A Múzeumok Éjszakáján zsúfolásig megtelt a keszthelyi zsinagóga, ahol a látogatók a zsidó vallásról és személyes történetekről is hallhattak.
A Múzeumok Éjszakáján idén is megnyitotta kapuit a keszthelyi zsinagóga és a mellette található Biblia-kert. A program iránt az ország számos pontjáról érkeztek érdeklődők, akik számos kérdést tettek fel a mai zsidó életről. dr. Gürtler Katalin régész mesélt a hétvége legemlékezetesebb pillanatairól.
Hogyan kapcsolódott a keszthelyi zsinagóga az idei Múzeumok Éjszakájához?
Keszthely városa idén is felkért bennünket, hogy csatlakozzunk a Múzeumok Éjszakája programsorozathoz. Ez már közel húsz éve a város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye, amelynek idén is részese lehetett a zsinagóga.
Külön érdekesség volt, hogy ezúttal két zsidó vonatkozású helyszín is várta a látogatókat: Simoni Böske, az első magyar Miss Európa szülőháza, valamint a keszthelyi zsinagóga és a Biblia-kert.
Milyen volt az érdeklődés?
Már a nyitás pillanatában érkeztek látogatók, az első csoport közel tízfős volt. Rejtő Gábor, a hitközség elnöke, felesége és én vezettük körbe az érdeklődőket. Bemutattuk a zsinagógát, beszéltünk a helyi zsidó közösség történetéről, majd a Biblia-kertet is megtekintettük.
Ami igazán örömteli volt, hogy a látogatók nemcsak az épület történetére voltak kíváncsiak. Rengeteg személyes kérdést kaptunk arról, mit jelent ma zsidónak lenni, hogyan élünk, mit jelent a kóser étkezés vagy éppen a szombat megtartása.
Sokan említették azt is, hogy rendszeresen hallgatják Köves Slomó, Oberlander Báruch vagy Megyeri Jonatán előadásait, sőt volt, aki Tzivia rebecen videóit is követte. Jó érzés volt látni, hogy sokan már nyitottan, előzetes ismeretekkel érkeztek.
Honnan érkeztek a vendégek?
Az ország szinte minden részéről. Jöttek Nyíregyházáról, Kazincbarcikáról, Szegedről, Budapestről, a Balaton déli partjáról, Zalaegerszegről, de érkeztek vendégek Szlovákiából is. Természetesen sok keszthelyi is ellátogatott hozzánk.
A programsorozat egyik különlegessége éppen az volt, hogy olyan helyszíneket lehetett bejárni, amelyek egyébként nem látogathatók a hétköznapok során.
Volt olyan találkozás, amely különösen megérintette?
Kettő is.
Az egyik egy roma család látogatása volt. Miután megkértem a családfőt, hogy vegye fel a kipát, beszélgetni kezdtünk, és az idős hölgy elmesélte, hogy a nagypapáját a keszthelyi zsidókkal együtt deportálták koncentrációs táborba. Cimbalmos volt, ezért a táborban is zenélnie kellett. Nagy szeretettel beszélt a keszthelyi zsidó közösségről, és azért szerette volna látni a zsinagógát, hogy családja múltja előtt is tisztelegjen.
A másik megható történet egy fiatal házaspárhoz kapcsolódik, akik kisfiukkal érkeztek. A férj nemrég tudta meg, hogy zsidó felmenői vannak, ezért szerette volna személyesen is felkeresni a keszthelyi zsinagógát. Jó volt látni, hogy sokan saját családtörténetükön keresztül kezdenek érdeklődni a zsidóság iránt.
A programok a Múzeumok Éjszakájával véget is értek?
Éppen ellenkezőleg. Másnap a Bethlen Gábor Nyugdíjas Klub Népek Tánca csoportjának felkérésére a Pető-udvarban hórabemutatót szerveztünk.
A tánccsoport kifejezetten erre az alkalomra tanulta meg az izraeli hórákat. Az önkormányzat támogatásával valósult meg a program, az időjárás is kegyes volt hozzánk, így a félórás bemutató végére már a közönségből is sokan bekapcsolódtak a táncba. Nagyon jó hangulatú közösségi élmény lett belőle.
Milyen visszajelzéseket kaptak a látogatóktól?
A leggyakoribb kérdés az volt, hogy mikor lehet megtekinteni a zsidó temetőt.
Éppen ezért a következő Keszthelyi zsinagóga-délután egyik központi programja a zsidó temető bemutatása lesz. A temető folyamatos gondozás alatt áll, így méltó körülmények között fogadhatjuk majd az érdeklődőket.
Mit üzennek ezek a tapasztalatok?
Számomra azt, hogy az embereket valóban érdekli a zsidóság. Nyitottak a párbeszédre, kérdeznek, meg szeretnék ismerni hagyományainkat és történelmünket. Jó volt ezt megtapasztalni.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.