Címke archívuma: Zsidó szokások

Szukot

Szukkot Szukkot azt jelenti: „sátrak”, „bódék”, „átmeneti szállások”, és az ideiglenes lakóhelyekre utal, amelyekben Izrael gyermekei éltek negyvenévi sivatagi vándorlásuk alatt az egyiptomi kivonulás után.„…sátrakban adtam lakást Izrael fiainak, amikor kihoztam őket Egyiptomból…” (3Mózes 23:42.) Az ünnep Izrael történetének erre a szakaszára emlékeztet. Jelentősége azonban nagyobb, mint a puszta történelmi megemlékezésé. Az „átmeneti szálláson” lakás… Tovább Szukot

Bővebben »

A félelmetes napok

A félelmetes napok Az időszámítás Az ókorban az időszámítás kiindulópontja minden népnél más és más volt, és egy-egy jelentős történelmi eseményhez kötődött. Többnyire új uralkodók trónra lépése jelölte az „ilyen meg ilyen” korszak első évét, így mindenkinél újrakezdték az időszámítást. Így keltezték a hivatalos dokumentumokat, és így jegyezték fel a történelmi eseményeket. A Bibliában sok… Tovább A félelmetes napok

Bővebben »

Sávuot

Sávuot Sávuot a csodálatos esemény emlékezetét őrzi, amely Izrael gyermekeivel történt hét héttel az egyiptomi kivonulás után, amikor a Sínai-félszigeten letáboroztak a Sínai-hegy lábánál. Az esemény a Kinyilatkoztatás volt: az Örökkévaló kinyilvánította akaratát Izrael előtt. Ezt a Tízparancsolat kihirdetése jelezte. Bár a Tórát, amely összesen 613 parancsolatot tárjág micvotot tartalmaz, nemcsak ezek a parancsolatok alkotják,… Tovább Sávuot

Bővebben »

Pészách

Peszách Peszách, a „zsidó húsvét”, a felszabadulás emlékét őrzi, és azt idézi, hogy Izrael gyermekei a több mint két évszázados egyiptomi rabság után, mintegy 33 évvel ezelőtt tömegesen kivonultak Egyiptomból. A történetet – amely Izrael elnyomatását és mérhetetlen szenvedését, Mózes és testvére, Áron isteni küldetését, a nép megszabadításáért végzett fáradhatatlan tevékenységüket, az egyiptomi fáraó csökönyös… Tovább Pészách

Bővebben »

A zsinagóga: a zsidók gyülekezete 2/2.

A kohén szerepe Az ősi Izraelban a Szentély és a Templom vallási vezetését és a szertartások felügyeletét Áron és utódai látták el, akik Lévi törzséből származtak. Belőlük lettek a kohénok (kohánim), Izrael papjai. A törzs más tagjai – a léviták – a „szent munka” járulékos teendőit végezték. Ez kivételezett helyzetet biztosított a törzs számára, amit… Tovább A zsinagóga: a zsidók gyülekezete 2/2.

Bővebben »

A Szövetség jelképei: szeretet és tisztelet 1/2.

A szövetség jelképei: szeretet és tisztelet A tfillin, a mezuzá és a cicit jelképek: arra valók, hogy emlékeztessenek az Örökkévaló jelenvalóságára, parancsolataira és vele szembeni kötelességeinkre. „…emlékezzetek az Örökkévaló minden parancsolatára, teljesítsétek azokat…” (4Mózes 15:37-41.) Mint az ima, amelynek neve a szív szolgálata, ezek a rítusok is Isten iránti szeretetünket és tiszteletünket tükrözik. Az Isten… Tovább A Szövetség jelképei: szeretet és tisztelet 1/2.

Bővebben »

A zsinagóga: a zsidók gyülekezete 1/2.

A zsinagóga: a zsidók gyülekezete „Készítsenek nekem Szentélyt, hogy köztük lakjam!” (2Mózes 25:8.) Zsinagóga minden olyan épület vagy helyiség, amely imádkozásra szolgál. A zsinagógának mindig ez volt a célja, és ez is marad. A rabbinikus irodalomban mindössze egyszer (Gitin 39b.) említik „imaházként”, bét tfiláként. Első megjelenésétől fogva, az Első Templom i. e. 586-ban történt lerombolása… Tovább A zsinagóga: a zsidók gyülekezete 1/2.

Bővebben »

A Szövetség jelképei: szeretet és tisztelet 2/2.

A Smá Minden zsidónak naponta kétszer, reggel és este el kell mondania a Smá (Halljad, Izrael…) néven ismert bibliai szakaszt, hogy teljesítse az előírást: „…és beszélj azokról… akár lefekszel, akár fölkelsz!” Smá Jiszráél Ádonáj Elohénu Ádonáj Echád báruch Sém kvod málchuto l’olám váéd v’áhávtá et Ádonáj Elohéchá b’kol l’vávchá uv’kol náfs’chá uv’kol modechá v’háju hádvárim… Tovább A Szövetség jelképei: szeretet és tisztelet 2/2.

Bővebben »

Az étkezés törvényei: a lélek eledele 2/2.

A húsos és tejes Az Írásban három helyen szereplő parancsolatból –„…ne főzd a gödölyét anyjának tejében…”[1] (2Mózes 23:19., 34:26.; 5Mózes 14:21.) vezeti le a Szóbeli Tóra a hús és tej vegyítésének és az ilyen ételek fogyasztásának tilalmát. (Még a kóser állattól származó tejet is tilos akár kóser marha, birka vagy kecske húsával vegyíteni. A rabbinikus rendeletek… Tovább Az étkezés törvényei: a lélek eledele 2/2.

Bővebben »

Az étkezés törvényei: a lélek eledele 1/2.

AZ ÉTKEZÉS TÖRVÉNYEI: A LÉLEK ELEDELE KÁSRUT: ez a héber szó foglalja össze a zsidó étkezési szokásokat. Alapalakja a „megfelelő”, „alkalmas”, „a vallási előírásokkal összhangban álló” jelentésű koser (kásér). Minden élelem, amely megfelel a zsidó szabályoknak, fogyasztásra alkalmas, vagyis kóser. A „kóser módra” kifejezés megtévesztő, félrevezető. A „kóser” nem egy nemzeti konyha ételeinek speciális elkészítési… Tovább Az étkezés törvényei: a lélek eledele 1/2.

Bővebben »

Szombat II.

„Szabadidős tevékenységek” szombaton A Tóra-tanulás egyike azoknak a tevékenységeknek, amelyeket szabad szombaton folytatni. A Tóra-tanulás és a szombat kapcsolata az ősi időkig nyúlik vissza. A Midrás Tánhumá felteszi a kérdést: miért van az, hogy a vájákhél szó – „És összegyűjtötte Mózes Izrael fiainak egész gyülekezetét…” csak a szombat megtartásával foglalkozó szakaszban (2Mózes 35:1.) fordul elő… Tovább Szombat II.

Bővebben »

Szombat I.

5. fejezet A Szombat: Az Idő Szigete „Hat napon át dolgozzál, és végezd el minden munkádat, a hetedik nap azonban szombat az Örökkévalónak, a te Istenednek; ne végezz semmi munkát… azért áldotta meg az Örökkévaló a szombat napját, és megszentelte azt.” (2Mózes 20:9-11.) A Tízparancsolatnak ez a szakasza önmagában nem tárja fel azt az abszolút… Tovább Szombat I.

Bővebben »

Háláchá – a zsidó út

2. fejezet  Háláchá: A Zsidó Út Noha megpróbáltam összefoglalni néhány gondolatot, amelyekben a zsidók mindig mélyen hittek, és amelyek alapelveit képezik az idők folyamán judaizmussá formálódott hitnek, nem próbáltam még mélyebbre hatolni a zsidó hittudományba, betekintést adni a zsidó tanítások alapján álló szemléletébe az emberi természet, az élet, a jó és a rossz filozófiai-vallási vonatkozásaival… Tovább Háláchá – a zsidó út

Bővebben »

Bevezető

Bevezetés Talán az emberemlékezetnél is régebbi sajátosságunk, hogy mindennek az értelmét keressük. A fiatalok kérdései arra ösztökélnek bennünket, hogy egyre nagyobb érdeklődéssel kutassuk az emberi értékek mibenlétét a nagyobb jólétért folyó versenyfutástól kezdve az élet magasabb céljáig. Kortársaink közül sokan jutottak bizonyos értelemben ugyanarra a eredményre, mint Salamon király a rendkívül izgalmas Koheletben (A prédikátor… Tovább Bevezető

Bővebben »

A bőbeszédű asszony és a tojás

Egyszer egy szegény asszony talált egy tojást. Odahívta fiait, és azt mondta nekik: – „Fiaim! Mostantól nem kell többé aggódnunk. Nem fogunk hiányt szenvedni semmiben sem. Találtam egy tojást! De tudjátok meg, mi nem fogjuk ezt megenni, hanem megkérjük szomszédunkat, hogy tegye ezt a tojást a tyúkja alá, hogy az kiköltse, és kiscsibe keljen ki… Tovább A bőbeszédű asszony és a tojás

Bővebben »

Az életmentő tfilin

Hersl Dombón, egy Munkács melletti városkában született az első világháború utolsó évében. Munkács akkoriban Magyarországhoz tartozott, de a háború után az újonnan létrejött Csehszlovákiához csatolták.* A két világháború közötti években, akárcsak annak előtte, Munkácson virágzó zsidó közösség élt, hírneves rabbikkal és tudósokkal, akik nagy tekintélynek örvendtek a magyarországi és csehszlovákiai zsidóság körében. Hersl ebben a… Tovább Az életmentő tfilin

Bővebben »

Az Örökkévaló pere

Egy kisvárosban, Lublintól nem messze, élt egyszer egy gazdag zsidó. Ez a Judl már ifjúkorában sem volt tudós koponya. Amikor meg megházasodott, és beindította az üzletet, amelyből később meggazdagodott, már nem tudott időt szakítani a Tóra tanulmányozására. Igazából éppen hogy tudott imádkozni, és a zsoltárokat is csak úgy-ahogy tudta elmondani. De nagyon jószívű volt, mindig… Tovább Az Örökkévaló pere

Bővebben »

A piremspiler

Élt egyszer egy kisvárosban egy fiatal pár. A férj az esküvő előtt jesivába járt, és egy ideig a házasság után is folytatta tanulmányait. Később azonban belátta, hogy ideje lenne valami kereső foglalkozás után néznie. A feleségének volt némi hozománya, azt fektette be egy kis vállalkozásba. Az üzlet jól ment, és nemsokára gazdag ember lett belőle.… Tovább A piremspiler

Bővebben »