulás hamujával az alján, tanúként szolgál arra, hogy a nép képes volt a tisztátalanságból a tisztaság felé, a pusztulásból az újjáépülés felé lépni.”
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.