Miközben sokáig csupán eszközként tekintettünk a mesterséges intelligenciára, mára már nemcsak a mindennapjainkat formálja, hanem észrevétlenül a gondolkodásunkba, érzelmeinkbe és önképünkbe is beépült. De vajon visszafordíthatatlan ez a folyamat?
Az emberi lélek és a mesterséges intelligencia találkozása ma már nem filozófiai játék, hanem mindennapi tapasztalat. Hogyan lehetséges, hogy egy ember alkotta, algoritmusokra épülő rendszer hatással van arra, ahogyan érzünk, gondolkodunk és kapcsolatokat építünk? Vajon valóban „élettelen” marad-e az AI, ha közben egyre mélyebben tükrözi vissza az emberi működést?
Ezekre a kérdésekre keresték a választ az Óbudai Zsinagógában megrendezett TalkSlo esten, ahol Köves Slomó vezető rabbi a Tóra nézőpontjából, míg vendége, dr. Buda László az emberi psziché felől közelítette meg a témát.
„Amikor az ember elakadva érzi magát az életében, és valami azt súgja neki, hogy ezzel most nem fog egyedül boldogulni, ebből a gödörből nem húzhatja ki magát a saját hajánál fogva, akkor elismeri, hogy kicsit olyanná vált, mint egy gyermek” – fogalmazott dr. Buda László. Mint mondta, ilyenkor mindenkinek szüksége van egy biztonságos térre, ahol látják, értik és elfogadják őt – ahol nem irányítani akarják, hanem új lehetőségeket mutatnak számára.
A SzomatoDráma és az Ultrarövid Terápia módszereinek megalkotója, többek között a „Mit üzen a tested?” és a „Mit üzen az életed?” című könyvek szerzője így írta le saját terápiás szemléletének alapját.
TalkSlo az Óbudai zsinagógában
A TalkSlo beszélgetéssorozat legutóbbi alkalmán Köves Slomó látta vendégül a szakembert az Óbudai Zsinagóga zsúfolásig megtelt kidustermében.
A beszélgetés során dr. Buda László elmondta, hogy ma már elsősorban módszertani fejlesztéssel és oktatással foglalkozik, terápiás praxisát háttérbe szorította. Hozzátette, hogy az európai lakosság mintegy egyharmada érzi magát lelkileg jól, egyharmada küzd különböző problémákkal, míg a többiek valahol a kettő között helyezkednek el – és közülük is csak kevesen kérnek szakmai segítséget.
Egy különleges esetet is felidézett: egy idős nő a terápiás ülés során teljesen rendezett módon számolt be életéről, majd váratlanul megkérdezte, hol van. Mivel ez a jelenség túlmutatott az általa alkalmazott módszer keretein, más szakemberhez irányította. Mint hangsúlyozta, céljuk, hogy ahol lehet, elkerüljék a gyógyszeres kezelést.
Bekúszott az életünkbe a mesterséges intelligencia
Felmerült az a kérdés is, hogy vajon napjainkban több-e a lelki probléma, mint korábban. A pszichiáter szerint a technológiai fejlődés és a társadalmi kapcsolatok átalakulása egyaránt szerepet játszik ebben. „Az érzelmi életünk kőkorszaki, az intézményrendszerünk középkori, a technológia pedig szinte istenszerű” – fogalmazott, rámutatva a különböző fejlődési szintek közötti feszültségre.
Egy hét éves kisfiú megfigyelését idézve – „az a baj, hogy elhiszik, amit gondolnak” – arra hívta fel a figyelmet, hogy nem ideális teljesen azonosulni a saját gondolatainkkal és személyiségünkkel. Sokkal fontosabb, hogy képesek legyünk rálátni önmagunkra.
Ehhez kapcsolódva Köves Slomó megjegyezte: a haszid gondolkodás szerint az emberi lélek több rétegből áll, és a személyiség csak egy ezek közül. A valódi szabadság ott kezdődik, amikor az ember felismeri ezt a különbséget.
Dr. Buda László arról is beszélt, hogy a modern idegtudomány szerint a lelki egyensúlyhoz szükség van a „céltalan” időre is – amikor az ember nem teljesít, nem fogyaszt, egyszerűen csak jelen van. Saját példáján keresztül mutatta be: időnként szándékosan bolyong a városban, hogy kiszakadjon a túlszervezett mindennapokból.
S lassacskán le is tellett a beszélgetésre szánt idő, anélkül, hogy a pszichiáter a mesterséges intelligencia, s terápiás módszere közötti kapcsolat szóba került volna. Ezért Köves Slomó azt javasolta, hogy egy újabb közös TalkSloban kerüljön csak ez a terítékre.
További programokat a zsidoprogramok.hu oldalon talál.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.