Íme, kilenc tény a kanadai zsidóságról:

1. A közösség kezdete

Az első zsidók a XVIII. században érkeztek Kanadába, mert korábban a terület francia urai kizárólag katolikusokat engedtek be az országba. Kivételek persze akadtak: egy zsidó lány, Esther Brandeau katolikus fiúnak álcázva magát felcsapott matróznak és 1738-ban New France-ba érkezett. Hamarosan kiderült azonban valódi származása. Megpróbálták rávenni a kikeresztelkedésre, erre azonban nem volt hajlandó, így visszatoloncolták Franciaországba. Nem sokkal később, a brit erők előretörésével sok zsidó kereskedő és katona érkezett Kanadába, elsősorban szfárádiak. Ők alapították meg 1768-ban a mai napig működő Spanyol és Portugál Zsinagógát Montrealban.

Spanyol és Portugál Zsinagóga, Montreal (Forrás: Facebook)

2. A jelenlegi helyzet

Manapság több mint 400 ezer zsidó él Kanadában, ez tehát a világ negyedik legnagyobb zsidó közössége Izrael, az Egyesült Államok és Franciaország után. A zsidók 26%-a a konzervatív, 17%-a az ortodox, 16%-a a reform irányzatba sorolja magát, 29% pedig „csak zsidó”-ként utal identitására.

Az ortodox zsidók aránya folyamatosan növekszik, a vegyesházasságok aránya pedig alacsonyabb, mint a diaszpóra átlaga. A kanadai zsidók 77%-a zsidó házastársat választ magának.

3. A nagy bevándorlás

A legtöbb kanadai zsidó őse 1880 és 1918 között érkezett az országba. A zsidóüldözések és az I. világháború nyomorúsága miatt közép- és kelet-európai zsidók milliói hagyták el ebben az időben Európát, s közülük sokan Kanadában kezdtek új életet. A holokauszt után szintén jelentős bevándorlási hullám vette kezdetét, melynek során 40 ezer zsidó érkezett Kanadába.

Zsidó bevándorlók az 1920-as években, Ontarioi Zsidó Archívum

4. A jiddis volt a harmadik legelterjedtebb nyelv Montrealban

A sok kelet-európai bevándorló új hazájában is a jiddist beszélte, így hamarosan a jiddis lett Montrealban az angol és a francia után a harmadik nyelv, melyet a legtöbben beszéltek. Sokáig jiddis nyelvű napilapot is adtak ki Keneder Adler (Kanadai Sas) címmel.

5. Mezőgazdasági kolóniák

A nagy számban beáramló, nincstelen menekültek megsegítésére zsidó pénzemberek mezőgazdasági kolóniákat alapítottak Saskatchewan kietlen pusztáin. A zsidó földművesek első nemzedékének gyermekei azonban továbbálltak, így ma már csak kevés nyomát lehet fellelni az egykori zsidó kolóniáknak.

6. A jesivák

Kanada első jesiváját, azaz magas szintű vallási képzést nyújtó intézményét 1941-ben alapították. Az első hallgatók és oktatók a lengyelországi Otwock lubavicsi jesivájából érkeztek, Vilnius, Japán és Kína érintésével, a Jád Vásem által a Világ Igaza díjjal kitüntetett japán diplomata, Chiune Sugihara segítségével. A hatodik lubavicsi rebbe, Joszef Jicchák Schneerson rabbi (1880-1950) tanácsára Rabbinical College of Canada néven jesivát alapítottak Montrealban. Később vallásos lányiskolát is létrehoztak, mely a Beth Rivkah nevet kapta. Napjainkban már számtalan jesiva működik a kanadai nagyvárosokban.

Rabbinical College of Canada

7. Toronto, az új központ

A XX. század végén Toronto vált a kanadai zsidó élet központjává, miután a Quebec elszakadását követelő francia szeparatista mozgalom jelentősen megerősödött. Mivel a zsidók szinte teljes egészében az angolul beszélő közösséghez tartoznak, így sokan jobbnak látták, hogy Montrealból Torontóba, Winnipegbe vagy akár a nyugati parton fekvő Vancouverbe költözzenek. A korábban 70 ezer zsidó lakossal bíró Torontóban ma 200 ezer zsidó él.

8. Marokkói bevándorlás

Míg az angol anyanyelvű zsidók a francia szeparatizmus erősödése miatt fokozatosan elhagyták Montrealt, addig a francia anyanyelvű marokkói zsidók egyre nagyobb számban érkeztek a városba. Mára számos zsinagógát és iskolát működtetnek és több Chábád-központ is segíti a vallási élet virágzását. A nyelvi különbségek csak az idősebb nemzedék számára jelenthetnek problémákat, gyermekeik már egyaránt jól beszélik mind a franciát, mind az angolt. Montreal emellett vonzó célpont a növekvő antiszemitizmus miatt Franciaországból és Belgiumból kivándorló zsidók számára is.

Marokkói zsidó bevándorlók Kanadában a ’70-es években (forrás: Moroccanjews.org)

9. A kanadai Chábád

Kanadában napjainkban már közel 300 lubavicsi küldött család szolgálja a zsidó közösségeket a hatalmas ország nyolc tartományában. A helyiek és a turisták a következő államokban kaphatnak segítséget a Chábád-központokban: Alberta, British Columbia, Manitoba, Newfoundland, Nova Scotia, Ontario, Quebec és Saskatchewan.

Új generáció a vancouveri zsidó közösségben (forrás: Chabad.org)

Nyitókép: Erzsébet királynő a kanadai Chábád képviselőivel találkozik (forrás: Lubavitch.com)