Az EMIH fennállásának 22. évfordulója alkalmából a zsido.com oldalán cikksorozatban idézzük fel a közösség elmúlt több mint két évtizedének legfontosabb mérföldköveit. A visszatekintés az emih.org elindulásához kapcsolódik, amely egy helyen teszi elérhetővé mindazt, amit az EMIH Magyarországon felépített – a kezdetektől a meghatározó intézményekig, a régi fotóktól a közösséget formáló emberekig. A sorozat kronológiai sorrendben haladva mutatja be az elmúlt 22 év legkiemelkedőbb eredményeit.
Több mint hetven év után 2024 tavaszán ismét éruv létesült Magyarországon: a Pest nagy részét körülölelő szimbolikus határvonal új lehetőséget nyit a vallásos zsidó közösség szombatjaiban.
Éruv: szinte észrevehetetlen, mégis nagy jelentőségű vonal
Van valami különösen budapesti abban, hogy a város egyik legfontosabb új vallási infrastruktúrája szinte láthatatlan. Nem emelkedik az égbe, nem foglal el tereket, és nem hirdeti magát monumentális kapukkal vagy táblákkal. Mégis: 2024. április 11-én történelmi pillanatnak lehetett tanúja a főváros zsidó közössége. Ekkor avatták fel Budapest éruvját, vagyis szombat-zsinórját, amely a pesti oldal jelentős részét fogja össze egy jelképes vallási határvonallá.
Ebben segít ez a „zsidó zsinór”
Az éruv a zsidó vallásjog egyik különleges intézménye: segítségével sábeszkor – vagyis szombaton és ünnepnapokon – lehetővé válik bizonyos tárgyak közterületen történő hordása és mozgatása azok számára is, akik a vallási előírásokat a legszigorúbban tartják be. Egy imakönyv, egy babakocsi, egy hátizsák vagy akár egy kerekesszék használata így nem jelent vallásjogi akadályt a kijelölt területen belül.
Magyarországon a második világháború előtt számos település rendelkezett éruvval. A legismertebbek között volt Óbuda, Pápa vagy Kismarton, az elmúlt évtizedekben azonban ez a hagyomány szinte teljesen eltűnt. Az utóbbi időben csak Bodrogkeresztúron létesült hasonló rendszer, egészen 2024 tavaszáig.
Három évig készítették el a pesti éruv megalkotását
A budapesti éruv kialakítása hároméves munka eredménye. A határvonal észak–déli irányban követi a Duna vonalát, míg szárazföldi szakaszai Újpesten, Rákosmentén, Kőbánya-Kispesten és Ferencvároson haladnak keresztül. A rendszer különlegessége, hogy nagyrészt a már meglévő városi infrastruktúrát – kerítéseket, falakat, természetes határokat – használja fel, így a járókelők többsége valószínűleg észre sem veszi, hogy egy vallási szempontból kiemelten fontos vonalon halad át.
A projekt megálmodója és vezetője Oberlander Báruch rabbi volt, aki a világ számos elismert szakértő rabbijával konzultált a tervezés során. Az avatási szertartást is ő vezette. Mint fogalmazott: az éruv szimbolikusan „egy nagy családdá” kapcsolja össze az ott élőket, és ezáltal még több áldást hozhat a közösségre.
Az elkészült éruv azonban nem pusztán vallási infrastruktúra. Sokak számára a közösségi élet könnyebbségét, a családi sábesz megélésének új lehetőségét jelenti, mások szerint pedig hozzájárulhat ahhoz is, hogy Budapest még vonzóbbá váljon a vallásos zsidó családok számára.
A pontos határvonal és az aktuális állapot az eruv.hu oldalon követhető nyomon.
A borítóképen az éruv ünnepélyes bejelentésének pillanata látható.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.