A nagy „magyar mesemondó”, Jókai Mór ezer szálon kötődött a zsidósághoz, például második felesége is az volt.
Jókai Mór baráti társaságához számos zsidó származású ember tartozott, Wahrmann Mór országgyűlési képviselőtől kezdve Kronberger Lipót, a Magyar Általános Takarékpénztár Rt. és a Magyar Őstermelő Rt. elnökéig. De köztudomású az is, hogy Jókai második felesége, Nagy Bella színésznő szintén zsidó származású volt.
Jókai Mór felesége nem hagyta el a zsidó vallást
Nagy Bella 1879 nyarán látta meg a napot a Szabolcs megye egy kis községében, Jákón (ma: Nyírjákó). Apja, Grósz Móric gépész, édesanyja pedig Flamm Éva háztartásbeli volt. Nagyapja a jákói reb Slajme, ismert haszid volt, aki rendszeresen járt a csodarabbikhoz. S az Egyenlőség úgy írta, hogy „kinek vére, úgy látszik, megtartotta az unokáját is a zsidó hitnek” (jóllehet, nem kellett ahhoz egy hitközségnek sem ortodoxnak lennie, hogy rosszallóan nézzék a vegyes házasságot).
Ugyanis Nagy – vagyis a házasságkötéskor még Grósz – Bella kisasszony nem tért ki. Állítólag Jókai még korábban, a lány családja előtt kijelentette, hogyha menyasszonya meggyőződésből nem tér át az ő hitére, akkor a látszat kedvéért semmiképpen sem engedi, hogy Bella elhagyja az izraelita felekezetet.
Jókai családja pénzt kínált a menyasszonynak
Jókai családja mindenféle módon próbálta megakadályozni a házasságot. A Grósz család Szondy utca 19. szám alatti lakást először egy „kegyelmes úr”, majd egy „kegyelmes asszony” kereste fel, aki először 10 ezer, majd 25 ezer koronát (mai értékén előbb 28, utóbb 71 millió forintot) kínáltak Bella kisasszonynak, hogyha eláll a házasságtól.
A pénzt Grósz Bella kategorikusan elutasította, de pénz nélkül beleegyezett, csupán annyi kikötése volt, hogy Jókai személyesen búcsúzzon el tőle. A személyes búcsúból azonban csak még drámaibb szerelmi vallomás lett a koszorús írótól, s a lehető leggyorsabban összeiratkoztak.
Egy korabeli híradás a „szenzációs” esküvőről
„Legutóbbi számunkban azért nem közöltük ezt a pikáns hírt, mert az éj folyamán megcáfoltatott. Ma a cáfolatot megcáfolta a tény. Nemesásvai Jókai Móric és Grósz Bella kisasszony ma, szeptember 16-án déli 12 órakor a VI. kerületi állami anyakönyvi hivatalban aláírtak egy okmányt, mely szerint ők egybekeltek, férj és feleség lesznek.
Az egész aktus Jókai Mór óhajára a nyilvánosság kizárásával ment (zárt ajtó mögött) végbe, amennyiben Kozáry állami anyakönyvesen, Sieber Endre díjnokon, Bródy Tivadar és Sebestyén József tanúkon és Grósz Bella édesanyján kívül, na meg a leginkább érdekelt páron kívül nem volt jelen senki.
Az aktust nem előzte meg a szokásos, háromheti kihirdetés, mert Jókai Mór megkapta Matuska Alajos helyettes polgármestertől a civilis dispenzációt.
Jókai Mór tudvalevőleg regényíró és főrendházi tag, Grósz Bella színésznő a Vígszínház tagja.
Az író, Jókai Mór 1825. február 20-án született, tehát 74 és fél éves, Grósz Bella 1879. július 4-én pillatntotta meg Jákón a napvilágot, tehát 20 éves. Jókai Mór evangélikus református, Grósz Bella pedig izraelita.”
A versek szavalásának mágikus ereje
A polgárilag összeadott új pár az aktus után egyenesen kihajtatott a keleti pályaudvarra, ott egy külön helyiségben megebédelt s aztán két órakor Bécsbe utazott, ahonnan pár nap múlva Szicíliába megy.
Látni való mindezekből, hogy az élet iskolája sokszor ismétlőiskola. Jókai Mór 1848. március 15-én a Nemzeti Színház színpadán elszavalta Petőfinek aznapi híres versét: a «Talpra magyar»-t. Mikor a szavalás véget ért s utána a függönyt lebocsátották egy hölgy lépett Jókai elé és könnyes szemmel, remegő kézzel egy nemzeti színű kokárdát tűzött atillájára. Ez a hölgy Laborfalvi Róza volt, az ünnepelt színésznő s néhány hónapra rá felesége lett Jókai Mórnak.
Ötvenegy év múlva, 1899. július 30-án, egy másik fővárosi színpadon egy fiatal színésznő szavalt egy költeményt, s ajkain ismét találkozott Petőfi és Jókai neve. A verset Jókai írta ezúttal Petőfi haláláról és dicsőségéről. És mikor a szavalás véget ért s a függönyt lebocsátották, egy hölgy elé lépett Jókai és könnyes szemmel, remegő szavakkal mondott neki köszönetet a szép szavalásért. Ez a hölgy Grósz Bella volt. Így bővült ki váratlanul, szinte a Magyar Nábobba illő epizóddal Jókai Mór életrajza s a gimnáziumokban az irodalomtörténet tanárai ne késsenek előadni a diákoknak ezt a sok tekintetben végtelenül jellemző epizódot.”
Források: „Hirek – A hét szenzácziója.”, Egyenlőség, 1899. 18. évf. 39. szám, 9. old.; „Jókai Mór és Grósz Bella.”, Alkotmány, 1899. 4. évf. 224. szám, 6. old.
Borítókép: Wikipédia, Erdélyi Mór javított fotója.
.jpg){kind=link}
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.