A hászid mozgalom a XVIII. században a szeretet, az öröm és az alázat jegyében született abból a tanításból, mely szerint a zsidó ember nemcsak Istent szolgálja szeretettel, hanem embertársait is tisztelettel és gondoskodással kezeli. A hászid zsidók a Báál Sém Tov tanításait követve – a Tórához és a zsidó hagyományokhoz kötődnek, és világszerte erős közösségeket építettek Izraelben, az Egyesült Államokban és más országokban is. Munkásságuk révén jelentős mértékben gazdagították a zsidó kultúrát és tanítást, és ma is az autentikus zsidóság megtestesítői.
1. A kezdet a XVIII. században
A hászid zsidó mozgalom alapítója, Jiszráel Báál Sém Tov rabbi azt tanította, hogy istenszolgálatunkban és emberi kapcsolatainkban egyaránt szeretettel, örömmel és alázattal kell viselkednünk. Jiszráel ben Eliézer rabbi azt hirdette, hogy Isten minden zsidó embert egyformán szeret és minden egyes jó cselekedet fontos a számára. A Báál Sém Tov néven híressé vált rabbi Mezibusban telepedett le és számos követőt szerzett. Azt hirdette, hogy a tanult és tanulatlan zsidók ugyanúgy képesek Istenhez kapcsolódni, és hogy az embernek szeretettel, örömmel és egyszerű, őszinte alázattal kell a micvákat teljesíteniük.
2. A hászid zsidók misztikus gyökerei
A hászid tanítások a kabalisták (pl. Simon bár Jocháj rabbi és Jicchák Lurja rabbi) kabalisztikus megközelítésének kiterjesztését jelentik. A hászid mesterek a kisemberek számára is érthetővé és elérhetővé tették e tanokat. A hászidok tanulmányaik, meditálás és a hászid tanok elsajátítása útján igyekeznek mind jobb emberré válni és minél közelebb kerülni Istenhez.
3. Sokszínű közösségek
Létezik számos csoport: a gúriak az egyszerűségre, a breszloviak az örömre és bensőséges imára, mások pedig a kedvességre helyezik a hangsúlyt. A Chábád-hászidok minden egyes zsidót fontosnak és személyes felelősségüknek tartanak attól függetlenül, hogy az illető vallásos-e.
4. Technológia és modernség
A hászidok ugyanúgy telefonálnak vagy vezetnek, mint mások. A Chábád filozófiája szerint a különféle technikai újítások célja, hogy Isten nevét megszenteljük általuk úgy, hogy a Tóra és a micvák céljaira használjuk. Mindemellett erkölcsi és pszichológiai szempontból is tartanak az internethasználattól, és komoly szabályozás alá esik, hogy ki és hogyan használhatja. A gyerekeknek gyakran nincs internet-hozzáférése, vagy csak minimális lehetőségük van rá.
5. A rebbe szerepe
A rebbe szó eredetileg a rabbi kifejezés jiddis kiejtése volt, ám később különféle hászid csoportok vezetőjének megnevezésére kezdték használni. A rebbének nincs munkaköri leírása, nincs jelentkezési lap és nincs állásinterjú sem. Mi hát a rebbe?
Gyakran előfordul, hogy egy ember kizárólag Isten szolgálatának szenteli az életét, ám ezt gyakran az egyszerű emberektől távol, tanulásba, meditálásba és imába mélyedve teszi. A hászid mozgalom vezetői azt a feladatot adták ezeknek az embereknek, hogy útmutatással és inspirációval szolgáljanak a közösség tagjai számára, hogy minden ember közel érezhesse magát Istenhez és szeretettel és örömmel szolgálja Őt.
A hászid és rebbéje közt szoros, bensőséges kapcsolat van, mely sokkal erősebb, mint a tanár-tanítvány viszony. A hászidnak meg kell hoznia saját döntéseit és szorgalmasan meg kell dolgoznia céljai elérése érdekében, de a rebbe mindig mellette áll és irányítja őt.
6. A zene ereje
A hászid énekek a lélekből fakadnak: felemelnek, megnyitnak más világok felé. Schneur Zálmán rabbi, az Álter rebbe szerint a zene maga a lélek tolla.
7. Meséken keresztül tanítanak
A hászid történetek – egyszerre etikai példák és életvezetési útmutatók – generációk sora számára jelentenek lelki támaszt.
8. Közösségi segítség
A hászidok gyakran önkéntesei mentős szolgálatoknak, mint például a Mágen Dávid Ádom is. Legendás a hászid közösség ragaszkodása a bikur cholim, a beteglátogatás micvájához, és számtalan gemáchot, vagyis ingyenes kölcsönzőt működtetnek.
9. Nem a ruha teszi az embert
Bár az egyes csoportok öltözéke jól megkülönböztethetően eltér egymástól, mégsem a ruha és a fejfedő teszi az embert hásziddá, hanem az ideológia és az életmód. Az a hászid, aki a hászid mesterek írásait tanulmányozza és erősen kötődik az egyik mesterhez, minden zsidó felé szeretettel fordul, valamint törekszik arra, hogy szeretettel és örömmel teljesítse a micvákat, illetve tanulja a Tórát.
10. Korai üldöztetések
A hászidizmust születésekor, a XVIII. század második felében sokan gyanakvással fogadták. Vajon a hászid zsidók valóban istenfélők? Megmaradnak a Tóra és a micvák útján? Miért változtatnak meg annyi szokást? Sok nagy rabbi ellenezte az új mozgalmat és voltak zsidók, akik zaklatták és megalázták a hászidokat.
A hászidokat sokáig a hatalom is üldözte, az Álter Rebbét koholt vádakkal tartották börtönben, és rengeteg hászid kockáztatta a szabadságát és az életét a Tóráért a szovjet időszakban, hogy a zsidóság fénye a legsötétebb időkben is ragyoghasson. Schneur Zálmán rabbi megbilincselése 1798-ban vált a Chábád ünnepévé („haszidi újév”).
11. Nem „ultraortodoxok”
A hászidok nem ragaszkodnak pejoratív címekhez. Ők zsidók, akik igyekeznek a Tóra szerinti életet élni – ezt tiszta szeretettel és elmélyüléssel teszik.
12. Gyors növekedés
A XIX. századra a kelet-európai zsidóság fele hászidnak tartotta magát. A zsidóellenes kommunista rezsimek és a holokauszt szinte teljesen eltüntette a térképről a hászid zsidókat, ám napjainkban virágzanak és gyarapodnak a hászid közösségek, köszönhetően többek közt a karizmatikus vezetőknek, illetve annak a ténynek, hogy a hászidok korán házasodnak és jellemzően nagyon nagy családjuk van.
13. Nagy hászid csoportok
A hászid csoportok nevüket többnyire arról a faluról vagy városról kapták, ahol a rebbe felállította az udvarát. Néhány a legnagyobb hászid csoportok közül: gur, chábád-lubavics, szatmár, bobov, belz, breszláv, vizsnic, csernobil, canz-klausenburg.
14. A férjezett asszonyok és a paróka viselete
Mint minden vallásos zsidó asszony, tórai parancsolat szerint a hászid nők is eltakarják a hajukat, miután férjhez mentek. Egyes csoportokban kendő vagy turbán járja, máshol (például a Chábádban) paróka (sheitel).
15. A férfiak szakállt növesztenek
A vallásos férfiak közül sokan nem borotválkoznak, a hászidoknál pedig egyenes tilos. A kabala különleges fontosságot tulajdonít a teljes, nyíratlan szakállnak.
16. A hászid zsidók közös nyelve a jiddis
A hászid mozgalom Kelet-Európából indult, ahol a zsidók jiddisül beszéltek. Ma is gyakran használják – még ha beszélnek modern hébert, angolt, franciát vagy más nyelveket is.
17. Egyszerűen emberek
Az egyforma viselet ellenére minden hászid más és más, más képességekkel, lehetőségekkel, vágyakkal, érdeklődéssel, háttérrel, stb. nekik is vannak jobb és rosszabb napjaik, vannak köztük szégyenlősebbek és szókimondóbbak, vezetők és követők.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.