A Tóra egyik legismertebb története ma is időszerű választ ad arra, hogyan küzdhetjük le a bennünk és körülöttünk lévő „mérgeket”.
Sokszor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a környezetünk határozza meg, hogyan érezzük magunkat. Ha rossz emberek vesznek körül, ha nehézségek érnek vagy igazságtalanságot tapasztalunk, könnyen arra jutunk, hogy ezek miatt lettünk olyanok, amilyenek vagyunk. A Tóra azonban egészen más szemszögből közelíti meg ezt a kérdést.
A Tóra egyik különleges története arra tanít, hogy a kép ennél összetettebb
Amikor a zsidó nép a pusztában vándorolt, egy idő után ismét panaszkodni kezdtek Mózes és az Örökkévaló ellen. Elegük lett a nélkülözésből, és hálátlanságuk miatt mérges kígyók jelentek meg a táborban. Sokan meghaltak a marásuk következtében.
Miután a nép megbánta viselkedését, Mózes az Örökkévaló utasítására egy rézkígyót készített, és egy rúdra helyezte. Akit megmart egy kígyó, és feltekintett rá, életben maradt.
Első látásra úgy tűnhet, mintha maga a rézkígyó rendelkezett volna valamilyen csodás gyógyító erővel. A zsidó hagyomány azonban egészen másként magyarázza a történetet.
A Talmud felteszi a kérdést, vajon egy kígyó képes életet adni vagy életet elvenni? A válasz egyértelmű, nem. A gyógyulást az hozta el, hogy az emberek a rézkígyóra tekintve az ég felé emelték a szemüket, szívüket pedig az Örökkévaló felé fordították. A változás nem a tárgyban, hanem bennük ment végbe.
A haszid tanítás szerint a külső „kígyók” sokszor a bennünk élő „kígyóra” is emlékeztetnek. A panaszkodás, a hálátlanság, a harag vagy az önzés olyan belső tulajdonságok, amelyek megmérgezhetik az ember életét. Amíg ezek uralkodnak rajtunk, addig könnyen úgy érezzük, hogy az egész világ ellenünk van.
Ugyanezt az üzenetet fedezik fel a bölcsek József történetében is. Amikor testvérei a kútba dobták, a Tóra megjegyzi, hogy nem volt benne víz. A bölcsek hozzáteszik, hogy bár víz ugyan nem volt, kígyók és skorpiók viszont igen. József mégsem sérült meg. A magyarázat szerint az ember, aki uralkodik ösztönein és hű marad az Örökkévalóhoz, nem válik a „mérgező” erők áldozatává.
A haszid gondolkodás a kígyó és a skorpió mérgét jelképként is értelmezi. Az egyik a „forró méreg”, a hiúság, a sértődékenység, a mások elismerése utáni olthatatlan vágy. A másik a „hideg méreg”, a közöny, a lelki fásultság és az a hozzáállás, amikor az ember már nem akar fejlődni. Mindkettő romboló, még ha egészen más formában is jelenik meg.
A valódi változás belül kezdődik. A körülményeinket nem mindig tudjuk megváltoztatni, azt azonban igen, hogyan viszonyulunk hozzájuk.
Vajon csak a világot hibáztatjuk a nehézségeinkért, vagy készek vagyunk önmagunkon is változtatni? A Tóra válasza szerint nem a körülmények áldozatai vagyunk, hanem alakítói.
Forrás: chabad.org Fotó: AI
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.