Mincha
A Szentélyben délutánonként mutatták be a lisztből álló mincha áldozatot. Ma, amikor már és még nem áll a Szentély, az áldozatok szünetelnek és helyettük imákat mondunk. A mincha áldozat emlékére mondjuk a délutáni mincha imát, melyet egyébként Jicchák (Izsák), a második ősapa vezetett be. A szó maga egyébként ajándékot jelent és arra utal, hogy önkéntes áldozat volt.
Finomlisztből hozták, amit tiszta olívaolajjal és fűszerekkel kevertek össze. A kohén, vagyis a pap háromujjnyit vett fel ebből, és ezt elégették. A maradék liszt a kohénokat illette.
A mincha ima megállásra kényszeríti az embert a nap közepén. Azt mondják, Elijahu próféta imájára is a mincha ima alkalmával válaszolt Isten, mert ez az az ima, amihez a legnagyobb erőfeszítést kell tennie az embernek: félbe kell szakítania a napi tevékenységét és néhány perc erejéig kizárólag Teremtője felé fordulnia. Erre a gondolatra támaszkodik az a vélekedés, hogy az Örökkévaló a mincha ima keretében elmondott kéréseket hallgatja meg leginkább.
A minchát a nappali időszak közepe (a háláchikus dél) után fél órával lehet a legkorábban elmondani, legkésőbbi ideje pedig a naplemente. Szombaton rövid tóraolvasás egészíti ki az imát, mely keretében a soron következő hetiszakasz első részét olvassák fel három felhívottnak.
Fotó: Leighann Blackwood on Unsplash
