A haszid mozgalom a XVIII. században a szeretet, az öröm és az alázat jegyében született abból a tanításból, mely szerint a zsidó ember nemcsak Istent szolgálja szeretettel, hanem embertársait is tisztelettel és gondoskodással kezeli. A haszid zsidók a Báál Sém Tov tanításait követve – a Tórához és a zsidó hagyományokhoz kötődnek, és világszerte erős közösségeket építettek Izraelben, az Egyesült Államokban és más országokban is. Munkásságuk révén jelentős mértékben gazdagították a zsidó kultúrát és tanítást, és ma is az autentikus zsidóság megtestesítői.
1. A kezdet a XVIII. században
A haszid zsidó mozgalom alapítója, Jiszráel Báál Sém Tov rabbi azt tanította, hogy istenszolgálatunkban és emberi kapcsolatainkban egyaránt szeretettel, örömmel és alázattal kell viselkednünk. Jiszráel ben Eliézer rabbi azt hirdette, hogy Isten minden zsidó embert egyformán szeret és minden egyes jó cselekedet fontos a számára. A Báál Sém Tov néven híressé vált rabbi Mezibusban telepedett le és számos követőt szerzett. Azt hirdette, hogy a tanult és tanulatlan zsidók ugyanúgy képesek Istenhez kapcsolódni, és hogy az embernek szeretettel, örömmel és egyszerű, őszinte alázattal kell a micvákat teljesíteniük.
2. A haszid zsidók misztikus gyökerei
A haszid tanítások a kabbalisták (például Simon bár Jocháj rabbi és Jicchák Lurja rabbi) kabbalisztikus megközelítésének kiterjesztését jelentik. A haszid mesterek a kisemberek számára is érthetővé és elérhetővé tették e tanokat. A haszidok tanulmányaik, meditálás és a haszid tanok elsajátítása útján igyekeznek mind jobb emberré válni és minél közelebb kerülni Istenhez.
3. Sokszínű közösségek
Létezik számos csoport: a gúriak az egyszerűségre, a breszloviak az örömre és bensőséges imára, mások pedig a kedvességre helyezik a hangsúlyt. A Chábád-haszidok minden egyes zsidót fontosnak és személyes felelősségüknek tartanak attól függetlenül, hogy az illető vallásos-e.
4. Technológia és modernség
A haszidok ugyanúgy telefonálnak vagy vezetnek, mint mások. A Chábád filozófiája szerint a különféle technikai újítások célja, hogy Isten nevét megszenteljük általuk úgy, hogy a Tóra és a micvák céljaira használjuk. Mindemellett erkölcsi és pszichológiai szempontból is tartanak az internethasználattól, és komoly szabályozás alá esik, hogy ki és hogyan használhatja. A gyerekeknek gyakran nincs internet-hozzáférése, vagy csak minimális lehetőségük van rá.
5. A rebbe szerepe
A rebbe szó eredetileg a rabbi kifejezés jiddis kiejtése volt, ám később különféle haszid csoportok vezetőjének megnevezésére kezdték használni. A rebbének nincs munkaköri leírása, nincs jelentkezési lap és nincs állásinterjú sem. Mi hát a rebbe?
Gyakran előfordul, hogy egy ember kizárólag Isten szolgálatának szenteli az életét, ám ezt gyakran az egyszerű emberektől távol, tanulásba, meditálásba és imába mélyedve teszi. A haszid mozgalom vezetői azt a feladatot adták ezeknek az embereknek, hogy útmutatással és inspirációval szolgáljanak a közösség tagjai számára, hogy minden ember közel érezhesse magát Istenhez és szeretettel és örömmel szolgálja Őt.
A haszid és rebbéje közt szoros, bensőséges kapcsolat van, mely sokkal erősebb, mint a tanár-tanítvány viszony. A haszidnak meg kell hoznia saját döntéseit és szorgalmasan meg kell dolgoznia céljai elérése érdekében, de a rebbe mindig mellette áll és irányítja őt.
6. A zene ereje
A haszid énekek a lélekből fakadnak: felemelnek, megnyitnak más világok felé. Schneur Zálmán rabbi, az Álter rebbe szerint a zene maga a lélek tolla.
7. Meséken keresztül tanítanak
A haszid történetek – egyszerre etikai példák és életvezetési útmutatók – generációk sora számára jelentenek lelki támaszt.
8. Közösségi segítség
A haszidok gyakran önkéntesei mentős szolgálatoknak, mint például a Mágen Dávid Ádom is. Legendás a haszid közösség ragaszkodása a bikur cholim, a beteglátogatás micvájához, és számtalan gemáchot, vagyis ingyenes kölcsönzőt működtetnek.
9. Nem a ruha teszi az embert
Bár az egyes csoportok öltözéke jól megkülönböztethetően eltér egymástól, mégsem a ruha és a fejfedő teszi az embert hasziddá, hanem az ideológia és az életmód. Az a haszid, aki a haszid mesterek írásait tanulmányozza és erősen kötődik az egyik mesterhez, minden zsidó felé szeretettel fordul, valamint törekszik arra, hogy szeretettel és örömmel teljesítse a micvákat, illetve tanulja a Tórát.
10. Korai üldöztetések
A haszidizmust születésekor, a XVIII. század második felében sokan gyanakvással fogadták. Vajon a haszid zsidók valóban istenfélők? Megmaradnak a Tóra és a micvák útján? Miért változtatnak meg annyi szokást? Sok nagy rabbi ellenezte az új mozgalmat és voltak zsidók, akik zaklatták és megalázták a haszidokat.
A haszidokat sokáig a hatalom is üldözte, az Álter Rebbét koholt vádakkal tartották börtönben, és rengeteg haszid kockáztatta a szabadságát és az életét a Tóráért a szovjet időszakban, hogy a zsidóság fénye a legsötétebb időkben is ragyoghasson. Schneur Zálmán rabbi megbilincselése 1798-ban vált a Chábád ünnepévé („haszidi újév”).
11. Nem „ultraortodoxok”
A haszidok nem ragaszkodnak pejoratív címekhez. Ők zsidók, akik igyekeznek a Tóra szerinti életet élni – ezt tiszta szeretettel és elmélyüléssel teszik.
12. Gyors növekedés
A XIX. századra a kelet-európai zsidóság fele haszidnak tartotta magát. A zsidóellenes kommunista rezsimek és a holokauszt szinte teljesen eltüntette a térképről a haszid zsidókat, ám napjainkban virágzanak és gyarapodnak a haszid közösségek, köszönhetően többek közt a karizmatikus vezetőknek, illetve annak a ténynek, hogy a haszidok korán házasodnak és jellemzően nagyon nagy családjuk van.
13. Nagy haszid csoportok
A haszid csoportok nevüket többnyire arról a faluról vagy városról kapták, ahol a rebbe felállította az udvarát. Néhány a legnagyobb haszid csoportok közül: gur, chábád-lubavics, szatmár, bobov, belz, breszláv, vizsnic, csernobil, canz-klausenburg.
14. A férjezett asszonyok és a paróka viselete
Mint minden vallásos zsidó asszony, tórai parancsolat szerint a haszid nők is eltakarják a hajukat, miután férjhez mentek. Egyes csoportokban kendő vagy turbán járja, máshol (például a Chábádban) paróka (seitel).
15. A férfiak szakállt növesztenek
A vallásos férfiak közül sokan nem borotválkoznak, a haszidoknál pedig egyenes tilos. A kabbala különleges fontosságot tulajdonít a teljes, nyíratlan szakállnak.
16. A haszid zsidók közös nyelve a jiddis
A haszid mozgalom Kelet-Európából indult, ahol a zsidók jiddisül beszéltek. Ma is gyakran használják – még ha beszélnek modern hébert, angolt, franciát vagy más nyelveket is.
17. Egyszerűen emberek
Az egyforma viselet ellenére minden haszid más és más, más képességekkel, lehetőségekkel, vágyakkal, érdeklődéssel, háttérrel, stb. nekik is vannak jobb és rosszabb napjaik, vannak köztük szégyenlősebbek és szókimondóbbak, vezetők és követők.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.