Egy új felfedezés szerint a világ egyik legrégebbi Jeruzsálem-ábrázolását egy asszír palota falán találjuk meg.
Stephen Compton, a Közel-Kelet régészetének szakértője új tanulmányában azt állítja: Szanhérib asszír király ninivei palotájának tróntermében található egyik dombormű Jeruzsálemet ábrázolhatja.
Mit keres egy asszír trónterem falán Jeruzsálem?
A kutató szerint a „28-as számú kőlap” egy fallal körülvett várost mutat, amely előtt az asszír hadsereg áll, miközben a város falain egyetlen alak látható – feltehetően Ezékiás király.
Ha Compton értelmezése helytálló, akkor ez lehet a legrégebbi fennmaradt vizuális ábrázolás Jeruzsálemről.
Két birodalom között: Izrael és Júda Asszíria árnyékában
Időszámításunk előtt a 8–7. században Asszíria volt a Közel-Kelet meghatározó szuperhatalma. Birodalma Egyiptomtól egészen a mai Törökország és Irán területéig terjedt. Terjeszkedése során azonban komoly ellenfélre akadt: Egyiptomra.
A két nagyhatalom között feküdt Izrael földje, ahol ekkor két zsidó királyság létezett: északon Izrael, délen Júda. A geopolitikai helyzet választás elé állította őket: Egyiptom vagy Asszíria oldalára álljanak. A bibliai források szerint mindkét királyság Egyiptommal szövetkezett – súlyos következményekkel.
Ostrom Jeruzsálem ellen
A Tanach több könyve – a Királyok könyve, Ézsaiás próféta írásai és a Krónikák – részletesen beszámol az asszír támadásokról. Az északi Izrael királyságát Szalmanasszár asszír király elpusztította, tíz törzs eltűnt a történelemből.
Utódja, Szanhérib Júda ellen vonult, sorra foglalva el a városokat. Ezékiás király hatalmas hadisarcot fizetett, ám ez sem állította meg az asszír sereget. Jeruzsálemet ostrom alá vették.
Ezékiás megerősítette a város falait és vízalagutat építtetett, hogy biztosítsa az utánpótlást. A bibliai hagyomány szerint imádkozott a megmenekülésért – és a csoda megtörtént: Szanhérib végül nem foglalta el Jeruzsálemet.
Asszír források és eltérő értelmezések
Az asszír feljegyzések másképp mesélik el az eseményeket. Szanhérib szerint „Ezékiást Jeruzsálemben, királyi városában bezártam, mint madarat a kalitkába”, majd azzal dicsekedett, hogy a júdeai király végül mégis hadisarcot küldött.
Ezek a beszámolók agyagprizmákon maradtak fenn, valamint a ninivei palota falain található domborműveken. A palotát a 19. században tárta fel Sir Austin Henry Layard brit régész, aki több jelenetet is azonosított, köztük Lákis városának elfoglalását.
Miért lehet Jeruzsálem a 28-as kőlapon?
A kutatók évtizedek óta vitatkoznak arról, mit ábrázolnak a palota további domborművei. Compton szerint a trónterem falán látható jelenetek Szanhérib harmadik hadjáratát követik időrendi sorrendben: föníciai, filiszteus, majd júdeai városokat.
A 28-as kőlapon látható város nagy méretű, több kapuval, és láthatóan sértetlen – ellentétben más városokkal, amelyeket az asszírok kifosztva ábrázoltak. Ez illeszkedik Jeruzsálem történetéhez, amelyet Szanhérib nem foglalt el.
A város falain álló alak nem fegyvert, hanem zászlót tart – ez az asszír ábrázolásokban királyi jelvénynek számított. A jelenetben az asszír hadsereg elvonul, hátat fordítva a városnak, ami szintén rendkívüli.
Jeruzsálem különleges városszerkezete is visszaköszön
A dombormű egyik legszokatlanabb eleme, hogy a város két külön szinten jelenik meg. Ez egyedülálló az ismert asszír domborművek között, ám tökéletesen illik Jeruzsálem földrajzi adottságaihoz.
Az ókori város több dombon terült el: a Dávid városán, a Templom-hegyen és egy délnyugati dombon. Ézsaiás könyve szerint az asszír sereg észak felől táborozott, ahonnan pontosan ilyen perspektívában láthatták a várost.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.