Ismeri az egyes városokhoz fűződő zsidóság történetét? Most kvízünkkel próbára teheti tudását!
Results
Gratulálunk az eredményhez! Ha mégis kérdése támadt, tekintse meg a helyes válaszokat alább.
Sajnáljuk, ez most nem sikerült. Tekintse meg a helyes válaszokat alább.
#1. Melyik város kapta a La Madre de Israel – Izrael anyja (ladino) nevet?
Az elmúlt évezredben, egészen a holokausztig, Szaloniki lakosságának jelentős része, időnként a többsége, zsidó volt. Az igazi fellendülés a spanyolországi és portugáliai zsidók kiűzetése után, a XV. század végén kezdődött, amikor ezrek települtek át a soknemzetiségű városba. Ladino becenevét a neves zsidó intézmények, kiemelkedő rabbik és prosperáló közösségi élet miatt érdemelte ki a város. Szaloniki – mely manapság már csak egy apró zsidó közösség otthona – Thesszaloniki néven Görögország második legnépesebb települése. 1917-ben óriási tűzvész pusztított a városban, mely elsősorban a zsidók által lakott városrészeket érintette. A második világháború előtt több mint 30 zsinagóga működött a városban, a közösség pedig 75 000 tagot számlált. A zsidó napilapokat ladinóul, franciául és görögül adták ki. Az 1941-es német megszálláskor 12 ezer zsidónak sikerült a Szentföldre hajóznia, a hátramaradtakat azonban deportálták. 48 ezeren vesztek oda a haláltáborokban, és a háború után már csak kétezren tértek vissza a városba.
Fotó: Pixabay
#2. Melyik városban alapították meg az első gettót?
A velencei gettót 1516. március 29-én hozta létre Leonardo Loredan dózse. A terület így a nyugati világ első olyan lakónegyedévé vált, amelybe vallási különbözőségük miatt kényszerítették a lakóit. Maga a gettó név is a velencei dialektusból ered, és a környéken korábban működő öntödére utal. A gettó a XVII. században élte fénykorát. Akkor még 5000 lakosa volt, akik Németországból, Spanyolországból, Franciaországból, Itália más vidékeiről és az Oszmán Birodalom területéről érkeztek. Minden közösség saját zsinagógát működtetett, de egyébként egymásra voltak utalva a szűk, túlzsúfolt városnegyedben. Az összezártság sok nehézséggel járt, azonban lehetőséget teremtett a különböző kultúrák egyedülálló találkozására.
Fotó: Pixabay
#3. Melyik szentföldi településen állt a leghosszabb ideig az egyiptomi kivonulás után épített sivatagi szentély, a Miskán?
„Egybegyűlt Izrael fiainak egész községe Silóba, és odahelyezték a találkozás sátorát; az ország meghódítva volt részükre” – találjuk Jehosuá könyvében (18:1.).
A Miskán összesen 369 éven keresztül állt e helyen, s így Siló vált a bírák korában laza törzsszövetségként fennálló Izrael nem hivatalos fővárosává, hiszen itt őrizték a frigyládát, itt végezték el a legfontosabb vallási szertartásokat és itt gyűlt össze Izrael egész népe a zarándokünnepek idején. A hosszú pihenő miatt kőfalakat emeltek, és arra helyezték a Hajlék szövetből készült oldalait. Mintegy negyven évvel ezelőtt Siló modern izraeli faluként született újjá, közvetlenül a történelmi helyszín, Tel Siló mellett. Pontos elhelyezkedését így határozza meg a Bírák könyve (21:19.):
És mondták: Íme, évről-évre, az Örökkévaló ünnepe van Silóban, mely Bét-Éltől északra van napkeletre azon országúttól, mely fölmegy Bét-Éltől Sechembe és délre Levonától.
Ha a térképre tekintünk, Silót Jeruzsálemtől 45 km-re északra találjuk, Efrájim zöldellő hegyei között. A mintegy négyezer főnek otthont adó, vallásos település az egyik legősibb szentföldi vándorút, az Izrael középső területén húzódó hegyvidéket átszelő Derech Háávot (az ősatyák útja) nyomvonalát követő 60-as főút mellett fekszik. Siló központi zsinagógáját az egykori Hajlékhoz hasonló formában építették fel és berendezési tárgyai is e stílusban készültek. A község mellett fekvő Tel Silóban látványos régészeti parkot hoztak létre, ahol megtekinthető a Miskán eredeti helyszíne.
Fotó: Pixabay
#4. Melyik Izraelen kívül fekvő városban a legmagasabb a zsidók aránya a lakosságon belül?
Kanada Quebec tartományában fekszik a Montreal által körbevett kisváros, Hampstead, ahol a zsidók a lakosság háromnegyedét teszik ki.
Fotó: Eiffel tower photo created by vwalakte – www.freepik.com
#5. Melyik európai városban élt a legtöbb zsidó a holokauszt előtt?
Varsóban 350 000 zsidó élt a holokauszt előtt és a város népességének 30%-át tették ki. Abban az időben csak New Yorknak volt több zsidó lakosa. A gettóban uralkodó embertelen állapotok, a deportálások majd a gettólázadást követő megtorlás során szinte a teljes közösség megsemmisült. A felszabadulást már csak 11 500 zsidó élte meg a városban.
#6. Melyik angliai városra mondtak ki átkot rabbik és tiltották meg, hogy valaha zsidók telepedjenek le benne újra?
1190-ben, York városában a húsvétra készülődő, feltüzelt tömeg a zsidókra támadt. A vallásos felindulás mellett a zsidóknál felgyűlt adósságaik eltörlésének lehetősége is tüzelte az indulatokat. A feudális rendszeren kívül eső, közvetlenül a király alá tartozó zsidók a vártoronyban kerestek menedéket. Amikor a csőcselék megostromolta a tornyot, a bent rekedt zsidók az öngyilkosságot választották, mert nem akarták, hogy erőszakkal megkereszteljék vagy legyilkolják őket. Mintegy 150 embert veszett oda. Egy legenda szerint egy zsidó vallási bíróság átokkal sújtotta a várost és megtiltotta, hogy ismét zsidó közösség alapítsanak benne.
Fotó: Pixabay
#7. Melyik városban gyújtják meg a szombati gyertyákat 40 perccel a naplemente előtt a szokásos 18 perc helyett?
A sábát a péntek esti naplementével veszi kezdetét. Amiatt, mert szokás “hozzáadni a hétköznapiból a szenthez”, továbbá hogy kiküszöböljék a szombatszegés lehetőségét, a gyertyákat korábban, általában a naplemente előtt 18 perccel lobbantják fel. Ez az időpont szerepel a zsidó naptárakban is. Jeruzsálemben, a szent városban azonban 40 perccel a naplemente előtt fogadják a szombatot. Ez a szokás olyan más településeken is, melyet Jeruzsálemből érkezett zsidók alapítottak, pl. Petách Tikvában.
Fotó: Pixabay
#8. Melyik az egyetlen, ma Oroszországhoz tartozó város, melyet már a Talmud is említ?
Az Oroszország déli részén, a kazah határnál fekvő Asztrahánt a Babilóniai Talmud Bécá traktátusa említi (39/a), amikor az onnan származó sót (melách isztrokánit) a szodomai sóval állítja szembe, mert míg a Holt-tenger nyugati partjáról származó só olyan durva, hogy nehezen dolgozható el a tésztában, addig az asztrahánival nincs ilyen probléma.
Fotó: Pixabay
#9. Melyik város érdemelte ki a “Litvánia Jeruzsáleme” elnevezést?
A holokauszt előtt Vilnius (jiddisül Vilna) volt a zsidó élet és a tóratanulás egyik legfontosabb központja Európában. A háború előtt a város lakosságának 45%-a, mintegy százezer ember tartozott a zsidó közösséghez és 110 zsinagóga, valamint tíz jesiva működött. A város leghíresebb rabbija a Vilnai Gáonként emlegetett Elijáhu Kramer rabbi (1720-1797) volt, de számtalan más tóratudós is e városból származott. A német csapatok 1941-ben szállták meg Litvániát és a helyi lakosság aktív közreműködésével szinte a teljes közösséget kiirtották. Manapság a zsidók a vilniusi lakosságnak csupán 0.12%-át teszik ki.
Fotó: wikimedia
#10. Melyik városban élte reneszánszát a zsidó misztika, a Kabala a XVI. században?
Az 1500-a években az Izrael északi részén, 900 méter magasan fekvő Cfátban gyűltek össze a Kabala legnagyobb bölcsei. Élükön a Szent Ári, Jicchák Luria Askenázi rabbi állt (1533-1572), akinek hatására a misztikus tanok tanulmányozása széles körben elterjedt az egész zsidó világban. A felvirágzó városban sok Spanyolországból és Portugáliából elűzött zsidó talált menedéket. A század végére már 7000 zsidó élt a Cfáton, és számos tanház, valamint 32 zsinagóga működött, melyekből néhány a mai napig áll.
#11. Melyik magyarországi vidéki városban avattak utoljára vadonatúj zsinagógát?
A Szarvas közelében működő zsidó ifjúsági tábor területén 1998-ban épült fel a Bét Dávid nevű, vörös téglából készült, nyolcszög alakú, színes üvegablakokkal díszített zsinagóga. Tóratekercse a legendás táborvezető, Jicchák Roth (Jickó) emlékét őrzi. A tóraavatásra 2011 nyarán került sor.
Jó szórakózást kívánunk!
Borítókép: Pixabay