Bemutatkozik a Keszthelyi Zsidó Hitközség 1. rész

Most, hogy itt a nyár és végre beköszöntött a meleg idő is, sokan a Balaton felé vesszük az irányt. Messzinek tűnik, de autóval alig két óra és vonattal sem sokkal több Keszthely városa, ahol a vízpart mellett a kultúráról sem kell lemondanunk, sőt még a zsidó vallás gyakorlásáról sem. Keszthelyen az EMIH égisze alatt működik az ország egyik legrégebbi zsidó hitközsége, melynek közel 300 évét két cikkben mutatjuk be.

Keszthelyi zsinagóga (forrás: magyarzsido.com)

A keszthelyi zsidó hitközség kezdetei

Keszthely első zsidó lakosát, név szerint Ábrahám Salamont egy 1699-es feljegyzés említi, mint árendást. Ábrahám Esterházy József gróftól a helyi mészárszéket vette bérbe. A feljegyzésből arra következtethetünk, hogy a környéken már a 17. század végén előfordultak zsidók, viszont nagyobb számban csak a következő évtizedekben jelentek meg. 1760-ban már rabbi és sakter működött a városban, a hitközséget pedig hivatalosan 1766-ban alapították meg.

Az első zsinagóga, valamint a mellette álló rabbilakás 1780 körül épült a korábbi imaház helyén. Az építkezést maga Festetics gróf kezdeményezte, aki Hofstädter Kristóf uradalmi építészét bízta meg a tervek elkészítésével, aki egyebek mellett a család kastélyát is megálmodta.

Goldmark Károly időskori fotója

Két világhír bölcsője

A zsinagóga és maga zsidó fertály egy árkádos, L-alakú épület, az úgynevezett Pethő-, vagy Goldmark-ház udvarán keresztül közelíthető meg. Az épület hátsó traktusában született Goldmark Károly (1830-1915) később világhírűvé vált zeneszerző, aki az 1875-ben bemutatott Sába királynője című operájával vált ismertté. A zeneszerző apja Goldmark Szimhá Ruben (1798-1868) keszthelyi kántor volt, akit akkor az ország legjobb kántorának tartottak; Katz Menachem (1800?-1891) híres németkeresztúri rabbi például azt mondta róla, hogy „hangja kellemes, olyan mint a hárfa és a fuvola, úgyszólván nincs hozzá fogható az egész országban.” 1910-ben, mikor Goldmark Károly a 80. születésnapját ünnepelte, a városvezetés egy népünnepély keretében avatta fel Lukácsy Lajos (1876-1927) szobrász Goldmarkról készült reliefjét a zeneszerző szülőházán, mely azóta is látható. Goldmark emlékét a reliefje mellett utcanév és a művelődési központ neve is őrzi Keszthelyen.

A város egy másik világhírű szülöttje Schwarz Dávid (1850-1897) az alumíniumborítású merev rendszerű léghajó feltalálója. Schwartz szerencsétlenségére a találmányának első próbarepülése előtt pár hónappal elhalálozott, így a hibákat már nem ő, hanem Zeppelin gróf javította ki 1900-ban, ezért sajnos neve is kevésbé lett ismert. Emlékét ma utcanév őrzi Keszthelyen; 1970-ben, Schwarz születésének 120. évfordulójára a szülőházán emléktáblát helyezett el a városi tanács – miután az épületet elbontották, a táblát a művelődési központba vitték át.

Schwarz-féle léghajó

A hitközség intézményei és Keszthely főrabbija

1850-ben a hitközség telkével szomszédos házat megvásárolták a zsidó iskola részére, mely csak rövid ideig, 1870-ig működött, mivel akkor a városvezetés egy közös elemi iskola felállítását határozta el, így lett az addigi zsidó iskolából a leány elemi és az addigi katolikus iskolából pedig a fiú elemi.

Az öreg fűzfa árnyékában megbújó újabb zsinagógát 1852-ben építették fel klasszicista stílusban, mely végül 1894-ben nyerte el mostani formáját, ekkor helyezték át a bimát középről a frigyszekrény elé és ekkor bővítették a karzatot U-alakúra.

1871-ben a hitközség még saját kórházat is nyitott, ahol vallási felekezettől függetlenül ápoltak betegeket. A kórház felállítását Weltner Majer (1824-1867) nagyvonalú adománya tette lehetővé.

Az egyre gyarapodó és polgárosodó keszthelyi zsidók lelki pásztora 1897-től dr. Büchler Sándor (1870–1944) tudós rabbi, későbbi főrabbi volt. Büchler egyetemi magántanárként is működött és termékeny író volt: két tucat publikációja közül a legkiemelkedőbbek a zsidóság európai és magyarországi történelmével foglalkozók (például A zsidók története Budapesten, 1901), de munkatársa volt a Jewish Encyclopediának is.

Büchler Sándor főrabbi a keszthelyi zsinagógában (forrás: magyarzsido.com)

Keszthely csillaga felragyog

A két világháború között Keszthelyre figyelt a világ, hiszen Simon Böske (1909-1970), dr. Simon Sándor (1869-1944) járási tiszti főorvos, a város egyik virilisének leánya 1925-ben a Korzó Szépe majd Balaton Tündére lett, 1929-ben pedig elnyerte a Miss Hungária, majd a Miss Európa címet. A fiatal Simon lánynak bár amerikai színészi karriert is ajánlottak, ő mégis a hazatérés mellett döntött, dacolva azzal, hogy itthon több irigye is „Miss Palesztínának” csúfolta, utalva ezzel zsidó származására.

Simon Böske, mint Miss Hungária

Folytatás következik.