A Tórának ezer arca van, így aztán teljesen érthető, hogy a zsidó bölcsek számtalan hasonlatot fogalmaztak meg vele kapcsolatban. A chabad.org 21 tételből álló listát állított össze, amely közel sem teljes, de érdekes betekintést ad a témába. A cikk megjegyzi azt is, hogy minden metaforához több magyarázat is tartozik, azonban ebben az összeállításban csak egyet vagy kettőt szerepeltetnek.
1. Víz
Ez talán a leggyakoribb és legismertebb hasonlat. Azt mondja a próféta (Jesája 55:1):
„Oh, mind aki szomjúhozik, jöjjetek a vízre…”.
A Talmud (Bává Kámá 82a) szerint a víz itt a Tórára utal. Egy másik hasonlat szerint: ahogy a halak nem tudnak a vízen kívül élni, úgy a zsidó nép sem képes meglenni Tóra nélkül.
2. Bor
Ahogyan a bor, úgy a tóratanulás is megörvendezteti az embert. És ahogyan a bor egyre jobb lesz, ahogy telik az idő, úgy a Tóra, amit megtanulunk és szívünkben őrzünk, az idő előrehaladtával egyre nagyszerűbbé válik.
3. Olaj
A Tóra világosságot hoz a földre, akárcsak az olaj, amellyel világítani lehet. Minél jobban törik és zúzzák az olajbogyót, annál több olajat ad, ugyanígy minél többször tanulmányoz át az ember egy-egy tórai témát, annál tökéletesebben megérti azt.
4. Fény
A Tórát fénynek, világosságnak is nevezik, mivel megvilágítja az ember elméjét azzal kapcsolatban, hogy mit kell tennie és fényt hoz a világra.
„Mert mécses a parancs és a tan világosság…”
– áll a Példabeszédek könyvében (6:23).
5. Tej
A tej arany- és ezüstedényben könnyen megromlik. A legtovább egyszerű edényben őrzi meg a frissességét. Ugyanígy van ez a Tórával is: a szerények körében mindig jelen van, ám az arrogánsak között nincs maradása. Sávuot ünnepén többek között azért szokás tejes ételeket fogyasztani, mert a Tórát a bölcsek a tejhez is hasonlítják: ahogy az újszülött csecsemő nem élhet meg tej nélkül, úgy a zsidó nép sem létezhet a sávuotkor kapott Tóra hiányában.
6. Méz
Amellett, hogy a Tóra édes, akár a méz, fontos, hogy a mézet a méhek készítik. A méz spirituálisan nem tiszta, vagyis eredendően nem kóser forrásból ered, ám ahogyan a kezdeti termék mézzé alakul, úgy tisztává és emberi fogyasztásra alkalmassá válik. A Tóra ezért is hasonlít a mézhez, mert képes arra, hogy még azt is felemelje és megtisztítsa, aki spirituálisan nem tiszta helyre keveredett.
7. Kenyér
A lisztből sütött kenyér táplálja a testet és eközben az ember húsává és vérévé válik. Ha az ember lelke összekapcsolódik a Tórával, akkor a Tóra válik lelkének eledelévé.
8. Tűz
„Nemde olyan az én igém mint a tűz, úgymond az Örökkévaló…” – olvasható Jirmejá próféta könyvében (23:29). Ezek szerint a Tórát egyaránt hasonlítják tűzhöz és vízhez. A Chábád haszidizmus második vezetője, DovBer rabbi, a középső rebbe ezt úgy magyarázta, hogy a kinyilatkoztatott, feltárt Tóra, vagyis a Talmudban is olvasható praktikus tanítások és maga a háláchá (a zsidó jog) a víz, míg a belső, ezoterikus, misztikus tanítás a tűz. Az emberek jobban vonzódnak a vízhez, mint a tűzhöz. Előbbit szeretik, utóbbitól tartanak. Aki tehát a Tóra belső, legmélyebb aspektusait tanítja tanítványainak, mondja ezt:
„Ne félj, mert az Örökkévaló, a te Istened emésztő tűz” (5Mózes 9:3).
A zsidó szokások és hagyományok között gyakran szerepel a tűz motívuma: szombati és ünnepi gyertyagyújtás, hávdálá (szombatbúcsúztatás), hanuka vagy a lágbáomeri máglyák mind ide tartoznak.
9. Méh
Akárcsak a méh, melynek mézét a gazda élvezi, ám a kis rovar maga megcsípi azokat, akik nem jól közelítenek hozzá, a Tóra is édes annak, aki tanulja, de csípős azok számára, akik áthágják a törvényeit.
10. Ösztöke
Az ösztöke, amellyel a szarvasmarhát terelik, a mezőre irányítja a bikát, ugyanígy irányítja a Tóra azokat, akik tanulják a szavait, az élet ösvényeire.
11. Fa
Slomó (Salamon) király a Példabeszédek könyvében (3:18) a Tórát fához hasonlítja:
„Élet fája az a hozzá ragaszkodóknak, és bárki tartja, boldognak mondható.”
Ahogy egy kis darabka fa képes arra, hogy egy nagyobb darabot lángra lobbantson, úgy képesek a kisebb tóratudósok nagyszerűbbé tenni a nagy bölcseket. Ahogy rabbi Chanina mondta (Táánit 7a):
„Sokat tanultam a tanáraimtól, még többet a barátaimtól, de a tanítványaimtól többet tanultam, mint mindenki mástól”.
12. Fügefa
Más gyümölcsökkel ellentétben a fügék nem egyszerre érnek, hanem egymás után és lassan, nap nap után, egyesével kell leszedni őket. A tóratudást is úgy lehet megszerezni, ha az ember folyamatosan, minden nap tanul. A füge egyike Izrael hét szent termésének.
13. Madár
Ahogy a madár hangja édes, úgy a Tóra hangja is édes a számunkra.
14. Dió
A dióféléknek kemény a külseje és puha a belseje. A Tóra külső részét a micvák jelentik, és ezeknek a betartása sok odafigyelést igényel, belül viszont rengeteg jelentése van, és aki feltöri, élvezheti az édességét.
Érdekes, hogy a zsidó hagyomány a diófélékkel kapcsolatban kétféle módon nyilatkozik, az egyik szerint kívánatos és jó jelként értelmezhető, a másik szerint viszont kifejezetten kerülendő.
15. Dámvad tehene
Ahogyan a párja minden pillanatban szereti a nőstény dámvadat, úgy szeretik a Tórát azok, akik minden pillanatot felhasználnak annak tanulmányozására.
16. Királyok
A királyok élet és halál urai. A Tórában is megvan az élet és a halál ereje is. Sávuot ünnepéhez különös módon kapcsolódik Dávid király, aki ezen a napon született és hetvenéves korában ezen a napon is halt meg.
17. Oszlopok
Ahogy az oszlopok tartják az épületet, úgy a Tóra is a világ tartóoszlopa, mondja a midrás (Bámidbár rábá).
18. Illat
Amikor valaki bemegy egy illatszereket árusító boltba, maga is illatosan lép ki onnan. Aki olyan emberek körében forgolódik, akik a Tórát tanulmányozzák, maga is „édes illatot” áraszt.
19. Eső
Ahogy a kitartóan hulló eső végül egy egész sziklát képes szétmorzsolni, úgy lágyítja meg a Tóra a kemény szíveket. Ezt példázza rabbi Akiva története, amelyet lág báomer kapcsán osztottunk meg olvasóinkkal.
20. Só
A Tóra misztikus aspektusait a sóhoz is hasonlítják, míg a kinyilatkoztatott aspektusokat a kenyérhez és a húshoz. A só önmagában nem túlságosan finom, de ha húshoz vagy kenyérhez adjuk, akkor ízt ad az ételnek. Elképzelhető, hogy nem értjük meg teljesen a Tóra misztikus részeit, ám azok íze mindig megjelenik a Tóra többi részletében.
21. Kard
Ha az ember jól használja a kardot, az nem tehet benne kárt. Ha tudjuk, hogyan értelmezzük a Tórát, az nem okozhat nekünk kárt. Ha azonban nem ismerjük vagy nem tartjuk be a szabályokat, mégis foglalkozunk vele, akkor az nem kívánatos eredményekhez vezethet.
Fotó: Noah Boyer on Unsplash