1. Erre vette az ország népe Jehóácházt, Jósijáhú fiát s királlyá tették őt atyja helyett Jeruzsálemben.
2. Huszonhárom éves volt Jóácház, midőn király lett s három hónapig uralkodott Jeruzsálemben.
3. És eltávolította őt Egyiptom királya Jeruzsálemben, a megsarcolta az országot száz kikkár ezüsttel és egy kikkár arannyal.
4. És királlyá tette Egyiptom királya testvérét, Eljákimot Jehúda és Jeruzsálem fölé s átváltoztatta nevét Jehójákimra; testvérét, Jóácházt pedig elfogta Nekhó s elvitte Egyiptomba.
5. Huszonöt éves volt Jehójákim, mikor király lett s tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben; s tette azt, ami rossz az Örökkévaló, az ő Istene szemeiben,
6. Ellene vonult fel Nebúkadneccár, Bábel királya s megkötözte bilincsekben; hogy Bábelbe vigye.
7. És az Örökkévaló házának edényei közül elvitt Nebúkadneccár Bábelbe s betette azokat palotájába Bábelben.
8. Jehójákimnak egyéb dolgai pedig s utálatosságai, amelyeket elkövetett s ami róla találtatott, nemde meg vannak írva Izrael s Jehúda királyai könyvében. S király lett helyette Jehójákhin, az ő fia.
9. Nyolc éves volt Jehójákhin, mikor király lett és három hónapig s tíz napig uralkodott Jeruzsálemben; s tette azt ami rossz az Örökkévaló szemeiben.
10. Az év fordultával pedig küldött Nebúkadneccár király s elvitte őt Bábelbe az Örökkévaló házának drága edényeivel együtt. S királlyá tette testvérét Czidkijáhút Jehúda s Jeruzsálem fölé.
11. Huszonegy éves volt Czidkijáhú, mikor király lett s tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben.
12. És tette azt, ami rossz az Örökkévaló, az ő Istene szemeiben; nem alázkodott Jirmejáhú próféta előtt, aki az Örökkévaló szájából szólt.
13. Fel is lázadt Nebúkadneccár király ellen, aki Istenre megeskette őt; s megkeményítette nyakát a megszilárdította szívét, semhogy megtért volna az Örökkévalóhoz, Izrael Istenéhez.
14. A papok meg a nép nagyjai is mind sok hűtlenséget követtek el a nemzeteknek mind az utálatosságai szerint, s megtisztátalanították az Örökkévaló házát, amelyet megszentelt Jeruzsálemben.
15. És küldött hozzájuk az Örökkévaló, őseik Istene követei által, reggelenként küldve, mert megsajnálta népét és lakát.
16. De kigúnyolták az Isten követeit s megvetették szavait és csúfot űztek prófétáival, mígnem fölszállt az Örökkévaló haragja népe ellen, úgy hogy nem volt gyógyulás.
17. S felhozta ellenük a kaldeusok királyát, és ez megölte ifjaikat kard által szentélyük házában s nem sajnált meg ifjút s hajadont, vénet és aggastyánt; mindet kezébe adta.
18. És mind az Isten házának edényeit, a nagyokat s kicsinyeket, s az Örökkévaló házának kincseit s a király meg nagyjainak kincseit: mindet elvitte Bábelbe.
19. És elégették az Isten házát s lerombolták Jeruzsálem falát; s mind a palotáit elégették tűzben s mind a drága edényei pusztulássá lettek.
20. És számkivetésbe vitte a kardtól megmaradt részt Bábelbe, s voltak neki s fiainak szolgákul, a mígnem uralomra került Perzsia birodalma.
21. Hogy beteljesedjék az Örökkévaló igéje Jirmejáhú által: míg a föld le nem rótta szombatjait, elpusztultsága egész idején át pihent, elhagyván telni hetven évet.
22. És első évében Kóresnek, Perzsia királyának, midőn beteljesedett az Örökkévaló igéje Jirmejáhú szájában, fölébresztette az Örökkévaló Kóresnek, Perzsia királyának szellemét s hírt küldött szét egész királyságában s írásban is, mondván;
23. Így szól Kóres, Perzsia királya: Mind a földnek királyságait nekem adta az Örökkévaló, az ég Istene, s ő meghagyta nekem, hogy építsek neki házat Jeruzsálemben, amely Jehúdában van; bárki köztetek van az ő egész népéből, vele legyen az Örökkévaló, az ő Istene s menjen föl!
