Herzl Tivadar zsidó államról álmodozó művének értékét jelzi, hogy oldalanként egymillió sékelre biztosították. A német nyelvű kézirat a jeruzsálemi Herzl Múzeum új tárlatán tekinthető meg, amelyet a könyv megjelenésének 120. évfordulójára nyitottak meg – írja a Times of Israel.
Az eredetileg Altneuland címmel megjelent könyvet 1902-ben adták ki először. Ebben Herzl utópista novella formájában festi le az általa elképzelt zsidó országot a Szentföldön. A kötet hat évvel azután jelent meg, hogy Herzl a Zsidó Állam (Der Judenstaat) című írásával meghirdette a zsidó nép hazatérését szorgalmazó programját.
A kéziratot abban a dolgozószobában tekinthetik meg a látogatók, amelyet Herzl Tivadar eredeti tárgyai felhasználásával hoztak létre. Az érdeklődők ezt követően olyan tárlaton haladhatnak végig, amely összehasonlítja a könyvben elképzelt országot a valódival, melynek születését a szerző már nem élhette meg.
„Olyan ez, mintha a Biblia valamelyik könyvének kéziratát érinthetnénk meg”
– lelkendezett a kiállítás kurátora, Uri Zaki, aki a kézirat pénzben kifejezhető értékét firtató kérdésre a következőt mondta:
„Ha nagyon muszáj, adhatok értékbecslést. Minden egyes oldalt egymillió sékelre biztosítottunk és összesen 396 oldalból áll”.
Forintban kifejezve tehát a kézirat értéke meghaladja a 43 milliárdot.
A kéziratot a Központi Cionista Levéltár Herzl-gyűjteménye adta kölcsön a múzeumnak.
„Herzl előre látta a villamoshálózat megvalósulását és az elektromos újságok megjelenését, tehát próféciákat is rejtett a könyve”
– mondta Suzanne Berns, a levéltár munkatársa.
Az Ősújország a következő, azóta híresé, sőt szlogenné vált mondattal kezdődik: „Ha akarjátok, nem mese”. A novella középpontjában egy bécsi zsidó értelmiségi, Friedrich Löwenberg és egy porosz arisztokrata áll. A két férfi éppen egy csendes-óceáni szigetre utazik, miközben megállnak az Oszmán Birodalomhoz tartozó Szentföldön. Kietlen, gyéren lakott, szegény országot találnak, ám amikor húsz évvel később, a visszaúton ismét arra veszik az irányt, már egy fejlett, kozmopolita zsidó állam várja őket ugyanott.
A budapesti születésű Herzl Tivadar (Theodor, illetve Binjámin Zeev) Izrael egyik legfontosabb nemzeti hőse, a politikai cionizmus atya. 1897. augusztus 29-én hívta össze az első cionista kongresszust Baselben, ahol kétszáz zsidó vezető és gondolkodó jelent meg tizenhét különböző országból. A kongresszuson a már működő cionista szervezetek 69 képviselője is részt vett. Ezt a rendezvényt tekintik a zsidó állam megalakulására tett erőfeszítések egyik legfontosabb állomásának.
A Herzl Múzeum a jeruzsálemi Herzl-hegyi, katonai és hősi temetőt is magában foglaló komplexumban található. A múzeum vasárnaptól péntekig tart nyitva, jegyet a weboldalukon keresztül lehet vásárolni.
Fotó: Channel 13