A lefekvés, vagy elalvás nemcsak egy pihenési forma, hanem a zsidó spiritualitás része is. A nap méltó lezárása, és egy új nap tiszta kezdete.

A zsidóságban az istenszolgálat nem reggel kezdődik, hanem azzal, hogyan hajtjuk álomra a fejünket. Ahogy a nap vége, úgy az éjszaka is szent, és a pihenés pillanata egy olyan kapu, amelyen keresztül lelkünk visszatér a Teremtőhöz. Az este mondott Smá olyan spirituális híd, amely segít leválni a napi zajról, és a lélek nyugalmát előkészíti az éjszakára.

A kabbalisztikus tanítások szerint már az is számít, hogy hol és milyen állapotban alszunk el. Bölcseink úgy tartják, hogy az ágy közelében kell mondani a lefekvés előtti imát, teljes fókuszban, lehetőleg állva vagy ülve, nem hanyatt vagy hason fekve, hiszen ezek a testhelyzetek spirituálisan zártabbak. A hagyomány azt is ajánlja, hogy ne egyedül aludjunk sötét szobában, és ha ez elkerülhetetlen, legalább némi fény világítson.

A zsidó ima ereje

Az esti Smá ima nem csupán az esti ima megismétlése. Ez egy tudatos aktus: a nap átgondolása, a sérelmek elengedése, a megbocsátás kimondása másoknak és önmagunknak is. Ezzel együtt pedig egy belső leltár is, amely felkészít arra, hogy a következő napot tisztábban, rendezettebben kezdjük.

A Hamapil áldás a pihenés megszentelése. Olyan, mint egy záróáldás a nap végén, amelyben hálát adunk Istennek az alvás ajándékáért. Ez az áldás lehetőség szerint közvetlenül elalvás előtt hangzik el, már az ágyban fekve, pizsamában, csendben és teljes odaadással. Ha attól tartunk, hogy elalvás előtt még elkalandozunk, akkor jobb korábban elmondani, de mindenképpen őszinte szándékkal.

A hagyomány szerint, ha már elmondtuk a Hamapil áldást, lehetőség szerint ne beszéljünk, ne együnk, és ne kezdjünk világi tevékenységbe. Ha azonban valami fontos, például egy micva teljesítése vagy szülői kérés teszi szükségessé, akkor megszeghető ez a csend. Nem számít felesleges áldásnak, ha végül nem alszunk el azonnal.

Nem mindegy, hogyan fekszik

a woman laying in bed with a blue comforter

A testhelyzet is számít. Az ideális az oldalfekvés, kezdetben a bal oldalra, majd éjszaka a jobb oldalra fordulva. Ez a test-lélek energetikai egyensúlyát segíti elő, ahogyan azt a Rámbám is tanította. Nem ajánlott hason vagy hanyatt aludni, mivel ezek a pózok megzavarják a spirituális áramlást.

Azok, akik mélyebben szeretnének kapcsolódni az éjszaka védelméhez, gyakran elmondják a 91. zsoltárt is, amely az ősi idők óta a védelem zsoltára. Ez a fejezet különösen ajánlott, ha nyugtalanul alszunk vagy aggódunk a nap eseményei miatt.

Egyesek éjjel is viselik a ciceszt, különösen a Chábád-hagyományban, mivel ez is spirituális védelmet nyújt. A ruházatnak tisztának kell lennie, akár hálóruha, akár a nappali viselet. A test megtisztítása is része az esti rituálénak, de a lélek „megmosása”, azaz az ima és az önvizsgálat még fontosabb.

És végül: ne feledjük, hogy a gondolataink, amikkel elalszunk, meghatározzák nemcsak az álmunkat, hanem a következő napunk lelkületét is. Ha megtöltjük fejünket a Tóra szavaival, megbocsátással és hálaérzettel, akkor nemcsak nyugodtabban alszunk, de tisztábban is ébredünk.

Így válik az alvás nem egyszerű pihenéssé, hanem egy újabb lehetőséggé, hogy közelebb kerüljünk az Örökkévalóhoz. Mert a zsidó élet minden pillanata, még az elalvás is lehet micva, ha tudatosan éljük meg.

Forrás: Chabad.org

Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.