2. fejezet
Az isteni lélek
A zsidó másik lelke valósággal része az Istennek[1], ahogyan azt az Írás tudatja: „és az élet leheletét lehelte Ádám orrába”[2], valamint „a lelket, amit belém adtál… te lehelted belém”[3], és ahogyan a Zohár is írja: „aki lehel, magából lehel”[4], vagyis a legbensőbb bensejéből, mert az ember, amikor erővel kilehel, valamit a legbensőbb bensejéből fúj ki[5].
Továbbá, allegorikusan szólva, a lélek az isteni gondolat kifejezője. A zsidó lelkek az isteni gondolatból keletkeztek, amit a következő kifejezések is bizonyítanak: „elsőszülött fiam, Izrael”[6] és „fiai vagytok ti az Örökkévaló Isteneteknek”[7], azaz hogy akárcsak a gyerek, aki az apja agyából ered[8], úgy – képletesen mondva – minden zsidó lélek az isteni gondolat és bölcsesség szüleménye. Ez alapján azt is mondhatjuk, hogy a lélek magától Istentől ered, mert Ő bölcs, de bölcsessége nem az a bölcsesség, amit mi, teremtményei ismerünk[9], mert Ő és bölcsessége egy, ahogyan ezt Maimonidész[10] is írja: „Ő a Tudás, egyben a dolgok Tudója és a tudott dolog is… Ezt egyetlen ember sem képes teljesen felfogni… ahogy írva van: »Ki tudod-e találni, mi az Isten titka«[11], vagy »a ti gondolataitok nem az én gondolataim…«”[12].
Megjegyzés:
Maimonidésznek ezzel a tézisével a Kábbálá Bölcsei is egyetértettek, ahogy az kiviláglik rabbi Mose Kordovero Párdész című művéből[13]. Rabbi Jichák Lurja kábbálá-tanítása is egybecseng Maimonidész megállapításával, legalábbis abban, ahogyan a Végtelen, az Éjn Szof „összehúzza magát”, és a CHáBáD (bölcsesség, értelem és tudás) öltözetében jelentkezik az Ácilut, az „Emanáció”[14] Világában e szint alatt már lehet azt mondani, hogy Ő és bölcsessége egy, de az „Emanáció” Világánál magasabb szinten nem lehet.
Ahogyan máshol megtalálható ennek magyarázata[15]: a Végtelen, legyen áldott, határtalanul magasságos, és áthatol a CHáBáD lényegén és szintjén. Tulajdonképpen hozzá képest a CHáBáD szintje ugyanolyan alacsony rendűnek számít, mint az anyagi tevékenység. Ahogy írva van: „Mindannyiukat bölcsességgel együtt csináltad”[16]. (megjegyzés vége)
Annak ellenére, hogy rengeteg különböző fokozat létezik a lelkek minősítésében, például az ősatyák és Mózes magasröptű lelkei, szemben a mi generációink lelkeivel, amelyek „a Messiás sarkában”[17] valóságos „saroknak” számítanak, az aggyal és fejjel szemben. Ugyancsak minden nemzedékben vannak Izraelnek nagyjai, akiknek lelke „fejnek és agynak” számít a tudatlan tömeg lelkeivel szemben. Úgyszintén az egyes azonos rendű lelkek között is lehetnek különbségek, mivel minden lélek három összetevőből áll: nefes-ruách-nesámá[18].
Viszont ha mindenki lelke az Ő bölcsességéből ered, hogyan lehetnek a lelkek között olyan nagy különbségek? A válasz a következő: Ennek ellenére minden lélek összetevőinek (nefes-ruách-nesámá) gyökere – a legmagasabb szintűtől a legalacsonyabbig, amely a tudatlan és teljesen értéktelen[19] zsidó ember testét lakja – a Legfelsőbb Agyból származik, ami tulajdonképpen a legfelsőbb isteni Bölcsesség kifejezője[20].
A lélek leszállása hasonlatos ahhoz, ahogyan a gyerek az apja agyából ered: még a lába körme is ugyanabból a spermacsöppből származik, amely kilenc hónapot töltött az anyaméhben, fokozatról fokozatra alászállva, állandóan változva és alakulva, amíg körmök nem lettek belőle. Bár a csöpp mostani állapotában is állandó és csodálatos módon elszakíthatatlan kapcsolatban áll eredeti lényegével, ami az apai agy ondócseppje volt. A körmök még később is állandó éltető kapcsolatban állnak a fejben székelő aggyal, ahogyan ezt a Talmudban is megtaláljuk (a Nidá traktátusban[21]): „Az apai ondócsepp fehérjéből jönnek az inak, a csontok és a körmök”. (És ahogy az Éc Chájim című mű Chásmál fejezetében olvashatjuk, az első ember édenkerti ruhájának kabbalisztikus mibenléte az, hogy „körmökből” volt, amelyek az agy gondolkodóképességéből származtak.)
Tehát valóban, tulajdonképpen egész Izrael lelkeinek gyökeréből fent – amikor fokozatról fokozatra mennek lefelé, a világok Ácilut, Briá, Jöcirá, Ászijá[22] láncolatán keresztül az Áldott bölcsessége által, ahogyan írva van: „Mindannyiukat bölcsességgel csináltad”[23] – képződik a tudatlan és a kis értékű emberek lelkének három összetevője, nefes-ruách-nesámája is. Mindazonáltal ezek a lelkek továbbra is csodálatosan erős kapcsolatban állnak első lényegükkel, ami a Legfelsőbb Bölcsesség megtestesítője, mert a tudatlan emberek lelke a szent és igaz emberek – akik minden időben a zsidóság fejei – lelkéből táplálkozik.
Ennek tudatában fogjuk megérteni áldott emlékezetű Bölcseinket, akik az „…és ragaszkodj hozzá…”[24] írásverset úgy értelmezték, hogy „mindenki, aki ragaszkodik a zsidóság Bölcseihez, olyannak számít, mint aki szervesen kapcsolódik az isteni dicsfényhez”[25], mivel a Bölcsekhez való ragaszkodás és odaadás által a tudatlan emberek lelke szorosan kötődik eredeti mibenlétükhöz és gyökerükhöz, amely a Felső Bölcsességben van, és eggyé válik velük és ezáltal magával Istennel, mivel Ő – áldott legyen – és bölcsessége egy, és Ő maga a Tudás és a Tudott dolog is stb. (Míg azoknak a lelke, akik vétkezve lázadnak a Bölcsek tekintélye ellen, csupán a Bölcsek lelkének odavetett adományaiból[26] táplálkozik.)
Amit viszont a Zohár[27] és a Zohár Chádás[28] ír, hogy a fő dolog az, hogy valaki szemérmesen viselkedjék szexuális élete során, ami aztán szentség tekintetében hatással van a gyerekeire – ami nem áll fenn a tudatlan emberek gyerekei esetében stb. – ez látszólag azt jelenti, hogy a szülők viselkedése befolyásolja a lélek „szintjét”. De ez nem így van, aminek a magyarázata az, hogy nincs olyan lélek (nefes-ruách-nesámá), amelynek ne lenne apai-anyai „öltözéke”, vagyis amelyikre ne lenne hatással az apa-anya lelkének esszenciája, és mindazok a parancsolatok, amelyeket betart, az említett „öltözék” hatásának eredményeként, stb. Mi több, még az áldás, amelyet az égből küldenek valakinek, az is a szülői hatás „öltözékén” keresztül érkezik. Így, ha a szülő szemérmesen viselkedik, ezzel gyereke lelkét szent mezbe öltözteti vagyis a szent viselkedés irányába befolyásolja. Bármennyire nagy is a lélek, szüksége van az apja szent viselkedésére, stb…
De ami a lélek szintjét illeti, nemegyszer előfordul, hogy egy magasröptű lélek, amely addig egy végtelenül nagy emberben lakozott, egy méltatlan és aljas ember fiába költözik[29], ahogy ezt rabbi Jichák Lurja Likuté Torá című művének Vájérá szakaszában és a Börésit szakaszára írt Táámé Hámicvot (A parancsolatok magyarázatai) című könyvében olvashatjuk.
[1] Az erre utaló „chélek Elohá mimáál” („osztályrészem Istentől, fentről”) kifejezés Jób könyvében fordul elő (31:2.).
[2] 1Mózes 2:7. Lásd ott Nachmanidész kommentárját.
[3] A reggeli imából. Lásd Bráchot 60b.
[4] A kezünkben lévő Zohár-szövegekben ez nem található.
[5] Eszerint a lélek az Istenség legbensőbb megnyilvánulási formája.
[6] 2Mózes 4:22.
[7] 5Mózes 14:1.
[8] A chászid felfogás szerint az ondócsepp létrejöttének kezdete egyfajta szellemi erő, amely az apa agyából ered. Ez a szellemi esszencia elhagyja az agyat, és a testbe leereszkedve egyre sűrűbbé, anyagszerűbbé válik, ameddig csak fel nem veszi az ondócsepp anyagi formáját. Lásd Széfer Hámámárim 5672 2:890 (Yacov Brawernak, a montreali McGill University professzorának magyarázata).
[9] Tikuné Zohár 12b.
[10] A Tóra alapjainak törvénye 2:10.
[11] Jób 11:7.
[12] Jesájá 55:8.
[13] Mehut Vöhánhágá című rész, 13. fejezet.
[14] Lásd Fogalmak: Ácilut.
[15] Sáár hájichud vöháemuná (Tánjá 2. rész) 9. fejezet.
[16] Zsoltárok 104:24.
[17] Szójáték a Talmudban használt, „A Messiás nyomdokain…” kifejezés alapján. Eredetiben: „Beikvot mesichá…” (Szotá 49b.). Az „ikvot” az „ékev” szó többes száma is lehet, amely „sarkot”, tudniillik az emberi láb sarkát, a test legalacsonyabb részét jelenti.
[18] A lélek három szellemi „összetevőre” való felosztásának gondolata megtalálható aZohárban (1:206a., 2:141b.), valamint rabbi Jesájá Horowitz Sné Luchot Hábrit című kabbalisztikus művében (1:9b.).
[19] Azaz nagyon egyszerű.
[20] Az a doktrína, amely szerint az összes lélek kapcsolatban, szinte „rokonságban” áll egymással, mivel azonos forrásból származnak, sarkalatos tétele volt az alapító Báál Sém Tov által lefektetett chászid elméletnek, és egyik fő témája volt a chászidok és ellenzőik vitáinak. Részletesebben lásd a Tánjá 32. fejezetében (Mindel).
[21] Nidá 31a.
[22] Lásd Fogalmak: Négy világ.
[23] Zsoltárok 104:24.
[24] 5Mózes 30:20. A „ragaszkodni” ige héber szótöve ugyanaz, mint a „ragadás” és a „ragasztó” jelentésű szavaké.
[25] Ktubot 111b.
[26] A fogalmat a szerző a 22. fejezetben magyarázza meg érthetőbben.
[27] Lásd Zohár 2:204b., 3:80–82.
[28] Börésit 11. l.
[29] Lásd Fogalmak: Gilgul.
