Herzl Tivadar zsidó államról álmodozó művének értékét jelzi, hogy oldalanként egymillió sékelre biztosították. A német nyelvű kézirat a jeruzsálemi Herzl Múzeum új tárlatán tekinthető meg, amelyet a könyv megjelenésének 120. évfordulójára nyitottak meg – írja a Times of Israel.

Az eredetileg Altneuland címmel megjelent könyvet 1902-ben adták ki először. Ebben Herzl utópista novella formájában festi le az általa elképzelt zsidó országot a Szentföldön. A kötet hat évvel azután jelent meg, hogy Herzl a Zsidó Állam (Der Judenstaat) című írásával meghirdette a zsidó nép hazatérését szorgalmazó programját.

A kéziratot abban a dolgozószobában tekinthetik meg a látogatók, amelyet Herzl Tivadar eredeti tárgyai felhasználásával hoztak létre. Az érdeklődők ezt követően olyan tárlaton haladhatnak végig, amely összehasonlítja a könyvben elképzelt országot a valódival, melynek születését a szerző már nem élhette meg.

„Olyan ez, mintha a Biblia valamelyik könyvének kéziratát érinthetnénk meg”

– lelkendezett a kiállítás kurátora, Uri Zaki, aki a kézirat pénzben kifejezhető értékét firtató kérdésre a következőt mondta:

„Ha nagyon muszáj, adhatok értékbecslést. Minden egyes oldalt egymillió sékelre biztosítottunk és összesen 396 oldalból áll”.

Forintban kifejezve tehát a kézirat értéke meghaladja a 43 milliárdot.

A kéziratot a Központi Cionista Levéltár Herzl-gyűjteménye adta kölcsön a múzeumnak.

„Herzl előre látta a villamoshálózat megvalósulását és az elektromos újságok megjelenését, tehát próféciákat is rejtett a könyve”

– mondta Suzanne Berns, a levéltár munkatársa.

Az Ősújország a következő, azóta híresé, sőt szlogenné vált mondattal kezdődik: „Ha akarjátok, nem mese”. A novella középpontjában egy bécsi zsidó értelmiségi, Friedrich Löwenberg és egy porosz arisztokrata áll. A két férfi éppen egy csendes-óceáni szigetre utazik, miközben megállnak az Oszmán Birodalomhoz tartozó Szentföldön. Kietlen, gyéren lakott, szegény országot találnak, ám amikor húsz évvel később, a visszaúton ismét arra veszik az irányt, már egy fejlett, kozmopolita zsidó állam várja őket ugyanott.

Herzl, az álomalapító

A könyvfesztiválon bemutatták Shlomo Avineri Herzlről szóló könyvét. A műről Toronyi Zsuzsa és Gerő András beszélgetett a szerzővel. Nem sok olyan magyar történelmi személyt ismerünk, akiről egy másik országban tucat számra neveznének el utcákat, tereket, földrajzi helyeket. Még kevésbé tudunk olyan magyarokról, akik egy másik ország nemzetállami eredetlegendájának központi hősei lennének. Theodor Herzl ilyen személy … Olvass tovább

A budapesti születésű Herzl Tivadar (Theodor, illetve Binjámin Zeev) Izrael egyik legfontosabb nemzeti hőse, a politikai cionizmus atya. 1897. augusztus 29-én hívta össze az első cionista kongresszust Baselben, ahol kétszáz zsidó vezető és gondolkodó jelent meg tizenhét különböző országból. A kongresszuson a már működő cionista szervezetek 69 képviselője is részt vett. Ezt a rendezvényt tekintik a zsidó állam megalakulására tett erőfeszítések egyik legfontosabb állomásának.

A Herzl Múzeum a jeruzsálemi Herzl-hegyi, katonai és hősi temetőt is magában foglaló komplexumban található. A múzeum vasárnaptól péntekig tart nyitva, jegyet a weboldalukon keresztül lehet vásárolni.

Fotó: Channel 13