Minden gyermek születése egy új világ megteremtése, ezért bátorítja a zsidó hagyomány a nagy családokat.
Kevés döntés mérhető az életben ahhoz, mint amikor egy házaspár újabb gyermek vállalásáról határoz. A zsidó hagyomány nyíltan bátorítja a gyermekvállalást, így nem is csoda, hogy a vallásos zsidó családoknál valóban sok gyermeket születik.
Érdekes módon a Tóra előírása szerint egy zsidó pár elvileg akkor is teljesíti a „szaporodjatok és sokasodjatok” micváját, ha egy fiút és egy lányt nevelnek fel. Ez a minimum, hiszen így biztosított az emberi élet fennmaradása. Mégis, ha csak két gyermekről van szó, az messze nem hasonlít egy tipikus ortodox családra. A hagyomány ugyanis arra tanít, hogy ameddig csak lehetséges, törekedjünk újabb és újabb életeket a világra hozni.
De miért? Mi áll emögött? A gyerekek szeretete? A holokauszt utáni újjáépítés vágya? Vagy a kedvezmények?
Egy új lélek, új világot teremt
A válasz mélyebb, és a zsidó gondolkodás alapjaihoz vezet. Maimonidész (Rámbám) így fogalmaz:
„Még ha valaki teljesítette is a szaporodás parancsát, rabbik által elrendelt kötelessége nem abbahagyni a gyermekvállalást mindaddig, amíg képes rá, mert aki egy új lelket ad a zsidó néphez, az úgy számít, mintha egy egész világot épített volna.”
Egy egész világ. Mit jelent ez?
Egy gyermek felnevelése óriási felelősség. A szülő időt, energiát és anyagiakat áldoz rá, így felmerülhet a kérdés: „megéri?” A Tóra válasza egyértelmű. Minden egyes gyermek végtelen értékű, hiszen az ő létezése nélkül a világ nem lenne teljes.
Isten végső célja
A teremtés célja nem a spirituális világokban teljesedik ki, hanem itt, a fizikai világban. Isten itt akar „otthon lenni”, velünk, emberekkel. Mi pedig tóratanulással és micvák teljesítésével szenteljük meg a világot, mígnem eljön a Messiás kora, amikor a világ végleg beteljesedik.
Ehhez azonban minden egyes lélekre szükség van. Senki sem helyettesíthető, és a végső megváltás csak akkor jöhet el, ha minden lélek megszületett, és elvégezhette küldetését a földön. Ezért mondja a hagyomány, hogy minden új élet „egy egész világ” születése.
A zsidó nép Isten kincse
Azonban a gyermekek értéke nem csak a küldetésükben rejlik. A Tóra tanítása szerint minden ember „Isten képmására” teremtetett, azaz van benne valami isteni a létezése legmélyén. Ezért szent és felcserélhetetlen az emberi élet.
Amikor a zsidó nép kivonult Egyiptomból, Isten „drága kincsének” nevezte őket. Rási, a nagy magyarázó szerint ez a kincs olyan, mint a király legértékesebb gyémántjai, amelyeket nem közszemlére tesznek, hanem rejtekben őriznek. Nem funkciójuk van, hanem önmagukban értékesek. Így tekint ránk Isten is. Nem csupán eszközei vagyunk céljai megvalósításának, hanem maguk a cél vagyunk.
Innen nézve a gyermek születése, a teremtés végső céljának megvalósulása.
Felelősség és bölcsesség
Természetesen a háláchá figyelembe veszi a szülők egészségi állapotát és a család lehetőségeit. A testi-lelki jólét, valamint a meglévő gyermekekről való megfelelő gondoskodás elsőbbséget élvez. Ezért a hagyomány szerint a pároknak érdemes rendszeresen egyeztetniük egy rabbival, aki ismeri őket, és a zsidó törvényekben jártas.
Mindezek mellett a zsidóság alapvető szemlélete világos marad. A gyermekáldás a szabály, a kivétel pedig csak ideiglenes és indokolt. Hiszen „aki egy új lelket ad a zsidó néphez, az úgy számít, mintha egy egész világot épített volna”.
Forrás: chabad.org
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.