530 évvel ezelőtt, 1492. március 31-én írta alá Kasztíliai Izabella és II. Aragóniai Ferdinánd a zsidók kiűzését elrendelő dekrétumot. A katolikus uralkodók hat hónapot adtak a hitükhöz ragaszkodó zsidóknak arra, hogy új hazát keressenek maguknak. A kitért zsidókra nem vonatkozott a parancs, ám a későbbiekben rájuk az inkvizíció vadászott, azt figyelve, hogy nem tartanak-e meg mégis valamit őseik hagyományaiból – írja a Eurpoean Jewish News.

Az „Ölelés” nevet viselő emlékművet a tengerparti Cartagenában állították fel, mert innen hajóztak el a kiutasított zsidók, hogy azután Észak-Afrikában, a Közel-Keleten vagy Európa barátságosabb országaiban kezdjenek új életet. A menekülők közül szép számmal telepedtek le a Szentföldön is, felvirágoztatva ezzel a Jeruzsálemben, Cfáton, Tibériáson és Hevronban működő zsidó közösségeket.

Titkos zsidó volt a katolikus Spanyolország egyik leghíresebb tudósa

Alfonso de Zamora (1474-1544) a XV-XVI. századi Spanyolország egyik nagy hírű tudósa volt. Zsidónak született, jesivában tanult, ám később kényszer hatására, vagy könnyebb élet reményében katolizált. Úgy tűnik azonban, hogy haláláig hű maradt ősei hitéhez és titokban egész életében követte a zsidó hagyományokat. A történelem során voltak ugyan olyan zsidók, akik meggyőződésből keresztelkedtek ki – … Olvass tovább

Az emlékmű állításának ötlete a Hispán-Zsidó Alapítványtól ered és Murcia megye, valamint a városi önkormányzat is támogatta. Jelentős segítséget biztosított még a közelmúltban koronavírusban elhunyt spanyol-zsidó gyökerű mexikói művész, Jose Sacal alapítványa is.

„A kiűzetésről szóló dekrétum aláírása a Spanyolországban tomboló antiszemitizmus kegyetlen megnyilvánulása volt, amely lerombolta a korszak legnagyszerűbb zsidó közösségét. Az ezt követő ötszáz évben mindent megtettek, hogy a zsidóságot eltüntessék az Ibériai-félszigetről. Napjainkban azonban éppen a zsidó örökség újjáélesztése a cél Spanyolországban”

– mondta David Hatchwell, a Hispán-Zsidó Alapítvány elnöke.

„Ez a különleges emlékmű lehetővé teszi a spanyolok számára, hogy megemlékezzenek mindazokról, akiket ugyan elüldöztek innen, de mégsem adták fel a reményt a visszatérésre soha. Cartagena számtalan különböző kultúra otthona, ahogy Spanyolországban is megannyi eltérő identitású ember él egymás mellett. Ez az, ami olyan naggyá teszi ezt a várost, régiót és országot”

– jelentette ki Fernando Lopez Mira, Murcia megyei önkormányzatának vezetője.

A kiűzetésről szóló határozat egészen 1869-ig, a spanyol alkotmány megfogalmazásáig és a vallásszabadság kihirdetéséig érvényben volt, de hivatalosan csak 1969-ben törölték el. Ironikus módon nem más, mint Francisco Franco tábornok, akinek az ősei között szintén voltak kitért zsidók.

Az elmúlt évtizedekben a spanyol kormány számos olyan lépést tett, amellyel történelmének e szégyenletes eseményét próbálta jóvá tenni. 1986-ban diplomáciai kapcsolatot létesítettek Izraellel, 1992-ben János Károly király hivatalos látogatást tett a madridi zsinagógában, 2015-ben pedig lehetővé tették az elüldözöttek leszármazottai számára, hogy spanyol állampolgárságot szerezzenek.

132 ezer zsidó jelentkezett spanyol állampolgárságért

Több mint 500 évvel azután, hogy az őseiket elűzték Spanyolországból, sok szefárd zsidó kérelmezte az állampolgárságot a kijelölt határidőig. A spanyol törvényhozás 2015-ben fogadta el azt a törvényt, amely orvosolni kívánta Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella történelmi hibáját. Az uralkodó 1492-ben arra kötelezte a zsidókat, hogy térjenek át a katolikus hitre vagy hagyják el az … Olvass tovább

A Hispán-Zsidó Alapítványt 2015-ben hozták létre azzal a szándékkal, hogy oktatási és kulturális programok segítségével hidakat építsenek a spanyol és a zsidó világ között. Vezető testületében nyolcvan fontos adományozó foglal helyet a világ húsz országából. Irodái megtalálhatóak Spanyolországban, Izraelben, Mexikóban, Argentínában, Panamában, Miamiban és New Yorkban. Következő nagy projektjük a madridi zsidó múzeum megnyitása lesz 2024-ben.

Címlapkép: Santiago Velasco cope.es/Cartagena