Reb Sájele, a híres csodarabbi a békét választotta a viszály helyett, és ezzel egy legendás, új haszid központ születését indította el Bodrogkeresztúron.
Reb Sájele, a bodrogkeresztúri csodarabbi nemcsak rendkívüli jámborságával, hanem döntéseivel is maradandót alkotott: egyetlen választásával egész közösségek sorsát formálta át. Lássuk hát, hogy költözött Tokaj-Hegyajla kis községébe.
Gyermekkorának meghatározó helyszíne Olaszliszka volt
A későbbi csodarabbi, Steiner Jesájá – ismertebb nevén reb Sájele – 1851-ben született a magyar–galíciai határ közelében fekvő Zborón. Már gyermekkorában különlegesnek tartották: anyja, Hentse Mirjám hamar felismerte benne a kivételes lelki érzékenységet. A kisfiú már egészen fiatalon átéléssel mondta a zsoltárokat, mintha ösztönösen kapcsolódna a szent szövegek világához.
Sorsa azonban korán próbatétellel kezdődött: hároméves volt, amikor elveszítette édesapját. Félárvaként nőtt fel, de édesanyja gondoskodása és hite biztos alapot adott neki. Nem véletlen, hogy taníttatására is különös figyelmet fordított: Olaszliszkára vitte, a híres rabbi, Friedmann Cvi Hirsch mellé.
A liszkai rebbe nyomában
Tanulmányai során előbb Bűdszentmihályon, majd Olaszliszkán formálódott. Mestere, a liszkai rebbe nemcsak tanította, hanem szinte saját fiaként szerette. Reb Sájele pedig nemcsak tanult, hanem cselekedett is: amit kapott, azt azonnal továbbadta a rászorulóknak.
Már ekkor megmutatkozott egyik legfontosabb jellemvonása: a feltétlen segítőkészség. Egy történet szerint saját megtakarított pénzét adta oda egy szegény özvegynek, hogy kiházasíthassa lányát. Nem tanításokkal, hanem tettekkel vált példává.
Olaszliszka helyett Bodrogkeresztúr
A liszkai rebbe annyira nagyra tartotta tanítványát, hogy utódjául szánta. Ez azonban komoly feszültséget okozhatott volna a rebbe saját fiai és Sájele között. Ő viszont nem akart viszályt, még akkor sem, ha ezzel egy rangos pozícióról mond le.
Tanácsért a kor nagy mestereihez fordult. Egyikük maradásra biztatta, a másik azonban így szólt hozzá: „A cánzi rebbe nagy harcos, de te békés ember vagy, költözz Keresztúrra.”
Ez a mondat sorsfordítóvá vált. Reb Sájele a békét választotta, és ezzel megnyitotta a haszidizmus új fejezetét.
Bodrogkeresztúr: az új haszid zsidó központ
A döntés után Bodrogkeresztúrra költözött, ahol megnősült, és feleségével együtt felépítette saját udvarát. Otthonuk nem egyszerű lakóhely volt, hanem spirituális központ: zsinagóga, tanház és menedék egyben.
Ajtaja mindig nyitva állt. Naponta százakat láttak vendégül, ünnepeken akár több száz embert is. A rebecen konyhája folyamatosan működött, a szegények és rászorulók pedig biztos segítségre számíthattak.
Halálakor, 1925-ben tízezrek gyűltek össze temetésén. Az egész ország, sőt a határokon túli közösségek is gyászolták. Nemcsak egy rabbit, hanem egy olyan embert veszítettek el, aki életével bizonyította: a legnagyobb erő a békében, az alázatban és az önzetlen segítségben rejlik.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.