A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

A Budapesten született fiú, Gabriel Barkay fedezte fel azt a két apró ezüsttekercset, amelyeken a papi áldás szavai olvashatók.

Amikor 1944-ben egy kisfiú megszületett Budapesten, a vészkorszak utolsó hónapjaiban, senki sem sejthette, hogy évtizedekkel később az ő nevéhez fűződik majd a Biblia egyik legjelentősebb régészeti felfedezése. A Gabriel Breslauer néven született fiú a holokauszt után családjával Izraelbe költözött, ahol később felvette a Barkay nevet, és az ország egyik legelismertebb régésze lett.

Izraelbe alijáztak

Barkay Jeruzsálemben nőtt fel, és már fiatalon magával ragadta a város páratlan történelmi öröksége. Egész pályafutását annak szentelte, hogy feltárja a múltját. Számos fontos ásatás és felfedezés fűződik a nevéhez, de egyik sem hozott számára akkora nemzetközi elismerést, mint a Ketef Hinnomnál előkerült apró ezüsttekercsek.

1979-ben Barkay egy Jeruzsálem délnyugati részén fekvő ókori temetkezési helyen végzett ásatásokat. A lelőhely neve Ketef Hinnom, vagyis a Hinnom-völgy dombháta. Az egyik sírkamrában rendkívül gazdag leletanyag került elő, ékszerek, nyílhegyek, dísztárgyak és több száz egyéb tárgy az első Szentély korából. A kincsek között két apró, feltekert ezüstlap is rejtőzött.

Szenzációs lelet

Első pillantásra senki sem sejtette, milyen jelentőségük van. A tekercsek olyan sérülékenyek voltak, hogy évekbe telt, mire sikerült biztonságosan kinyitni és elolvasni őket. Amikor végül a kutatók megfejtették a rajtuk lévő ősi héber feliratot, döbbenetes felfedezést tettek.

A szöveg egy része ismerősen hangzott:

„Áldjon meg téged az Örökkévaló és őrizzen meg téged. Ragyogtassa rád arcát az Örökkévaló…”

– a kohaniták áldásának szavai, amelyeket a Tóra a Mózes negyedik könyvében őrzött meg.

A tudományos vizsgálatok szerint a tekercsek az i.e. 7–6. századból származnak, vagyis az első Szentély korából, még a babilóniai pusztítás előtti időből. Ez azt jelenti, hogy több mint 2600 évesek, és évszázadokkal megelőzik a holt-tengeri tekercseket. Az Izrael Múzeum ma is úgy mutatja be őket, mint a legrégebbi ismert bibliai szövegemlékeket.

A kohaniták áldása ma is ugyanúgy hangzik el zsinagógákban szerte a világon, ahogyan közel három évezreddel ezelőtt felvésték azokat az apró ezüstlapokra. Kevés olyan mondat létezik a zsidó hagyományban, amelynek ilyen kézzelfogható történelmi folytonosságát bizonyítani lehet.

Gabriel Barkay 2026 januárjában hunyt el 81 éves korában. A nekrológok elsősorban a jeruzsálemi régészet óriásaként emlékeztek rá. Ám történetében van valami különösen megható. Egy budapesti gettóban született zsidó gyermekből lett az a tudós, aki segített felszínre hozni őseink egyik legkorábbi fennmaradt üzenetét.

A papi áldás szavai ma is ugyanazok, mint akkor voltak. A különbség csupán annyi, hogy ma már tudjuk, ezeket a mondatokat nemcsak a Tórában olvashatjuk, hanem egy 2600 éves ezüsttekercsen is, amelyet egy Budapestről indult régész segített megtalálni.

Mesterséges intelligencia segített megoldani a holt-tengeri tekercsek egyikének rejtélyét

A technológiát használva a kutatók megerősítették, hogy az Ézsaiás-tekercs nem egyetlen ember, hanem két rendkívül hasonló kézírású írnok munkája – olvasható a New Scientist című tudományos hírportálon.

Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.