A rákospalotai zsinagóga újra visszakapja eredeti funkcióját. Szukkot félünnepén, október 9-én, 16 órakor sajtótájékoztatóval egybekötött megnyitóra kerül sor.
Nem is lehetne szebbé tenni egy ünnepet, mint egy évtizedek óta elhagyatott zsidó imaház újbóli megnyitásával. A rákospalotai zsinagóga október 9-én, szukkot félünnepén végre újból visszanyeri eredeti funkcióját. Csatlakozzon Ön is az örömteli eseményhez.
Köves Slomó fogja újranyitni a rákospalotai zsinagógát
Örömmel tájékoztatjuk kedves olvasóinkat, hogy hamarosan újabb kerületben éledhet újjá egy elhagyatott zsinagóga. A rákospalotai nagyzsinagóga több mint hatvan éve az Országos Széchényi Könyvtár kezelésében állt, előbb raktárként, majd könyvrestaurátor műhely volt. Most végre visszakapja eredeti funkcióját, és újra zsinagógaként szolgálhatja a környékbeli zsidóság felvirágzását.
A sajtótájékoztatóval egybekötött megnyitóra október 9-én 16 órakor kerül sor Köves Slomó vezető rabbi részvételével.
A sajtótájékoztatót követően, több mint hat évtizednyi hallgatás után újra felhangzanak majd a Tóra szavai egy délutáni ima keretében. Mivel a megnyitóra szukkot ünnepe alatt kerül sor, az EMIH szukka-mobilja is a helyszínen lesz, hogy a sátorban étkezés és az ünnepi csokor lengetésének micváját is gyakorolni lehessen.
Ha ön is szeretne részt venni a különleges eseményen, regisztráljon a zsidoprogramok.hu oldalon, ahol további információkat is kaphat a megnyitóról.
A rákospalotai zsinagóga története dióhéjban
Rákospalotán 1857-től vannak adataink zsidó közösségről. Önálló hitközséggé 1898. február 27-én váltak, amikor megalakult a Rákospalotai Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség. Eredeti zsinagógájuk a Kajár utca 8. szám alatt állt, de a századfordulóra ezt kinőtte a közösség, és több pótimaházat kellett létesíteni.
Szükségessé vált egy nagyobb zsinagóga építése. A zsinagógaépítés támogatása céljából a hitközség kiadott egy kis imakönyvet naptárral, melyben már szerepelt a készülő zsinagóga sematikus rajza is. A kiadványt a világhírű Ephraim Moses Lilien (1874–1925), „az első cionista művész” szecessziós rajzai díszítik. Az 1927-ben elkészült zsinagóga hátsó udvarán rituális fürdőt is emeltek, így az asszonyoknak többé már nem kellett az újpesti vagy a pesti mikvéhez utazniuk.
A közösség folyamatosan gyarapodott, az 1930-as évek elején létszámuk meghaladta a 2600 főt. Közülük alig háromszázan élték túl a munkaszolgálatot és a deportálást. A zsinagógát és egyéb hitközségi épületeket kifosztva találták a visszatérők. Megkezdődött a nagyzsinagóga restaurálása, amelyet az 1948-as őszi nagyünnepektől újra használatba tudtak venni.
Az 1950-es években még száz családban mintegy háromszáz zsidó élt Rákospalotán, azonban 1952-ben megszűnt az önálló hitközség, a nagyzsinagóga pedig 1964-től az Országos Széchényi Könyvtár raktára, 1980-tól pedig könyvrestaurátor-műhely volt.
Borítókép: Cseh Viktor (2017).
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.