Mit jelent az a szó, hogy hanuka?

Az ünnep kellékeit bemutató sorozatunkban beszéltünk már a hanukiáról, a trenderliről, a hanukai pénzről és az olajról. Szóljunk most az ünnep nevének jelentéséről is.

 

Akárhogy is írjuk át a héber חנוכה  szót – hanuka, chanuka, chánuká, – a kifejezés a kiszlév hónap 25-én kezdődő ünnepet jelöli.

A legalapvetőbb jelentésében a chanuka szó felszentelést, felavatást jelent, ahogy a Máoz cur című dalban is énekeljük: “akkor azután vidám dallal fejezem be az oltár felavatását” – chánukát hámizbéách. Az ünnep ugyanis az olaj csodáján kívül a Szentélyben újjáépített oltár felavatásának állít emléket. Amikor a makabeusok legyőzték és elűzték a görögöket, azt találták, hogy a jeruzsálemi Szentély legnagyobb részét, így magát az oltárt is, megszentségtelenítették – bálványimádásra használták. A makabik eltemették ennek az oltárnak a köveit, és újat építettek helyette, így chanuka a Szentély ismételt felavatását, vagy felszentelését ünnepli.

Egy izgalmas midrás elmeséli, hogy a pusztai Szentély építését kiszlév hó 25-én fejezték be, ám az Örökkévaló megparancsolta Mózesnek, hogy várja meg niszán hó elsejét a sátorszentély felavatásával. Azért azonban, hogy „kiengesztelje” kiszlév 25-t, a második Szentély újraavatása a makabik idejében erre a napra esett.

A chanuka szó egy másik magyarázata szerint az ünnep neve két szóból áll: חנו-כ”ה – chánu-k”h, vagyis “pihentek a 25. napon” (a héber betűknek számértéke is van, és a dátumokat a betűkkel leírt számokkal jelölik leginkább). A chanuka arra a napra – kiszlév 25-re – emlékeztet, amelyiken a makabik megpihentek a görögök elleni harcaik után, miután behatoltak Jeruzsálembe, illetve a Szentélybe. Hasonló gondolatmenetet követve van, aki így magyarázza: חנ כ”ה – chen k”h, vagyis “dicsőséget [találtak] 25-én”.

A héber nyelv egy másik jellegzetessége a betűk számértéke mellett, hogy a szavak betűszóként is értelmezhetők. A chanuka szó betűi a „hasmóneusok kitartottak és megölték az összes ellenséget” kifejezés kezdőbetűiként is magyarázható.

A Talmudban kétféle hagyomány található a gyertyák számát illetően: Sámáj iskolája szerint nyolc gyertyával kell kezdeni, és minden nap eggyel kevesebbet gyújtani, Hilél iskolája szerint éppen fordítva, eggyel kell kezdeni, és minden nap eggyel többet kell gyújtani. A gyakorlat az utóbbit követi. A chanuka szó betűszóként ennek megfelelően azt jelentheti: “nyolc (a chet betű számértékének megfelelően) gyertya és a szabály Hilélt követi”.

Végezetül van, aki arra mutat rá, hogy a chanuka szóban megtalálható a chinuch – oktatás szó. A görögök megtiltották a zsidóknak a Tóra tanítását, és a körülmetélést is, amivel a zsidó fiúgyerekek oktatás már nyolcnapos korukban megkezdődik. Chanukakor azt is ünnepeljük, hogy szabadon oktathatjuk és nevelhetjük gyermekeinket a zsidó életre. A Lubavicsi Rebbe gyakran hangsúlyozta a chanuka ünnepe és az oktatás közti szoros kapcsolatot. Ez a nyolc nap különleges időszakot biztosít a számunkra, hogy gyermekeinket történelmi és vallási örökségükhöz kapcsoljuk. Igen alkalmas idő ez a közös programokra, beszélgetésekre, spirituális növekedésre, melyek által gyermekeink egyre közelebb kerülnek saját gyökereikhez. Amikor meggyújtjuk a chanukai gyertyákat, emlékezzünk, hogy a sötétség ellen leginkább úgy harcolhatunk, hogy nemcsak fenntartjuk ugyanazt a fényt, amivel már a korábbiakban is rendelkeztünk, hanem úgy, hogy minden nap egyre több fényt adunk a világnak.

zsido.com

Forrás: chabad.org

  • Küldés emailben